Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta a jövő évi költségvetés fő számait, ennek alapján az államháztartás 15.083 milliárd 554,3 millió forintos bevételre számíthat 2013-ban, 15.737 milliárd 431,3 millió forint kiadás mellett, ami 653 milliárd 877 millió forintos, a GDP 2,2 százalékának megfelelő hiányt jelent. A költségvetés a bruttó hazai termék 1,6 százalékos növekedésével számol, míg az infláció 4,2 százalék lehet a kormány várakozása szerint.
A büdzsé végleges sarokszámai azt követően alakultak ki, hogy a parlament a koradélutáni órákban több ponton is változtatott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 15-én benyújtott javaslatán.
A kormánytöbbség által elfogadott módosítások a bevételeket 283 milliárd 852,7 millió forinttal, a kiadásokat pedig 260 milliárd 452,7 millió forinttal növelték, ami az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb hiányt eredményezett.
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele és kiadása egyaránt 2.795 milliárd 816,1 millió forint; az Egészségbiztosítási Alap bevétele 1.710 milliárd 101,4 millió forint, kiadása pedig 1.735 milliárd 623,9 millió forint.
A parlament 252 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadta el a költségvetést, amelyet a kormánypárti politikusok mellett a jobbikos Vágó Sebestyén is megszavazott. A többi jobbikos képviselő és az LMP, valamint öt szocialista politikus nemmel voksolt. Az MSZP-frakció nagy része és a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó függetlenek nem vettek részt a voksolásban.
Orbán Viktor miniszterelnök még májusban jelentette be, hogy a nyár közepére „állnia kell a 2013-as költségvetés vázának”, a kormány pedig június 15-én benyújtotta javaslatát az Országgyűlésnek. A költségvetés 2,2 százalékban jelöli meg a hiánycélt, ami a kormány szerint választ ad az adósságválság kihívásaira.
Az államháztartás funkcionális mérlege szerint jövőre az állami szolgáltatásokra, a jóléti kiadásokra és az adósságtörlesztésre is valamivel nagyobb rész jut az összkiadásból, miközben az állam gazdasági funkcióira kevesebb.
A költségvetési tervezet bevételi és kiadási szerkezete a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés bővülésének lehetőségét biztosítja, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási, forgalmi adók előtérbe helyezésével, az állami működési kiadások szűkítésével, a Startmunka-program és az európai uniós források felhasználásával, valamint az állami ellátórendszerek átalakításának folytatásával – emelte ki a tárca.
A javaslatból az is kiderül, hogy a kormány egyértelműen elköteleződött egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Az Állami Számvevőszék a javaslat értékelésében tarthatónak nevezte a 2,2 százalékos hiánycélt a bruttó hazai termék tervezett (1,6 százalékos) növekedése mellett. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a büdzsé bevételi kockázataira, és megjegyezte, hogy az adóbevételeknek csak 58 százaléka megalapozott, 30 százaléka viszont nem alátámasztott.
A Költségvetési Tanács is a növekedési kockázatokra figyelmeztetett és alternatív makrogazdasági prognózis elkészítését, valamint az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelését javasolta. A kormány ennek megfelelően ötvenről százmilliárdra emelte az előirányzatot.
A büdzsé bevételei között új adónemként szerepel egyebek között a biztosítási és a távközlési adó, illetve a tranzakciós illeték. Utóbbiból mintegy 240 milliárd forintos bevétellel számol a büdzsé.
A parlament által elfogadott módosítások közül a kormány munkahelyvédelmi tervével összefüggő indítványa változtatta meg leginkább a költségvetést. A munka világát érintő, 300 milliárd forintos tehercsökkentő csomagról a Fidesz-KDNP-frakciószövetség állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Ennek keretében vezetik be jövőre a kisadózók számára a tételes adót, illetve a kisvállalati adót, és a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítő kedvezményeket.
A csomag teljesülése érdekében a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztik a pénzügyi tranzakciós illetéket, és abból összesen 239 milliárd forinttal számolnak; ebből 123 milliárd a kereskedelmi bankoktól, a fennmaradó rész az államkincstár és a jegybank befizetéseiből érkezhet.
A kormány szerint az IMF/EU-tárgyalások lezárása a jelenleginél kedvezőbb hozamokat eredményezhet, aminek köszönhetően 100 milliárd forinttal csökken a kamatkiadás.
Az Országgyűlés őszi ülésszakán folytatja a jövő évi költségvetés – a fő számok elfogadása után újra megnyitott, majd elnapolt – részletes vitáját.