Pelczer képei 2007-2012 között készültek , és elmondása szerint volt, hogy egy évet is állt a projekt, pont azért, mert önmaga számára is nehéznek bizonyult a munka. A pszichológust is megjárt fotós évek óta küzd a súlyával, és az abból adódó nehézségekkel. Ő eljutott odáig, hogy felismerte, többször zavarja kövésrsége, mint gondolta volna, amitől persze folyamatosan kompenzál. Kérdés, hogy ha valaki elfogadja önmagát olyannak, amilyen, az jó vagy rossz. Az önfejlesztő könyvek erre igyekeznek rábeszélni az embert, és Pelczer szerint sem lehet elfogadás nélkül lefogyni, viszont kérdés, hogy hogyan lehet elfogadni valamit, amin változtatni akar az ember. A sorozat egyes képein 40 kg különbséggel látható az alkotó, aki szintén nehezen szembesült önmagával a fotókon. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kép egészét vizsgálja, ezzel téve tárgyszerűvé önmagát.
„Feltűnik, hogy mennyire csúnya vagyok, amikor szép akarok lenni a képen – gondolok itt azokra a képekre, amit csak úgy kattintgat az ember, bulin, nyaraláson, vagy bárhol máshol” – ami pont ellentétes azzal a koncepcióval, amivel a fotó készül, márhogy szépnek akarja magát látni a képeken. Ebben az esetben a koncepció összeomlik. Pelczer számára a súly és a párkapcsolat szoros korrelációt mutat, volt, hogy azért nem talált magának párt, mert félt a csalódástól, volt, hogy azért, mert nem volt elégedett magával. 1-2 év alatt azért ezt sikerült tisztáznia magában. divany.hu