Bevándorlókkal pörgethetnénk fel a magyar gazdaságot

Míg a nyugati országokban  a bevándorlók jelentősen hozzájárulnak az adott ország gazdasági fejlődéséhez, addig Magyarországon a gazdasági migráció még gyerekcipőben jár. Az itthoni pangó gazdasági környezet nem vonzó a bevándorlóknak, a magyar társadalom pedig erősen ellenzi a munkaerőpiacra való belépésüket. Hosszabb távon viszont nekünk is szükségünk lesz rájuk, mivel egy fejlett gazdaság velejárója a „foglalkoztatási lyukakat” kitöltő migránsok jelenléte.

 Magyarország egyáltalán nem egy bevándorlók által preferált célország. Egy OECD-jelentés szerint 2011-ben a teljes népesség mindössze 2 százaléka, 209 ezer fő volt külföldi állampolgár, így az arányokat tekintve távol esünk a nyugati szintet elérő Ausztriától és Csehországtól (15 és 6 százalék), és közelebb állunk például Szlovákiához (1,1 százalék). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy miután a nyugati, fejlett országok kikecmeregnek a gazdasági válságból, újra számolhatnak azzal, hogy a bevándorlók hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, hazánkban viszont a munkaerőpiac és a gazdaság helyzete nem arra utal, hogy komoly pozitív változások következnek be, melyek hullámain a bevándorlók is jelentősebb számban beszállhatnának majd a magyar GDP megtermelésébe.

A témát eddig a magyar politika, a legtöbb társadalmi szervezet, gazdaságpolitikával foglalkozó is kerülte, kevés diskurzus zajlott a kérdésről. Nem véletlenül. Az alacsony végzettségűek itthoni foglalkoztatási mutatói katasztrofálisak, így bármilyen politikai erő, mely hozzányúlna ehhez a rendszerhez, azzal szembesülne, hogy a bevándorló-kártyát a másik oldal munkaerő-piaci riogatásra használná fel. Pedig Magyarországnak is meg kell teremtenie a megfelelő feltételeket arra, hogy magasan képzett külföldieket és vállalkozó szellemű immigránsokat vonzzon az ország területére, mivel a kereső-eltartott arány negatívba borulását és a kieső állami adóforintokat ezek az emberek tudnák ellensúlyozni és pótolni. Nem is beszélve arról, hogy a betelepülő immigráns-vállalkozások helyi munkaerőt is alkalmaznak, így közvetett módon hozzájárulnak a gazdasági és munkaerő-piaci helyzet javításához. Innen nézve érthető, hogy több jelentős, hazánkban működő nagyvállalat a Magyar Európai Üzleti Tanács 2012-es éves jelentésében hatékony bevándorlási politikát és olyan migrációs stratégiát javasolt, ami versenyképességet segítő gazdasági eszközként használja a bevándorlást.

A bevándorlók kiegészítenék a hazai munkaerőpiacot

Három fajta gazdasági migrációt különböztetünk meg. Az első a magasan képzettek bevándorlása, a második az alacsonyan képzettek munkavállalása, a harmadik pedig a vállalkozási típusú migráció. Magyarországra az első és a harmadik pont inkább a jellemző – fejtette ki a hvg.hu-nak Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. A Menedék igazgatója szerint ugyanakkor a vállalkozási típusú migrációt kifejezetten elhanyagolják itthon, vagyis nem foglalkoznak a migránsok által létrehozott kis- és középvállalkozásokkal. A szigorú, korlátozó magyarországi bevándorlási politika következtében pedig csak olyan külföldi tud nálunk huzamosabb ideig megmaradni, aki az átlagnál jobban keres, és rendelkezik társadalombiztosítással. „Így az itthoni bevándorló-közösség jobb foglalkoztatási és oktatási mutatókkal is rendelkezik, mint a normál magyar népesség, mivel jómódúnak kell lennie egy bevándorlónak ahhoz, hogy Magyarországon letelepedjen” – hangsúlyozta Kováts.

A rendészeti aspektus túl nagy szeletet hasít ki a magyar bevándorlási politikából

A bevándorlók a foglalkoztatási lyukakat tömik ki, kiegészítik a hazai munkaerőpiacot. Ez nem arról szól, hogy a multik idehozzák a magasan kvalifikált külföldi munkaerőt és alacsony bérű, szintén külföldi munkavállalókkal dolgoztatnak – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatásvezetője. Hárs szerint a modern, fejlett világ munkaerőpiacának természetes része a bevándorlás, így Magyarország szempontjából is jó lenne, ha a külföldi munkaerő is komolyabban jelen lenne hazánkban. A szolgáltatási szektorban, például a takarítás, idős- és gyerekgondozás területén már most is jelen van a migráns munkaerő, főként erdélyi magyarok. Emellett a már meglévő, helyi közösségekre is érdemes építeni, itthon például a kínai közösségre, mivel ők a vállalkozásaikon keresztül új munkahelyeket teremtenek, hangsúlyozta Hárs.

Versenyképességi szempontok mindenhol

A bevándorlás kapcsán nagyon fontos a versenyképességi szempont – mondta Melegh Attila szociológus. A sajátos szempontokkal rendelkező nagyvállalatok is ezért szorgalmazzák a bevándorlás stratégiai kérdésének rendezését, mivel így költséghatékonyabban működhetnek. Magyarország ugyanakkor hosszabb távon azzal számolhat, hogy a vándorlási egyenleg – a ki- és bevándorlók összege – stagnálni fog, vagyis nulla körül stabilizálódik. „Ugyanakkor, ha 2007-ben a magyar gazdaság tovább tudott volna növekedni, mint például Csehország esetében történt, akkor minden bizonnyal mi is karakteresebben bevándorló célország lennénk” – hangsúlyozta Melegh.

A magyar bevándorlási politika Melegh szerint két elemre bomlik, egy etnikaira és egy nem etnikaira. Az etnikai elem egyértelműen a külhoni magyarokra fókuszál, itt a teljes integrációs igényt a kettős állampolgárság megadásával már tulajdonképpen véghez is vitte a kormányzat. „Ez akár létrehozhat egy migrációs politikát is” – emelte ki Melegh. A magyarságpolitika pedig egy burkolt versenyképesség-javító politika is lehet, mivel a külhoni magyarok között sok a szakképzett jó munkaerő, és ez Magyarország javára válik. „Ezt azonban senki sem fogja hangoztatni, pedig fontos szempont lehet” – hangsúlyozta a szociológus.

A bevándorlás kérdése ugyanakkor most egyáltalán nincsen napirenden, tekintve, hogy itthon összeszűkült a gazdaság, a munkaerőpiac, és több százezer alacsony képzettségű ember nem dolgozik, mondta Hárs. Emellett az is probléma, hogy úgy ment végbe a gazdaság növekedése a 90-es évek végén, 2000-es évek elején, hogy az nem járt a foglalkoztatás bővülésével. „Idegen munkaerőtömeget beletenni ebbe a rendszerbe most nem lehet” – hangsúlyozta a Kopint-Tárki kutatásvezetője.

A kormánynak azonban rendelkeznie kellene egy kiforrott munkaerő-piaci koncepcióval, melynek a bevándorlási politika is része lenne. Együtt kellene kezelni a külföldi munkaerő, a külföldi hazatérő munkavállaló és az ideiglenesen külföldön tartózkodó hazai munkavállaló kérdését, mivel csak ebben az esetben lehet komplex, összetett megoldásokat találni a ki- és bevándorlás kérdéskörére. „Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a migrációról beszélünk, akkor magáról a gazdasági növekedésről is gondolkodunk, mivel a migránsok kalkulatív számításokat végeznek, és oda mennek, ahol pozitívabbnak látják a gazdasági környezetet” – emelte ki Hárs. Vagyis a migráció és gazdasági növekedés egymással kölcsönhatásban van, a gazdasági növekedéssel az immigránsok is megjelennének, recesszióban viszont inkább elhagyják az országot.

Átpolitizált a diskurzus

Nem a háborús övezetekből lenne szükség bevándorlókra, hanem arra kellene figyelni, hogy a költségvetésbe nettó befizetők arányát növeljük – hangsúlyozta Kováts. Ez ugyanakkor egy mókuskerék, mivel egy generációval később már a felemelkedő betelepülők is ugyanolyan alacsony termékenységi rátát produkálnak majd, mint az adott ország középosztálya, így idővel már a bevándorlók is a helyi népességre kezdenek hasonlítani ebben a tekintetben – fejtette ki a Menedék igazgatója. Így a bevándorlás önmagában nem gyógyír az állami bevételek csökkenésének pótlására.

Szigorú és korlátozó az itthoni bevándorlási politika

Az alacsonyan képzettek bevándorlásával kapcsolatban Kováts szerint teljesen átpolitizált a párbeszéd. Az elmúlt 20 év arról szólt, hogy a leszakadt rétegeket hogyan tereljék vissza a munka világába, de alig történt valami ezen a területen. Egyik politikai erő sem fogja feláldozni a reputációját arra, hogy a bevándorlás szorgalmazása mellett álljon ki, amikor itthon is rengeteg olyan alacsony képzettségű ember van, akinek nincs munkája, pedig a bevándorlók döntően nem a helyiek elől veszik el a munkát – hangsúlyozta a Menedék igazgatója.

Tőlünk mindig csak elvesznek

A magyar társadalom, más európai társadalmakhoz képest kirekesztőbb (emlékezetesek például a pirézekkel kapcsolatos attitűdök), a „tőlünk mindig csak elvesznek” érzés sok mindenkiben megvan – emelte ki Melegh. Egy ideges társadalom vagyunk, és ehhez a jóléti szocializmusból a kapitalizmus magyar típusába történő átváltás is hozzájárult – hangsúlyozta a kutató.

Számtalán kutatás kimutatta, hogy a magyarok az egyik legidegenellenesebb nép Európában, napi szinten viszont ez nem feltétlenül mutatkozik meg. „Egy kínai gyógyszercég alkalmazottja például lehet, hogy korántsem annyira idegenellenes, mint ahogy az a kutatásokból kitűnik” – fejtette ki Kováts. Az ehhez kapcsolódó kormányzati kommunikáció sokat tudna tenni a helyzet javítása érdekében. Ugyanakkor tanulságos megnézni, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elmúlt két éves tevékenysége alatt közölt sajtóközleményeit, melyek szinte csak rendészeti hírek – emelte ki a Menedék igazgatója. Olyan apró lépések szükségesek a helyzet rendezésére, például az oktatás, vagy a vállalkozások területén, melyek a társadalom egészére pozitív hatással vannak, nem feltétlenül szükséges grandiózus terveket készíteni. „Itthon viszont barkácsolás van, ez ráadásul nem is költséghatékony” – mondta Kováts.

Magasan képzetteket ide!

A Menedék igazgatója szerint Magyarországnak mindenképpen a magasan képzettek bevándorlása és a vállalkozói migráció területén „lenne keresnivalója”. Ez közvetetten munkahelyeket teremtene, ahol hazai munkaerőt foglalkoztatnának. Ennek érdekében azonban olyan lépéseket kellene megtenni, melyekkel csökkenteni lehetne az ügyintézésre fordított időt, a meglévő feltételrendszert pedig gyorsítani és egyszerűsíteni kellene – hangsúlyozta Kováts.

Emellett az ágazati célkitűzéseket sem lehetne megspórolni. Csehországban például már a 2000-es évek elején eldöntötték, hogy a magasan kvalifikált munkaerő bevándorlását elő akarják segíteni, és – igaz, hogy nem azonnal, de – a 2000-es évek közepére beindult a folyamat. Van egy világos kommunikáció, világos szabályok, és az ország is tudja, hogyan képzelje el magát, milyen keretek között a bevándorlás területén – hangsúlyozta Kováts.

Komoly gondok lesznek 40 év múlva

Azt látnunk kell, hogy az egész térségben komoly problémák lesznek a következő 40-50 évben a munkaerőpiacon, mivel Kínától Venezuelán át Magyarországig mindenhol alacsony lesz a termékenység – fejtette ki Melegh. A migránsok szerepe így mindenhol felértékelődik, a kormányzatok is aktívabbak lesznek ezen a területen. Migrációs stratégia nélkül pedig bajban leszünk – tette hozzá a migrációval foglalkozó szociológus. Olyan össztársadalmi kérdéseket kell rendezni, mint a nyugdíjrendszer, vagy a fiatalok munkaerőpiacra történő belépése és ennek egyik szelete lehet a bevándorlás témaköre is. Komplex munkaerő-gazdálkodási stratégiára van szükségünk, hogy meg tudjon birkózni nem csak a bevándorlás kérdéskörével, hanem az egész magyar társadalmat és gazdaságot érintő problémákkal. A magyar politikusoktól pedig nem igen várhatjuk azt, hogy a következő időszakban kiállnak a nyilvánosság elé, és elmagyarázzák, hogy milyen komplex kihívások elé nézünk a migráció területén. Nagy szükségünk lenne arra, hogy olyan munkaerő-bővítési stratégiákról gondolkozzunk, ahol a migráció is egy szempont. „Ezt persze úgy lenne jó felvetni, hogy a migránsok és a hazai népesség ne kerüljön egymással” – hangsúlyozta Melegh.
www.hvg.hu