Az MSZP alelnöke szerint  az Orbán-kormány két év alatt semmit sem tett a foglalkoztatás növeléséért és a munkanélküliség ellen, miközben az állástalanok ellátását és a közmunkabért csökkentette.

Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási bizottságát vezető szocialista politikus szombati sajtótájékoztatóján elmondta: bár a kormány szerint néhány tízezerrel több embernek van munkája, mint 2010 nyarán, ez csak „statisztikai manipuláció”. Állítását azzal magyarázta, hogy a közfoglalkoztatottak száma meghaladja a százezret, eközben viszont a gazdaságban 30-35 ezerrel kevesebb embernek van munkája, több tízezren pedig nyolc óra helyett négy vagy hat órát dolgoznak naponta, vagyis a részmunkaidős foglalkoztatás a teljes idejű rovására gyarapszik.
Véleménye szerint az Orbán-kormány foglalkoztatáspolitikájának kudarcát jelzi, hogy 75 ezerrel kevesebb embernek van állása, mint a pénzügyi-gazdasági válság előtt, 2008 szeptemberében. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a kormányzati politika miatt hiányzik a Magyarország iránti befektetői bizalom – mondta.
Az MSZP-s politikus kitért arra, hogy több a munkanélküli, mint a kormányváltáskor. Nehezményezte, hogy – bár a járulékok mértéke nem változott – az álláskeresési járadékot január óta a korábbi kilenc helyett már csak három hónapig folyósítják, noha az álláskeresők átlagosan másfél évet töltenek el munka nélkül.
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára pénteken feltett videoüzenetében arról beszélt, jó esély van arra, hogy tovább emeljék a béreket, köztük a minimálbért is, Gúr Nándor kifejtette: nem érti, miről beszél a kormányfő, mert a reálbérek csökkennek, és bár a bruttó minimálbér valóban 19.500 forinttal több a két évvel ezelőttinél, a nettó értéke az adóváltozások miatt nem nőtt, a 2010-es 73.500 és a jelenlegi 93 ezer forint nettó értéke egyaránt 60-61 ezer forint.
A közfoglalkoztatási minimálbér pedig – hangsúlyozta – a 2010-es havi 60.200 forintról 47 ezer forintra csökkent, és az infláció miatt évről évre kevesebbet ér.
Megismételte azt is, hogy a szocialisták bizonytalannak látják a háromszázmilliárd forintos munkáltatói tehercsökkentés fedezetét, és további pontokkal, például a szakképzésben a gyakorlati oktatásra jutó támogatás növelésével és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez alakításával egészítenék ki a kormány munkahelyvédelmi akciótervét.