Kutatás az információ-szerzési szokásokról. A tévé továbbra is meghatározó információs csatorna – derül ki a „Közös Értékeink” határon átnyúló médiaprojekt keretében elvégezett kérdőíves kutatásból.
A felmérés egyik meglepetése volt, hogy a televízió után az internet következik, mint információs forrás. Ez azért figyelemre méltó, mert korábban a második helyen a rádió állt.
A kutatás szerint a „netezést” 37 százalékban említették, míg a rádiót csak 14 százalékban, vagyis a rádiózáshoz képest majdnem háromszor annyian nevezték meg az internetet elsődleges hírforrásnak. A papír alapú újság mindösszesen 1 százalékot kapott, ez a tendencia régóta látható.
A Simon János szociológus-politológus egyetemi docens által vezetett felmérést a szlovák-magyar magazinműsor gyártása kapcsán készítették, az embereket információszerzési szokásaikról kérdezték.
Előbb kétszáz embert kérdeztek le Szlovákia négy városában, Királyhelmecen, Szepsiben, Rimaszombatban és Rozsnyón, valamint Magyarország hat városában, Sátoraljaújhelyben, Sárospatakon, Ózdon, Putnokon, Kazincbarcikán és Miskolcon, később, júniusban megismételték a kutatást immár négyszáz fő lekérdezésével.
A tévénézés legnagyobb arányban Miskolcon és Rozsnyón tekintik hírforrásnak, a legkevésbé pedig Rimaszombaton és Kazincbarcikán.
A net használata és az életkor közötti kapcsolat nem meglepő. A 30 év alatti fiatalok egyértelműen internet-pártiak, 62%-uk használja elsődleges hírforrásként a netet, az 50 év alattiaknak már csak 43%-a, az afölöttieknek pedig mindössze 16%-a.
A papír alapú sajtó, vagyis az újság lényegében az 50 év fölöttiek számára jelent hírforrást, a fiatalabb korosztálynak viszont már egyáltalán nem.
Helyi tévénézési szokások
A vizsgált városok közül főleg a magyarországi területeken átlagfölötti a helyi tévénézés gyakorisága, így leggyakrabban Sárospatakon (60%), Miskolcon (59%), Kazincbarcikán (55%) és Rimaszombaton (53%) nézik a helyi tévét, a legritkábban pedig Szepsiben (26%), Putnokon és Ózdon (36%).
Az életkor szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a helyi tévét leginkább a 31-50 év közöttiek, valamit a nyugdíjas korúak közül nézik a legmagasabb arányban. A helyi tévé adásait a megkérdezettek 96%-a nézi.
A legnagyobb arányban Putnok és Sárospatak városi tévéjével elégedettek a válaszadók (60 és 56%), az elégedetlenek aránya pedig Szepsiben és Rozsnyóban a legmagasabb (29 és 21%). A megítélésben az átlagost leginkább Miskolc hozza.
Minél elégedettebbek az emberek a helyi tévé műsorával, annál árnyaltabban látják magának a tévéknek az egyes műsorait is, és annál inkább el tudják különíteni a helyi műsorokat az országostól.
Ha egy településen nagy a magasabb iskolai végzettségűek aránya és sok a törzslakos (több mint 15 éve ott lakó), akkor erősebb társadalmi szövetet képeznek és nagyobb a vonzódásuk a helyi témákhoz, a közösség-erősítő műsorokhoz, s ennek fordítottja is igaz.
Kedvelt műsortípusok
Az embereket arról is kérdezték, hogy mit néznek szívesen a helyi televíziókban. A válaszadók 37%-a inkább a szórakoztatásra voksolt és valamivel többen, 41%-uk azt mondta, hogy inkább a közügyeket választaná. Így tehát azt is látjuk, hogy a közügyek és a politika között éles különbséget tesznek, mert míg a közügyeket fontosnak tartják és érdeklődnek iránta, addig döntő többségük a politikai műsorokat látni sem akarja.
Politika iránti érdeklődés
Ha a politika iránti érdeklődést nézzük, akkor azt látjuk, hogy az emberek a legkisebb érdeklődést Ózd (16%), Szepsi (20%), Rozsnyó (21%), és Miskolc (28%) vonatkozásában mutatják. A politikára a leginkább vevők Királyhelmec (57%), Putnok (56%) és Sárospatak (50%) polgárai. Az ózdiak egyedül a zene iránt mutatnak átlag fölötti érdeklődést (92%), a kazincbarcikaiak pedig a sport iránt (70%).
Nagyarányú nyitottság a közélet világa iránt, és nagyarányú zártság a politikusok világa iránt
Figyelemre méltó, hogy a helyi közéleti emberek iránt több mint kétszer annyian érdeklődnek (62%), mint általában a politikai hírek iránt (30%).
Miközben az emberek igénylik a közélettel kapcsolatos információkat, de magából a politikából (politikusok és pártpolitikai viták) csak kevesen kérnek, így esetünkben a politikai hírekből is csak 30%-uk. Röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy nagyarányú nyitottság a közélet világa iránt, és nagyarányú zártság a politikusok világa iránt, illetve mindenhez, amihez a politika szó kapcsolódik.
Figyelemre méltónak találták, hogy a négyes skálán a tévé iránti bizalom (2.59) megelőzi az egyházba vetett bizalmat (2.17) és még inkább felülmúlja a sajtó iránti bizalmi indexet is (2.05). Ez is azt mutatja, hogy a papírsajtó egyértelműen teret vesztett és háttérbe szorult az elektronikus médiával szemben. hogy itt egy tartós, megállíthatatlannak tűnő folyamatról van szó.