Hiába Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyugtatása, miszerint a verseny miatt nem fogják tudni a cégek a fogyasztókra hárítani a plusz terheket, mindenki készül, hogy még szorosabbra húzza a nadrágszíjat (ha ez egyáltalán lehetséges). Összeállításából kiderül, mennyivel drágult és fog még drágulni az élet.
2 forint per perc
A telefonadó legfontosabb számai a következők: havonta az első 10 perc adómentes lesz, afölött 2 forint adót kell fizetni percenként, a magánszemélyeknek maximum 700 forintot kell fizetniük, cégek esetében a korlát 2 500 forint. (Fotó: Kriptaavatás valahol Magyarországon)
A telefonadót már júliustól bevezették, idén 30 milliárd forintot, jövőre 50-60 milliárdos bevétel vár ettől a kabinet.
Egy ezrelék tranzakciónként
A kormány döntött a tranzakciós, másik nevén a sárgacsekk-adóról. A pénzügyi tranzakciós illeték 1 ezrelék lesz, vagyis ha valaki 100 ezer forintot utal át egy hónapban, az a banknak 100 forintjába kerül. Matolcsy György a bejelentéskor jelezte: az adó alanya a bank, amelyik a tranzakciót lebonyolítja.
Hogy a tranzakciós adó miatt ne jöjjön újból divatba a készpénzes forgalom, a kormány döntése értelmében a vállalatok közötti, 5 millió forint feletti pénzmozgásnak kötelezően utalással kell történnie, pénzintézeten keresztül – mondta Matolcsy György, hozzátéve: ilyen kötelezettség a magánszemélyek esetében nem lesz.
A terv eleinte az volt, hogy a tranzakciós adó alól mentesülnek a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár utalásai, de végül a két intézményre is vonatkozik az új sarc. Ezen kívül viszont mentesül az a magánszemély, akinek több számlája van, és egyikről utal a másikra.
30-15-10
Januártól már nem csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások, hanem a casco, a lakás- és a balesetbiztosítások után is adót kell fizetni. Ha nem is az egészet, de a teher egy részét a biztosítók tovább hárítják ügyfeleikre.
Míg a kgfb-nél az adó mértéke a biztosítás díjának 30 százaléka, addig a cascónál a plusz teher 15, míg a vagyon- és balesetbiztosításoknál tíz százalék.
Chipsadó
Az úgynevezett hamburger/chipsadót az „egészségtelen” ételekre vetette ki (egy bizonyos só, cukor illetve adalékanyag – mint például az energiaitalok esetén a taurin és koffein – mennyiség után). Úgy tűnik azonban, a vártnál kevesebb pénzt folyt be ebből a sarcból, ezért a kormány ki kívánja terjeszteni az adó hatálya alá tartozó termékek körét.
Felmerültek ötletetek szintjén a margarin és az étrendkiegészítők, amelyek ugyan takaros, több tízmilliárdos piacot tudnak magukénak, ám például vitaminkészítményeknél meglehetősen bajos lenne népegészségügyi elvárásokra hivatkozni.
Jövedéki adó – alkohol, cigi és üzemanyag
„Az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, amelyek fogyasztása fokozott egészségkockázatot jelent, így a törvényjavaslat amellett, hogy többletforrást teremt az egészségügy számára a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhítheti az egészségügyi ellátórendszer leterheltségét”.
A törvényjavaslat az alkoholok, a dohánygyártmányok és az LPG (autógáz) üzemanyag adómértékének emelését irányozza elő. Az LPG adómértékét 2013. január 1-től 50 százalékkal, majd 2013. május 1-jétől újabb 50 százalékkal növelnék. A törvényjavaslat értelmében 15 százalékkal emelkedne az alkoholtermékek jövedéki adómértéke.
A sör jövedéki adómértékét 10 százalékkal, a pezsgőét és a köztes alkoholtermékekét szintén 10 százalékkal emelnék.
Két lépcsőben, 2013. január 1-jétől és 2013. május 1-jétől emelkedne a cigaretta és a fogyasztási dohány minimumadója, valamint a cigaretta tételes adója. (A százalékos mérték nem változik).
A törvényjavaslat a cigaretta minimumadójának 3,5-3,5 forint/szál mértékű, tételes adójának 1,8-1,8 forint/szál mértékű emelését irányozza elő. A fogyasztási dohány minimumadója 2013. január 1-jétől kilogrammonként 14.650 forintra, május 1-től kilogrammonként 18.150 forintra emelkedik.
Sokan eleshetnek jövedelmük egy részétől
A kormány rendelete értelmében felülvizsgálják a rokkantak állapotát, s a jelek szerint több százezer ember veszíti el eddigi jövedelmének nagyobb felét.