Szintén hagyomány, hogy zenét , éneklést tanuló diákok is megmutatkoznak a rendezvényen. A Bartók+ 2 Szakáll című program keretében Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját és Offenbach a Kékszakáll című operettjét láthattuk. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara Magánének Tanszékének növendékei léptek fel mindössze zongorakísérettel. Toronykőy Attila érdekes rendezésében, A kékszakállú herceg várában díszlet sem volt és a két énekes, Töreky Katalin, Tarnai Dávid civil ruhában játszott. Nem mutogatott szobákat Kékszakállú, nem nyitogatta a szobák ajtaját jókora kulcsokkal Judit, de amikor képzeletben, és persze a zenében, kitárult egy-egy szoba, Judit mindig levett egy ruhadarabot Kékszakállúról, aki kezdetben ruhák tömkelegébe burkolódzott, mintegy jelképesen is elzárva magát a külvilágtól. És, amikor lélekben is lemeztelenedik, a valóságban is félmeztelenné válik. Izgalmas párosítás utána egy gúnyos, életvidám, a hatalomnak is kicsit örömmel odamondogató operettet adni. Kár, hogy kevesen láttuk, mert még a Kamaraszínháznak is, ha harmadáig telt meg a nézőtere.
A NÉPszerű Bartók című programon pedig a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínháza is csak jó, ha harmadáig telt meg. Ez is érdekes volt pedig, a Reményi Ede Kamarazenekar Bartók műveket adott elő, a Fokla népi zenekar pedig megmutatta azokat a tiszta forrású dallamokat, amelyekből a zeneszerző ihletet merített. Több darabra még táncosok is ropták.
Az operafesztivál kétségtelenül legnagyobb vállalkozása a Tosca bemutatója volt az Avasi Kilátónál, a muzsikusokat is beleértve, csaknem 500 közreműködővel. Szinte megelevenedett tőle a város. Az első felvonást bemutatták a Városház téren, a másodikat a Szent István téren, majd mind a hármat a kilátónál. A színház előtt jelmezes közreműködők hada ácsorgott, akár el is próbálták azt, amit énekelniük kellett. Körülöttük pedig bámészkodók.
A Tosca előadásának népünnepély jellege volt. Székeken, földön ült, vagy ácsorgott a tömeg. A szürke vasbeton kilátó a maga ormótlan reménytelenségével pedig ideális helyszínnek bizonyult a Toscához, amiben Scarpia rendőrfőnök pribékjei teremtik meg a rémuralmat. Vidnyánszky Attila egyik legjobb rendezésében, Zeke Edit díszlettervezővel háborús romokat idéző autóroncsokat, összezúzott bútorokat, rémisztő limlomot hordatott össze. Itt már kapásból a diktatúra szörnyű uralmát látjuk, ami fölé magasodik a hatalmaskodók székhelye, a szürke monstrum. Törvényszerűen halálba vezet itt Tosca és szerelme, Cavaradossi útja. Rálik Szilvia a címszerepben, Kiss B. Attila Cavaradossi alakítójaként, Martin Bárta a ridegen számító, de Toscába szerelmes zsarnokként színészi szempontból is erőteljesek. A nagy létszámú kórus, a zenekar, Kesselyák Gergely vezényletével, is kitesz magáért. A közönség pedig méltán lelkesedik, ünnepel. Az operafesztiválon több ilyen, ott születő produkciót akarnak majd létrehozni. Remek gondolat, de ezekért cserébe azonban nem lenne jó feladni a nemzetközi jelleget-írja a nepszava.hu