Az első negyedéves GDP-bővülési adatok alapján a magyar gazdaság az utolsó, illetve utolsó előtti helyen áll az Európai Unió azon 21 országa között, amelyekről az Eurostat oldalán már elérhetők a növekedési számok. Az uniós statisztikai adatok más megvilágításba helyezik a magyar visszaesés kormányzati magyarázatát: a kormányszóvivői iroda ugyanis nemzetközi trendekről és Európának komoly növekedési kihívásairól írt a közleményében, és arról, hogy milyen fontos a kiszámítható gazdaságpolitika.

 

A magyar gazdaság az első negyedévben 1,3 százalékkal kisebb teljesítményt nyújtott, mint tavaly az utolsó három hónapban, közölte a KSH kedden. Ez az érték nemzetközi összevetésben is igen visszafogott eredmény. A külső környezet nehézségei mellett a belső problémákkal is küszködő magyar gazdaság ezzel az utolsó helyen áll annak a 21 EU-tagországnak a listáján, amelyekről már rendelkezésre állnak az adatok, írja a Portfolio.hu.

A bajban lévő periféria-országokon (portugálok, spanyolok, olaszok) kívül még a ciprusi és a brit, illetve két régiós ország (a cseh és a román) mutatott visszaesést az első negyedévhez képest, de egyik esetében sem közelítette meg a zsugorodás mértéke a magyarét.

Nem sokkal szebb a helyzet akkor sem, ha az év/év alapú számokat nézzük. Az északi országok teljesítménye irigylésre méltó, Magyarország pedig az utolsó előtti Portugáliát előzve. Igaz, itt a görögök eredménye biztosan sokkal rosszabb, ám egyelőre sem negyedév/negyedév indexük, sem kiigazított éves indexük nincsen. A nyers év/év mutatójuk viszont -6,2 százalék, amivel biztosan sereghajtók Európában.

Mindezek a tények sajátos megvilágításban helyezik a kormányszóvivői iroda kedd délután kiadott, GDP-magyarázó közleményét. Az ugyanis „nemzetközi trendek által vezérelt” GDP-adatról írt, valamint arról, hogy „a mai napon publikált európai gazdasági adatok világosan mutatják, hogy Európának még mindig komoly növekedési kihívásokkal kell szembenéznie”. A magyar kormány a mai adatok lényegét abba látja, hogy „az EU27 és az eurózóna is jelentősen veszített lendületéből”, ezért fontos a magyar gazdaságnak a keleti nyitás, valamint „az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika”.

A Portfolio.hu megemlíti: a rossz magyar pozíció ismeretében felmerül a kérdés, hogy van-e még növekedési előnye Magyarországnak. Az alábbi ábra ebből a szempontból meglehetősen kiábrándító. Az elmúlt 15 évben érdemi növekedési előnyünk az eurózónával szemben csak abban az időszakban volt, amikor a fenntarthatatlan eladósodás is hajtotta a magyar gazdaságot. 2008 elején úgy tűnt, hogy a kiigazítás nagyját letudva újra eljöhet ez az időszak, immár valamivel egészségesebb szerkezetben, ám a globális válság gyorsan megcáfolta ezeket a várakozásokat.

Tavaly év végén szintén csak egy röpke pillanatra sikerült meghaladni az eurózóna növekedési ütemét, dacára annak, hogy jelentős költségvetési expanziót hajtott végre a kormány. Az idén az első negyedéves adatok alapján szintén nem nagyon számolhatunk azzal, hogy a növekedési ütemünk meghaladja az eurózónáét.