Görögország után Magyarországot tennék ki legtöbben a NATO-ból a Foreign Policy felmérésében, amelyben összesen 59 szakértőt, köztük külügyminisztereket, hírszerzési vezetőket, jelenlegi és volt amerikai kongresszusi képviselőket kérdeztek a szervezet jövőjéről még a vasárnap és hétfőn tartott NATO-csúcs előtt.
A görögöktől tizennyolcan szabadulnának meg, Magyarország pedig öt válaszadónak szúrta a szemét, indoklást azonban nem fűztek döntésükhöz. Magyarországnál valamivel kevesebben tennék ki Törökországot, Izlandot, de még Németországot és Luxemburgot is említette egy-egy válaszadó.
A huszonként válaszadó szerint minden egyes tagország számít politikai, katonai és intellektuális értelemben, a NATO-nak pedig fokozatosan bővülnie, nem pedig zsugorodnia kellene. Amennyiben egy új országot kellene bevonni a NATO kötelékébe, akkor a legtöbben (13) Svédországot látnák szívesen a szervezetben, de hatan Macedóniával, öten pedig Grúziával erősítenének.