A Boróka-Kertészet Kft.-t négy  magánszemély alapította 2007 őszén. Célunk kertészeti szolgáltatás nyújtása és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenység folytatása volt.

 

Jelenleg építjük telephelyünket Hernádkakban, ahol a „Helyi termék – helyi fogyasztás” projekt keretében benyújtott pályázatunk megvalósítása is történni fog.
Az alapítás évében csatlakoztunk a Bükk Térségi LEADER Egyesület jogelődjéhez, a Bükk-MAK LEADER Nonprofit Kft.-hez. Az elmúlt években több területen is közreműködtünk az itt folyó vidékfejlesztési stratégia kidolgozásában, részfeladatok megoldásában. Legintenzívebben a „Helyi termék – helyi fogyasztás” nagy ívű projekt koncepciójának megalkotásában tevékenykedtünk. 25 településen tartottunk előadást a kistermelői működést szabályozó jogszabályok változásáról, tájékoztattuk az érdeklődőket a miskolci piacon kialakított őstermelői elárusítóhelyek működéséről. Az előadásokat követő beszélgetések során szerzett tapasztalatokat is befoglaltuk a pályázati anyagunkba.
Célként tűztük ki, hogy a „Helyi termék – helyi fogyasztás” projekt egyes meghatározott részelemeit megvalósítjuk. Ennek érdekében pályázatot nyújtottunk be a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához, a BÜKK-MAK LEADER helyi termékek integrációjának fejlesztése célterületre. Pályázatunkat a bíráló bizottság sikeresnek értékelte és a kapott határozat alapján kezdjük meg annak megvalósítását.

Helyzetleírás
Jelenleg nincs a BÜKK Térségi Leader Egyesület működési területén olyan gazdasági tényező, amely bármilyen módon összefogná a kistermelők, őstermelők, mikro- és kisvállalkozások érdekeit, integrálná működésüket, szervezné piaci fellépésüket, támogatná őket fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Nem létezik olyan kiadvány, mely az előállított termékekről szól, tartalmazza a receptúrákat, a helyben termelt összetevőket. Nem tudnak egységesen fellépni – többek között ezért is – gazdasági hatásuk jelentéktelen.
A kistermelést, őstermelést ma még folytató lakosok átlag életkora magas (60 év felettiek), számuk fokozatosan csökken. Piaci részvételük egyre nehezebbé válik, emelkednek a művelési költségek, az üzemanyagárak, a piaci helypénz. A mögöttük következő korosztály nem lát ebben a jövedelemteremtésben komoly lehetőséget. A fiatalokat helyben tartó ereje nincs. Megszűnt az a gazdasági körforgás, mely évtizedeken keresztül életben tartotta a helyi árutermelés, felvásárlás, kiskereskedelmi árusítás folyamatát (pl.: helyi áfészek).
A falusi udvarokban alig található sertés, tehenet szinte sehol sem tartanak. Baromfival már csak az idősebbek foglalkoznak. A háztáji kertet felváltotta a díszkert. A lakosok a szükséges élelmiszert az üzletekben szerzik be, saját maguknak is alig állítanak elő.
Sokan a megromlott közbiztonság miatt nem művelik a korábbi kerteket, mert a befektetett munka és pénz gyümölcsét nem szedhették már maguk le. Nagyon hiányzik a korábbi mezőőri rendszer értékmegóvó tevékenysége.
Kevesen gondolják végig, hogy ez a – ma már tartósnak nevezhető – folyamat milyen erodáló hatást fejt ki a falusi környezetre, életmódra, mennyire romboló hatású. Nincsenek tisztában a sok, hosszútávon lezajló szállítás környezetet terhelő hatásával, hogy milyen gazdaságélénkítő hatású a helyi termék vásárlására fordított pénz, továbbá a közösség összefogásában mekkora erőt jelent a közös gazdasági cél megvalósítása.
Sok településen nem található semmiféle nem állami tulajdonú munkáltató. Ezekben a helységekben egyik legkézenfekvőbb megoldás lenne a helyi termék előállítása. Még azok sem használják ki az adottságaikat, akik a társadalom peremére szorultak, jövedelemmel nem rendelkeznek, de lehetőségük lenne gazdálkodni. Csak az állami segélyre várnak.

10 ok amiért érdemes helyi élelmiszert vásárolni
Számos forrásból hallottuk, halljuk már, hogy a helyi élelmiszerek fogyasztása, a helyi termékek vásárlása számos előnnyel jár mind a gazdálkodók, a helyi gazdaság, mind a fogyasztók számára. Ennek ellenére, hazánkban ezek a mozgalmak, ez a fogyasztói attitűd egyelőre gyerekcipőben jár, hiszen az átlagfogyasztó sokkal jobban preferálja a nagyáruházak polcait, mint az esetlegesen helyi termékeket forgalmazó kisboltokat. Hozzátartozik persze a történethez az is, hogy sem a termelés volumene, sem a kis- és nagykereskedelem jelenlegi tetszhalott állapota nem kedvez e szokás kialakulásának. Ennek ellenére tekintsük át, mi az a 10 ok, ami miatt megéri nekünk, fogyasztóknak a helyi termékek megvásárlása mellett voksolnunk:
1. A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra. Tanulmányok szerint a helyben elköltött 100 Ft a helyi gazdaság szereplői számára 200 Ft bevételt jelent. Amikor az értékesítő vállalkozás nem helyi tulajdonú, a profit garantáltan elhagyja a helyi közösséget.
2. A helyben termesztett zöldség, gyümölcs frissebb. Míg a nagyáruházak polcain található zöldségeket, gyümölcsöket éretlenül szedték le, esetenként hetekig, hónapokig szállították, majd valahol hűtve tárolták, addig a helyi zöldségek a piacon nagy valószínűséggel az ez eladást megelőző 24 órában kerültek betakarításra. Ez nem csak a frissességére van hatással, hanem a belső tartalmára is, hiszen az idő múlásával ezen élelmiszerek táplálkozási értéke csökken.
3. A helyi élelmiszernek jobb az íze. Kóstolj meg egy kerti paradicsomot, frissen a növényről letépve és egy importot a boltból. Érezhető a különbség!
4. A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. Mivel ezek a termékek helyben kerülnek értékesítésre nem kell elviselniük a hosszú hajóutat, a szállítás gyötrelmeit és a hosszú hűtőházi tárolást. Ezért nem kell, hogy éretlenül szüreteljék be őket.
5. A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. Annak köszönhetően, hogy a helyi termék lényegesen kevesebbet utazik (általában max. 60 km-t), a fogyasztásuk jelentősen csökkenti a környezet terhelését. Sajnos nagyon import biotermék szállítása során bekövetkező környezetszennyezés gyakran nagyobb mérvű, mint az az előny, amit az ökológiai termesztés során a gazda megtakarít…
6. A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. Az évszakoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hozzásegít minket ahhoz, hogy átélve ezt a harmóniát akkor fogyasszuk ezeket, amikor a legjobb ízűek, legnagyobb mennyiségben kaphatóak és a legolcsóbbak.
7. Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. A piaci árusok, a helyi zöldség és gyümölcstermesztők, állattartók és élelmiszer feldolgozók mind-mind rendelkeznek egy saját, családi (siker)történettel. Különösen igaz ez akkor, ha az előállítás során a hagyományos családi recepteket, módszereket alkalmazzák. Azzal hogy megvesszük ezeket a termékeket, a történet részeseivé válunk.
8. A helyi élelmiszer kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak. Azzal, hogy kevesebbet kell az élelmiszereket szállítani, nincs szükség jelentős tartósításra. A helyi termékkel kapcsolatos probléma esetén a helyi termelő gyorsabban, hatékonyabban felelősségre vonható. A termelőnek pedig érdeke a minőségi termék, hiszen gyakran a saját becsülete, az arca, az a brand, amit értékesít.
9. A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. Azzal, hogy nem kell a termelőnek jól tárolható, jól szállítható, magas profittal kecsegtető nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak olyan ősi hazai fajták, melyek termesztése egyre inkább a feledébe merül.
10. Helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk. Azzal hogy a helyi termékek mellett tesszük le a voksunkat hozzájárulunk ahhoz, hogy a településünk, a kistérségünk, vagy a régió gazdaságilag fejlődjön, életképes, élhető és sikeres maradjon.

A pályázatunk három fő elemet tartalmaz:
I.) Termelői adatbázis készítése
Helyi kisgazdaságok felmérése
Első lépésként össze kell gyűjteni az egyes településeken működő, élő kistermelőket, őstermelőket, mikro- és kisvállalkozásokat. Egységesen fel kell mérni tevékenységüket, termelési adataikat, fejlődőképességüket, pályázati affinitásukat. Ennek elvégzéséhez partneri kapcsolatot kell kialakítani a falugazdászokkal, állatorvosokkal, önkormányzatok munkatársaival, mezőgazdasági termelő vállalkozásokkal, egyéb önkéntes alapon működő szervezetekkel (pl.: kertszövetkezet).
Helyi termék katalógus
A termelők felmérését követően egységes szerkezetű katalógust készítünk a termelőkről, termékeikről. A katalógust folyamatosan karbantartjuk. Be kell vezetni az új termelőket, termékeiket. Pénzügyi háttér megléte esetén időszakonként nyomtatott formában tesszük közzé, célpiacok és a sajtó felé juttatjuk el.

II.) On-line elektronikus piactér kialakítása
A szolgáltatás több funkciót fog ellátni:
– valamennyi helyi termék előállító piaci adatait tartalmazza
– közvetlen elérhetőségüket biztosítja
– folyamatosan frissülő adatállomány
– megjelennek a helyi termékeket bemutató kiállítások, rendezvények hírei
– a termelők közvetlen hirdetési felülethez jutnak
– a kereskedelmi partnerek naprakészen tájékozódhatnak a kínálatról
– az önkormányzatokkal, egyéb szervezetekkel olyan együttműködés megállapodást kívánunk
kötni, amely alapján a honlapjaikról közvetlenül elérhető lesz az on-line piactér.

III.) Mobiláruda megépítése
A helyi termékek közvetlen értékesítését fogjuk végezni. Megjelenünk hagyományosnak tekinthető alkalmakon – pl.: ismert vásárok, kiállítások – és új értékesítési lehetőségeket is igyekszünk felkutatni, kiépíteni – pl.: menetrend szerinti megjelenés Miskolc meghatározott helyein. A Bükk Térségi LEADER Egyesület stratégiájának kidolgozásakor megnevesítette a helyi termékek értékesítésében a mobil árudák meghatározó szerepét.

Motivációnk
Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen kezdjenek el újra termelni, értéket előállítani. A következő egyszerű számítás a társadalmilag értékelhető hatást mutatja be.
Ha a leaderhez tartozó 44 településeken egyenként 5 család (3 fő / család) kezd el helyi terméket előállítani, ez 660 fő tevékenységét jelenti (hasznos, értékteremtő és jövedelmet képező munkát végez, elfoglalja magát, van egy célja!). A 2010-es statisztikai adatok szerint megyénkben 13 – 15 (!) olyan nagyvállalat működik, amelyek 650 főnél több embert foglalkoztatnak. Érdemes ezt a számot abból a szempontból is értékelni, hogy mekkora beruházás lenne képes ekkora létszámot egyszerre foglalkoztatni.
A jelenlegi adózási szabályok szerint ős-, illetve kistermelő 600.000.- Ft. / év árbevétel alatt semmiféle adót nem fizet, bevallási kötelezettsége sincs. Ha családonként egy fő létesít ős- vagy kistermelői viszonyt, akkor településenként 3.000.000.- Ft (5 család x 600.000.- Ft), a leader területén 132.000.000.- Ft. (44 település x 3.000.000.- Ft) árbevételt állítanak elő. Amennyiben családonként kettő fő válik regisztrált termelővé, 264.000.000.- Ft jövedelmet állíthatnak elő adó és járulék mentesen.
Egy Miskolchoz közeli, kb. 1700 lakosú, hátrányos helyzetű település 2010 évben 65.000.000.- Ft-ot fizetett ki szociális juttatásra.

Hernádkak, 2012. május 30.

Varga Tibor
ügyvezető