DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata e-mail: lehmann@invitel.hu ==========================================================================
Köszönet a Kúriának az Elvi határozatáért
Mai napon többen felhívták a figyelmemet arra, hogy a Napi Gazdaságban „Rossz hír a devizahiteleseknek…” címmel cikkel jelent meg és kérték azt, hogy nézzek utána.
Tekintettel arra, hogy „A Kúria elvi határozata szerint” szóhasználattal kezdődik az alábbiakban olvasható cikk, nyomban igyekeztem felkutatni a közzétett Kúriai elvi határozatok között ezt az elvi határozatot felkutatni, átvizsgálni, de kutatásom nem vezetett eredményre.
1/2012. PK Vélemény az utolsó közzétett Kúriai elvi határozat, de ebben a hibás teljesítéssel kapcsolatos Kúriai állásfoglalást ismertetik, ezért valószínűsítem azt, hogy vagy a Kúriától úgy jutott hozzá az elvi határozathoz a Napi Gazdaság, hogy ahhoz a kívülállók közül senki nem jutott, vagy csupán szóbeszéd alapján állította össze a cikket.
Akár így, akár úgy történt, mindenképpen furcsállom az ilyen közlést, és jövőre nézve szerintem nem lenne ártalmas a tisztességes újságírás szempontjából az, ha egy újság akkor, amikor hivatkozik egy Kúriai Elvi határozatra, akkor vagy jelölje meg a határozat fellelhetőségének helyét, vagy teljes terjedelmében közölje a határozat tartalmát.
—————————-
Elfogadva azt, hogy az általam ismeretlen Elvi határozat azt tartalmazza, amit a Napi Gazdaság közöl, valamint feltehetően az újság által elhallgatott más körülményeket is tartalmaz a határozat, a Napig Gazdaság cikke címének közlésével egyfajta sandaságot vélek felfedezni.
Ugyanis a Napig Gazdaság címoldalán lévő cikkek felsorolásánál még a következő címet adják ennek az írásnak:
„Devizahiteles panaszokat lőtt ki a Kúria”
Majd a cikk részletes leírásánál már ugyanez a cikk a következő címmel olvasható:
Rossz hír a devizahiteleseknek – fontos döntést hozott a Kúria
Úgy gondolom, hogy talán a devizahitelesekre kellene bízni azt, hogy mi a rossz hír és mi a jó hír számukra akkor, ha „devizahiteles panaszokat lő ki” a Kúria, talán nem kellene a Napi Gazdaságnak ilyen módszerekkel igyekezni azon, hogy a devizahiteleseket jogos követeléseik bíróság előtti követelésükkel kapcsolatosan teljesen indokolatlanul elbizonytalanítsa.
——————————
És akkor lássuk a teljes cikket ahhoz, hogy azt követően a devizaalapú hitelek adósai egy részének képviseletében én is véleményt tudjak mondani a Kúriai döntéssel kapcsolatosan:
2012. július 24., kedd 7:11 Nagy László Nándor
Rossz hír a devizahiteleseknek – fontos döntést hozott a Kúria
A Kúria elvi határozata szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, amennyiben a dokumentum megfelelt a hatályos jogszabályoknak.
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Egyre komolyabb törésvonal rajzolódik ki az alsóbb szintű bíróságok és a fellebbviteli fórumok ítélkezési gyakorlatában a devizahitelek kapcsán: a Kúria a Bírósági Határozatokban közelmúltban megjelent egyik elvi határozata sok szelet kifog azon érdekvédők vitorlájából, akik szerint a devizahitel-szerződések szinte minden pontja törvényellenes.
A Kúria döntésében leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol − ha a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását − az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.
Nem jogsértő az egyoldalú szerződésmódosítás
A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa − kizárólag a kamat és a költségelem esetében − előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.
A Kúria döntése ezzel megismétli a korábban már a PSZÁF által is jelzett megállapítást, amely szerint a jogvédők alaptalanul gondolják, hogy a 87/102/EGK-irányelv egyik bekezdése alkalmazható ebben az esetben. Az utóbbiban szabályozott rendelkezések ugyanis nem irányadóak a jelzáloggal terhelt ingatlanfedezetre, így nem határolják be a nemzeti jogalkotó szabályozási lehetőségeit sem. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az adott esettel kapcsolatban ugyanakkor a Kúria megjegyzi, a felperes beadványa nyomán azt nem kellett vizsgálnia, hogy az érintett egyoldalú szerződésmódosítás jogszerű volt-e.)
Nem elvárható az árfolyam-becslés
————————–
Ennek alapján a Kúriai elvi határozatból az alábbi lényeges megállapításai emelhetők ki:
nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol
nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa − kizárólag a kamat és a költségelem esetében − előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.
a jogvédők alaptalanul gondolják, hogy a 87/102/EGK-irányelv egyik bekezdése alkalmazható ebben az esetben.
komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, s nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja
az ügyfél is elismerte, hogy a szerződés tartalmát a szerződéskötéskor a maga számára előnyösnek érezte, az abban foglalt feltételek akaratának megfeleltek, a hitelszerződés csak utóbb, a külső körülmények megváltozása miatt vált számára szinte teljesíthetetlenné
Ezekkel a Kúriai megállapításokkal kapcsolatosan
soha egyetlen általam eddig javasolt periratomban nem állítottam azt, hogy a pénzügyi intézménynek nincs törvényes joga a kamaton kívül költséget és díjat is felszámolni,
soha egyetlen általam eddig javasolt periratomban nem állítottam azt, hogy nincs joga a banknak egyoldalúan szerződést módosítani a Hpt. 210 § alapján,
soha egyetlen általam eddig javasolt periratomban nem hivatkoztam a 87/102. EGK irányelvre,
soha egyetlen általam eddig javasolt periratomban nem hivatkoztam a banki becslés szükségességére az árfolyamváltozással kapcsolatosan,
soha egyetlen általam eddig javasolt periratomban nem állítottam azt, hogy az ügyfél a szerződés megkötésekor nem tartotta azt saját számára előnyösnek,
Hiszen éppen ez utóbbi volt a banki átverés lényege.
Elhitetni az adósokkal a szerződéskötéskor azt, hogy milyen előnyös lesz ez számukra, majd miután azok gyanútlanul aláírták a szerződést, azt követően pedig minden valós indok nélkül tisztességtelen módon a mai napig olyan törlesztő részleteket határoztak meg a bankok önkényesen, melyekkel az adósok életét tönkre teszik és tönkre tették.
—————————
A leírtak alapján a Kúriai döntést természetesen üdvözlöm.
Arra tekintettel üdvözlöm, mert a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerülhető problémák alapos és teljeskörű megvizsgálása után a fenti Kúriai megállapításokból az következik, hogy
„Menekülés a bankok fogságából” című írásom mellékletét képező keresetlevelek alapján indítható peres eljárások problémáival kapcsolatosan a Kúriának egyetlen észrevétele sincs, melyből következik az, hogy az általam javasolt peres eljárások jogilag mindenben helytállóak.
Indirekt módon bizonyította a Kúria is azt a megállapításomat, hogy a bankokat az általam javasolt perek esetén a pervesztéstől csak a Jóisten mentheti meg.
A Napi Gazdaság pedig ha egy mód van rá, a jövőben korrektül és tisztességesen adjon hiteles tájékoztatást.
Siófokon 2012. július 24. napján.
Léhmann György