Belső vizsgálatot rendelt el a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat annak tisztázására, fedőcég volt-e a kilencvenes évek olajszőkítési botrányairól elhíresült Energol Rt.
A Magyar Nemzet szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál elkezdődött vizsgálat oka az, hogy a Heti Válasz csütörtökön megjelentetett egy összeállítást, arról, hogy kik segíthették az Aranykéz utcai robbantás és Prisztás József megölése ügyében felbujtással gyanúsított Portik Tamást és cégtársait.
A lap szerint, az Energol Rt. börtönviselt vezetői meglehetős magabiztossággal beszéltek a politikusokról, azt állítva, hogy „mindenkit a seggükből húztak elő”. A magabiztosság oka az lehetett, hogy megjelentek az irányítói-tulajdonosi körben olyanok is, akik a katonai és a polgári titkosszolgálatokat képviselték.
Kerekes István, az Energol első vezérigazgatója aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minőségében vett részt az üzlet beindításában, írta a Heti Válasz. Kerekes vezérigazgatói utódja „az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelt Csikós József” lett. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el, aki a későbbi Gyurcsány-kormány idején a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte.
A hetilap szerint az Energol egyik résztulajdonosa, idősebb Gulyás Emil a katonai titkosszolgálatok jóváhagyásával vált részvénybirtokossá. A Heti Válasz kitér arra is, hogy az Energol fő beszállítója a miskolci ETL Ipari Rt. volt, amelynek felügyelőbizottságába 1996-ban bekerült „a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert” Karl Imre és Szűcs Erika, a párt országos választmányának akkori tagja is.