Tompa Sándor politikus és Pusztai László  eszakhirnok.hubeszélgetnek, de nem a sorkatonai élményeikről. A cikk első része itt. a második meg itt.
T. S.: Jól látod. A rendszerváltás után a városvezetés nem különösebben figyelt arra, hogy a vagyonmegosztás, a kárpótlás, a földrendezések során zöld mezős ipari üzemek számára megfelelő területekhez jusson. Az gondolták, hogy vannak nekünk bőven ipari területeink, és majd ezeket sózzuk rá a befektetőkre. Ez egy hatalmas tévedés volt. Én is jártam olyan befektetői-területkereső szemlén, ahol a vendég menekülésre  fogta a dolgot, amikor meglátta a Digép, vagy a kohászat területén az általunk alkalmas területnek tartott helyeket. Magam is részt vettem a DIGÉP Ipari Park létrehozásában (ma is működik). És persze az ún. barnamezők (azaz régi ipartelepek) magántulajdonban voltak/vannak, és ez megnehezíti az esetleges támogatás megszerzését is. Amikor ez nagyjából kiderült, akkor kezdődtek az első, de összességében nagyon későn megtett lépések valódi zöldmezős területek után. (pl. a repülőtér megszerzése kezdettől kínálta magát …) Aztán mostanra kiderült, hogy ezek máris megteltek, ha mondjuk a BMW ide jönne, csak vakarhatnánk ismét a fejünket. Azért van kiút: a városkörnyék településeivel összefogva, nagyobb léptékű elképzelések, térségi kapcsolatok (a Zsolcák, a mezőkövesdi-keresztesi repülőtér és környéke, Miskolc-Kassa, stb.). Ha jól tudom, Kecskemét is egy szomszéd településsel fogott össze.
P.L.: Az MSZP elég sokáig volt hatalmon Miskolcon… Sőt egyszer a fülem hallatára mondta Gyurcsány, amikor még miniszterelnök volt, hogy ebből a városból hiányzik legalább három komoly nagy üzem. Ügyetlen volt a város vezetése, vagy nem látta ezeknek a dolgoknak a jelentőségét? Ne felejtsük el, ekkor épült a Hancock, mi meg el voltunk telve azzal, hogy van Kocsonyafesztiválunk és Rockmúzeumot építünk.
T.S.: Igen, ezt sulykoltuk Medgyessy Péternek, GyF-nek, fogékonyak is voltak. A Bosch 2. üteme ekkor dől el, ennek nyomán indul a miskolci körgyűrű építése, az első zöldmezős ipari park ekkor születik éppen a reptéren. És egyre nehezebb szabad, egybefüggő területeket szerezni. De nem ment a kistérségi együttműködés sem valami miatt a városvezetésnek. És sajnos egyre fogyott a szakképzett munkaerő is.
P.L.: Te tudod, hogyan működnek a dolgok…
T.S.: A gyenge lábakon álló, vagy hiányos ajánlatokat semmilyen kormányzat nem tudja eladni, tapasztalataim szerint olyan nincs, pláne a mai világban, hogy a befektető kap egy ultimátumot, hogy hová húzhatja fel a gyárát. Általában van egy befektetői érdeklődés egy adott területen, aztán ezeket lehet pontosítani-finomítani, na és lobbizni. Ebben elsősorban a területek hiánya miatt volt hátrányban a miskolci csapat. Az viszont tény, hogy a legnagyobb befektetések esetében már a legmagasabb szinteken tárgyalnak…
P.L.: Miniszterelnök?
T.S.: Igen.
P.L.: Te milyen fontos tárgyalásokban vettél részt, és mit tapasztaltál ezeken?
T.S.: Több sikeres projektnél is jelen lehettem, de ezeknek van gazdája … A Delco Remy vagy a Baumit idetelepülése során tapasztaltam: zöldmezős kell leginkább, a régi iparterületekhez olyan kormányzati vagy EU-támogatást vártak volna, amit a sokszereplős tulajdoni kör nem tudott elérni. És egy kicsit távolabbi, de térségi példa, amikor Kenyhec elvitte tőlünk a Ford sebességváltó-gyárat. Talán egy másik eset: még a Horn-kormány idején Tiszaújváros vezetői szóltak, hogy az Audi szimatol náluk……Ott voltam…aztán nem tudtunk Kobold Tamás polgármesterhez bejutni. Zöldmezős javaslatunk – mivel azt vártak – nem is volt akkor Miskolcon. Német kapcsolat volt, de minden döntés-előkészítő azt mondta, ilyen ügyben a miniszterelnök dönt. Aztán leálltak akkor a terjeszkedéssel.
P.L.: Időről időre felbukkan az a legenda, hogy a Mercedes Miskolcon is szimatolt.
T.S.: Erről nekem csak másodkézből való információim vannak. A kérés úgy hangzott a magyar kormány felé, Bp-től 100 km-en belül. Kutatási-fejlesztési kapcsolatok ügyében tárgyaltak Miskolccal, az Egyetemmel. Biztos, ami biztos alapon a városvezetés elkezdett körbenézni. Az látszott, Sajópetri környékén lehetett volna egybefüggő, autópálya közeli területeket szerezni. Voltak opciós szerződések ezekre a területekre, amelyek egy része talán még most is él (később a 2010-es árvíz és Illés úr elbizonytalanította ezt az elképzelést). Azt tudom, hogy Kecskeméten 200 hektár területet tudtak látszólag minden huzavona nélkül prezentálni. Persze, városkörnyéki együttműködéssel, kellő titoktartással (nálunk ez sem mindig megy).
P.L.: Akkor most van szabad földterület, vagy nincs Miskolcon?
T.S: Ott van a városvezetés asztalán az első miskolci zöldmezős ipari park terve (a Sashalmi-féle, Csemetekert, amely Sajószentpéter közigazgatási területéhez tartozik), illetve Sajópetri. A BMW-nek kevés volna bármelyik is… Attól persze, hogy a BMW szerintem csak blöff, készülni kell egy ilyen kihívásra a mindenkori városvezetésnek! Azaz új, nagyobb, összefüggő területeket kellene előkészíteni!
P.L.: Te biztosan tudod, miért alázta le Nyíregyháza Raiffeisen-ügyben Miskolcot?
T.S.: Pontosan nem tudom, de mivel elmentem megnézni az Önkormányzatunk zárt ülésének jegyzőkönyvét, az a sejtésem, hogy Nyíregyháza egyszerűen jobb ajánlatot tett, mint mi.
vége