Zálogba adott országként jellemezte Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a chicagói Szent István-templom épületében, helyi magyarok előtt tartott beszédében, amelyben szólt arról is: hamarosan megszületik az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy levélben is szavazhassanak a kettős állampolgárok a magyar parlamenti választáson.
A kormányfő szerint 2010-ben, a kormányváltáskor Magyarország rosszabb gazdasági helyzetben volt, mint Görögország. „És persze mindenki szeretné, ha Magyarország szárnyalna, Európa leggyorsabban növekvő gazdasága meg a legsikeresebb gazdasági rendszer lenne, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy 2010-ben nem nulláról indultunk, hanem a görögöknél is rosszabb helyzetből kezdtük meg az ország talpra állítását” – fejtette ki Orbán Viktor, aki részt vesz a chicagói kétnapos NATO-csúcstalálkozón.
Magyarországra sajnos még ma is igaz – folytatta -, hogy egy zálogba adott ország, ugyanis „a megelőző évek során zaciba vágták Magyarországot: óriási hiteleket vettek fel, cserébe pedig elzálogosították Magyarországot”. „Ez a hitel, ami könnyű és olcsó pénznek tűnt még ezelőtt 5-10 évvel, az időközben drága és nehéz pénzzé vált, és agyonnyom bennünket. Egy óriási adóssághegy alatt vagyunk” – mondta a kormányfő, megismételve egyúttal azt a célkitűzést, hogy belátható időn belül legalább 5,5 millió magyar embernek kell dolgoznia és adót fizetnie. „Ha ezt nem tudjuk elérni, lehet akármilyen hókuszpókusz, könyvelés, pénzügyi trükközés, az ország nem fog megállni a lábán” – figyelmeztetett.
Orbán Viktor szólt az új alaptörvényről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, 2010-ig Magyarország volt az egyetlen a volt kommunista államok közül, amely nem volt képes arra, hogy megalkosson egy új alkotmányt. „Magyarország folyamatosan megegyezésekkel, kiegyezésekkel, paktumokkal, átmeneti megoldásokból fakadó döntésekkel próbálta igazgatni az életét, de nem volt alapunk, biztos fundamentumunk” – mondta, megjegyezve, hogy szilárd alap nélkül az ország megrendül és összeomlik.
Az alaptörvény rendelkezései közül kiemelte azt a passzust, amely kimondja, hogy a világban szétszórtan élő magyarok mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartoznak, és ezt a tényt a mindenkori kormányoknak és parlamenteknek kötelessége közjogi erővel elismerni. Kijelentését nagy tapssal fogadta a mintegy 300 jelenlévő, csakúgy, mint a kettős állampolgárságról szóló szavait. Utóbbival kapcsolatban közölte: hamarosan megszületik az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy levélben is szavazhassanak a kettős állampolgárok a magyar parlamenti választáson. A kormányfő arra biztatta hallgatóságát, hogy – „most, hogy a magyar állampolgárság hátszele végigfúj a magyarlakta területeken” – azok, akik nem honosításra várnak, hanem egész egyszerűen csak korábban nem folyamodtak a magyar állampolgárságot bizonyító dokumentumért, minél hamarabb tegyék ezt meg.
Ennek lesz jelentősége – magyarázta a helyi magyaroknak -, mert így egyúttal az Európai Unió állampolgáraivá is válnak, és részt vehetnek majd a magyar nemzet legfontosabb döntéseiben, így a parlamenti választáson is.
A miniszterelnök kitért az alaptörvény családot érintő részére is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „nem tudom, errefelé mi a divat, de a magyar alkotmány világosan kimondja, hogy a család az egy férfi meg egy nő”. A család a jövőhöz tartozik, ugyanis ha van család, vannak gyermekek, és ha vannak gyermekek, van jövő – mondta.
Szavait azzal zárta, hogy „mi egy sokkal különb és tehetségesebb nép és ország vagyunk annál, mint hogy 2010-ben arról kelljen gondolkodni, belezuhanunk-e a szakadékba”. Magyarország különb ország annál, mint ahová az elmúlt 60 év eredményeképpen jutott – jelentette ki, közölve: ez vezeti a magyar kormányt, Magyarország pedig szép jövő előtt áll.
A rendezvényen – amely a beszéd után misével folytatódott – részt vett a NATO-csúcstalálkozóra érkező magyar delegáció több tagja is, köztük Hende Csaba honvédelmi miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Szapáry György washingtoni magyar nagykövet.