2012. június 26-án a Debreceni Ítélőtábla  dr. Ficsór Gabriella vezette büntetőtanácsa ítéletet hirdetett és az elsőfokon eljáró Debreceni Törvényszék ítéletét megváltoztatta, vagyis:

 

I. rendű fk. K. A. vádlott
bűnös
társtettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében és
kifosztás bűntettében,
ezért a bíróság 13 év fiatalkorúak börtönbüntetésére és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

II. rendű fk. N. Zs. vádlott
bűnös
társtettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében,
ezért a bíróság 8 év 10 hónap fiatalkorúak börtönbüntetésére és 9 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

A tényállásról röviden:

A vádlottak ismerték a sértettet, mind Hajdúnánáson laktak, évekre visszanyúlóan barátok voltak.

2010. húsvétja előtt a sértett eladta BMX kerékpárját az I. rendű vádlottnak, azzal, hogy az 5,000 Ft-os vételár kifizetésére majd húsvét után, a „locsolópénzből” kerül sor.
Az I. rendű vádlott azonban nem fizette ki a vételárat, még később sem, ezt a sértett többször, a nyílt utcán, mások előtt is hangoztatta.

2010. májusában még egy távoli rokonával együtt is felkereste az I. rendű vádlottat, hogy fizesse ki a kerékpár árát, de ez nem vezetett eredményre.

2010. augusztus 17-én délelőtt a sértett meglátogatta a II. rendű vádlottat az otthonában és egy női kerékpárt ajánlott fel neki megvételre.
A II. rendű vádlott azonban közölte, hogy felismeri, hogy kié a kerékpár és szólni fog a tulajdonosnak, hogy kinél keresse a kerékpárját.
A sértett ekkor megfenyegette a II. rendű vádlottat, hogy amennyiben ezt megteszi, „a Keleti alján végzi”.

Ekkor szóba került az I. rendű vádlott felé fennálló tartozása is, vele kapcsolatban ugyanezt mondta a sértett, amennyiben az I. rendű vádlott felé fennálló tartozását nem rendezi.

Ezen a napon délután az I. rendű vádlott is meglátogatta a II. rendű vádlottat, beszélgettek, szóba került a sértett feléjük intézett fenyegetése is.
Ekkor az I. rendű vádlott felvetette a sértett megölésének szükségességét. Megegyeztek abban, hogy amíg egyikük lefogja a sértettet, a másik késsel leszúrja.

2010. augusztus 18-án délelőtt a II. rendű vádlott látogatta meg az I. rendű vádlottat.
Dél körüli időben találkoztak a sértettel, akivel megbeszélték, hogy a délután folyamán úszni mennek a Keleti-főcsatornához, ezért 13,00 órakor találkoznak a közelben lévő dombnál és onnan mennek fürödni.

12.45 körül a vádlottak a II. rendű vádlott otthonában találkoztak, megbeszélték, hogy most lenne jó alkalom megölni a sértettet; a II. rendű vádlott magához vett egy kést, amit aztán átadott az elsőrendű vádlottnak.
Az I. rendű vádlott egy ruhadarabba tekerte a kést és a zsebébe tette.
Miután a sértett 13,00-kor nem volt a megbeszélt helyen, a házukhoz kerékpároztak, ott keresték; a sértett féltestvére nyitott ajtót, akitől kérdezték, hogy hol a sértett, közölve, hogy meg akarják verni.

A vádlottak távoztak, de nem sokkal később találkoztak a sértettel, így együtt mentek tovább a Keleti-főcsatornához, úgy, hogy az I. rendű vádlott a kerékpárja kormányán szállította a sértettet.
Még útközben hívta a sértettet az édesanyja, aki aggódott, mert a kislány elmondta neki, hogy a fiúk keresték a féltestvérét és azt is, hogy mit mondtak neki.
A sértett megnyugtatta az édesanyját, hogy itt van a fiúkkal és semmi ilyesmit nem észlelt.

Rövid idővel később egyébként az édesanyja még próbált telefonon kapcsolatba lépni a sértettel, de a telefonja addigra már ki volt kapcsolva.

A Keleti-főcsatornához érve a kerékpárjaikat a töltés oldalában hagyták, majd egy stégnél álltak meg, ahol ledobták a ruháikat és fürdőzni készültek, a sértett ugrott be elsőként a vízbe.

Az I. rendű vádlott a nála lévő kést a levetett ruhák közé dugta el, majd kb. 10 percnyi úszás és közös játék után, – amíg a sértett a vízben volt és úszott – közölte társával, hogy most kellene megölni a sértettet, mert most nem számít rá.

Ekkor a II. rendű vádlott odalépett a ruhaneműkhöz és a kést magához vette, majd amikor a sértett a stéghez úszott és háttal a stégnek, arra támaszkodva próbált kimászni, a II. rendű vádlott mögé lépett és egy mozdulattal elvágta a fiú nyakát.

A sértett ekkor visszaesett a vízbe, próbált a stégre visszakapaszkodni, de az I. rendű vádlott a fejét rugdosta, hogy ebben megakadályozza.
A kést a II. rendű vádlott kezébe nyomta, azzal, hogy ugorjon a vízbe és szúrja meg a sértettet, nehogy kijusson a partra.
Ekkor a II. rendű vádlott a vízbe ugrott és ugrás közben a sértettbe szúrta a kést.
A szúrás után a kés markolatig a sértett testébe hatolt, ekkor a II. rendű vádlott a kést elengedte, társa pedig behúzta a stég alá a sértett holttestét.

Ezt követően a stéget próbálták a vértől megtisztítani, illetve az I. rendű vádlott magához vette a sértett mobiltelefonját, abból a SIM-kártyát kivette, eltörte és a vízbe dobta, majd a telefont eltette.

Ezt követően felöltöztek és visszabicikliztek Hajdúnánásra.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte az emberölés orvul és társtettességben való elkövetését, az elkövetéshez használt eszköz különösen veszélyes voltát, illetve azt, hogy a sértettnek esélyt sem adtak az életben maradásra.
Az I. rendű vádlott esetében további súlyosító körülmény az élet elleni cselekmény elkövetésében játszott vezető, kezdeményező szerepe és az élet és vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottsága.

Enyhítő körülményként értékelte a vádlottak tényfeltáró jellegű beismerő vallomását, a II. rendű vádlott esetében nagyobb nyomatékkal, illetve azt, hogy megbánták a bűncselekmény elkövetését.
A bíróság további enyhítő körülményként értékelte, hogy a II. rendű vádlott az elkövetéskor a gyermekkort 6 hónappal haladta meg, (14 és fél éves volt akkor), az I. rendű pedig két héttel a cselekmény elkövetése előtt töltötte be 16. életévét.