Erről maga az elkövető számolt be a Facebookon, és képeket is közzétett az akcióról.
Fotó: Dániel Péter / Facebook
„A Kék szalaggal a demokráciánkért civil mozgalom képviseletében felavattam a lovastengerész szobrát, azaz átadtam a milliónyi áldozat és mártír »üdvözletét«… Így már korrekt és kifejező az ábrázolás. Bár továbbra is azt vallom, hogy tömeggyilkos háborús bűnösnek nem jár szobor egy demokratikus jogállamban” – írta Dániel Péter, aki már pénteken elárulta, mire készül.
Marton Lajos, Kereki polgármestere azt mondta: a szoborállítók megpróbálták fokozottan őrizni az alkotást a kilátásba helyezett támadás miatt, amelynek hajnali kettőkor még nem volt semmi jele. Szerinte valószínűleg ezután nem sokkal történt az akció. A helyszínen megtalálták a festékes dobozt. A rendőrség rögzítette a nyomokat. Az 570 lakosú település csütörtöki testületi ülésén tárgyalja majd az ügyet, bár többet nemigen tehet, mint hogy polgárőrökkel is megpróbálja óvni a közterületeit, tette hozzá a polgármester.
Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István-Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke, a rendezvény főszervezője közölte, hogy rendőrségi feljelentést tettek, és további jogi lépéseket is terveznek, egyebek között a keletkezett kár miatt. A szobrot ők vették le a talapzatról a rendőri helyszínelés után. A festéket higítóval leszedik róla, helyreállítják, majd hamarosan visszakerül az eredeti helyére. Zetényi-Csukás elképesztonek és egyben elkeserítőnek tartja, hogy ilyen megtörténhetett. „Rendkívül primitív cselekedet, ami minősíti az elkövetőt” – tette hozzá.
A múlt héten a Pest megyei Gyömrőn tüntettek az ellen, hogy a Szabadság teret Horthy Miklós térre nevezzék át.
Az ügyvéd akkor vált ismertté, amikor 2010 nyarán kaszinótojást nyomott szét a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat egyik kifüggesztett példányán. Tavaly ősszel paradicsomszósszal kente össze a III. kerületi önkormányzat által kihelyezett alkotmányt.
Legutóbb októberben hallatott magáról, amikor „primitív, köztörvényes, randalírozó és lincselő prostinak” nevezte az 1956-os forradalom után halálra ítélt, 1970-ben szabadult Wittner Máriát. Miután kiderült, hogy igaztalanul vádolta meg a fideszes parlamenti képviselőt, bocsánatot kért, azt mondta, belátta, hogy küzdelmében túllépett egy határt és túlságosan durván fogalmazott egy közszereplővel kapcsolatban. Dániel Pétertől a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció is elhatárolódott.
Dániel Péter megjelent a Szolidaritás március 10-i tüntetésén is, rendezői kártyával a nyakában álldogált a backstage-ben, és feltűnt a színpadon, a kórusban is, amelynek a tagjai később elhatárolódtak tőle, mondván, nem ismerik, senki se hívta színpadra.