A bíróság a családjukat védő  romákat magyarok elleni erőszak miatt ismét súlyos börtönbüntetésre ítélte – számolt be a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet az ismételt eljárásban hozott, nem jogerős első fokú ítéletről.

 

A Miskolci Városi Bíróság mai ítéletében közösség tagja elleni erőszak miatt összesen 34 év szabadságvesztést szabott ki azoknak a romáknak az ügyében, akik három héttel a tatárszentgyörgyi rasszista mészárlás után a lakóhelyük közelében megtámadtak egy autót – írja keddi közleményében a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet, amely felidézi, hogy az autó utasai – akik közül egyiknek bizonyítottan szkinhed kötődése volt – 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek el.

Állításuk szerint azért kocsikáztak hajnali fél kettőkor a cigánysoron az autóban egy több liter gázolajat tartalmazó kannával, mert éjjel-nappali boltot kerestek. A bíróság indokolása szerint – írja a jogvédő szervezet – azt, hogy a bűncselekményt a romák magyarok elleni előítéletes indítékkal követték el, döntően két bizonyíték támasztotta alá: egy ‘halál a magyarokra’ feliratú bot, aminek felirata három lépésről olvashatatlan, és nem bizonyított, hogy bárki használta volna, továbbá az egyik vádlott vallomása, aki a támadáskor (egyedüliként) magyarellenes kiabálást hallott. Ezt a rendőri bántalmazás hatására tett vallomását a bíróságon visszavonta, az esetnek további következménye nem volt – állapítja meg közleményében a Helsinki Bizottság.

A jogvédő szervezet felidézi, hogy a 2010 őszén az ügyben hozott elsőfokú ítéletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság iratellenesség, indokolási kötelezettség megsértése és megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, ám az újabb elsőfokú ítélet valamennyi, közösség tagja elleni erőszakkal vádolt személlyel szemben letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős, az ellen valamennyien fellebbeztek.

A korábbi elsőfokú ítéletnél összesen néhány évvel kevesebb letöltendő börtönbüntetést kiszabó ítélet továbbra is aránytalanul súlyos szankciókat helyezett kilátásba, írják, a Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint továbbá téves a cselekmény minősítése, tekintettel arra, hogy a közösség tagja elleni erőszak megállapításának feltétele, hogy a bűncselekményt egy csoporttal szembeni előítélet motiválja.

A romák elleni sorozatgyilkosságok idején egy, a cigánysoron, éjjel, gyanús lassúsággal közlekedő, sötétítő fóliázott ablakú autó elleni támadás esetében a rasszista motívum megállapítása komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jogalkalmazó mennyire van tisztában a gyűlölet-bűncselekmények speciális szabályozásának rendeltetésével – áll a közleményben, a jogvédők szerint az ítélet a romákkal szembeni nagyfokú társadalmi előítéletesség további megerősítésére alkalmas, miközben cigányokkal szembeni előítélet motiválta cselekmények esetében a legritkább esetben kerül sor ma Magyarországon vádemelésre, illetőleg elítélésre.