Sóstógyógyfürdő gyógyhellyé nyilvánítását kezdeményezte a nyíregyházi önkormányzat. Nyíregyháza városrészében ugyanis három fürdő kapta meg két hónapja a gyógyintézmény címet. Ennyi gyógyfürdője egyetlen más vidéki településnek sincs, így a helyhatóság joggal remélheti: új célponttá válhat a város a gyógyturizmusban.
Szanatóriumi természeti állapot Sóstógyógyfürdőn
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat júniusban engedélyezte a „gyógyfürdőintézmény” megnevezés használatát a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői Parkfürdő, Fürdőház és Élményfürdő nevű létesítményeknek, egyúttal mindhárom fürdőt országos kategóriába sorolta a gyógyászati ellátás szempontjából.
Magyarországon így már 24 „gyógyfürdőintézmény” titulussal rendelkező fürdő működik, hét Budapesten, három Nyíregyházán, egy-egy pedig 14 másik vidéki településen. Gyógyhellyé – a rendelet szerint – az a település vagy településrész nyilvánítható, amely rendelkezik úgynevezett gyógytényezővel – például gyógyvízzel -, és annak használatához kiépült az infrastruktúra.
Adottak a gyógyítás zavartalanságához és a betegek nyugalmához a környezeti feltételek, megfelelő a levegő tisztasága, a zajszint, és rendezett a zöldterület. A Nyíregyházától 6 kilométerre lévő, 46 hektár területű Sóstógyógyfürdőn – amelyet a város „tüdejeként” emlegetnek, mivel a közel 400 hektáros híres Sóstói-erdő szélén fekszik – minden adott a gyógyító munkához. A szakemberek „szanatóriuminak” tartják a természet állapotát.
A Sóstógyógyfürdőn található gyógyvíz nátrium-kloridos hidrokarbonátos, jódos és brómos; az orvosi vizsgálatok alapján rendkívül kedvező hatású az ízületi, reumatikus és mozgásszervi megbetegedések kezelésére. Ide tartoznak a kopásos degeneratív gerinc- és ízületi betegségek, a gyulladásos reumatológiai kórképek idült állapotai, a lágyrész reumatizmusok. A víz jótékony hatású továbbá a sérüléseket követő poszttraumás állapotok, ortopédiai műtétek utáni utókezelések esetén is. A jódos-brómos fürdőkúra egyes krónikus nőgyógyászati és néhány bőrgyógyászati betegség, például az ekcéma és a pikkelysömör eredményes kezelését is elősegíti.
Éveken át hallani vélték a víz alól szüremlő halk hegedűszót
A 800 méter mélységből „felbuzgó”, 50 Celsius-fokos sóstógyógyfürdői termálvíznek egyébként már Mátyás király korában, az 1400-as évek második felében is gyógyerőt tulajdonítottak. Akkoriban Igrice néven ismerték, és a fennmaradt feljegyzések szerint „görvénykórt, csúzt, köszvényt, idült lobos izzadmányokat és egyéb vérbetegségeket” gyógyítottak, kezeltek vele eredményesen.
A „gyógyerős vízzel” rendelkező Sóstófürdőt először 1927-ben nyilvánították hatóságilag is gyógyfürdővé. Státusa egészen idén júniusig azonban „helyi jellegű” maradt, nem sorolták eddig országos kategóriába, pedig 1985-86-ban orvosi kísérletek bizonyították be, hogy hatásos a vize. Akkor hetven csípő- és térdarthrosisos beteg kapott fürdőkezelést 37 fokos sóstói termálvízben, és mind a hetvenen kedvezően reagáltak a terápiára.
A víz a feljegyzések szerint csökkentette fájdalmukat, gyógyszerigényüket, és jelentősen javította az ízületi mozgástartományukat. Az akkori egészségügyi minisztérium is elismerte a kísérlet eredményeit, és úgynevezett elismert gyógyvíz minősítést adott a termálkutak vizének.
A városrész egyébként két részből álló szikes taváról kapta a nevét. A 9,5 hektár víztükrű kettős tó átlagos mélysége 1,5 méter, legmélyebb pontja pedig 2,4 méter. Egyikében ma szabad strand működik, míg a másik csónakázótóként várja a látogatókat, és persze a horgászok kedvelt helye is a strandszezonon, a kiránduló időszakon kívül. A csónakázótóban mesterséges szigetet hoztak létre egykor, és a legenda szerint nyári mulató volt rajta. Állítólag egy nagy vihar pusztította el, sodorta a tóba a fiatalokkal teli vendéglátóhelyet. Csendes nyári éjszakákon egyesek sok éven át hallani vélték a víz alól szüremlő halk hegedűszót, a mulatóban játszó, vízbe veszett cigányzenekar fájdalmas muzsikálását…
Négy kútból nyerik a gyógyvizet
A nyírségi üdülőközpontban lévő hat termálkút közül jelenleg már négy rendelkezik gyógyvízminősítéssel, idén tavasszal ugyanis a korábbi három mellé még egy elnyerte a címet. A maradék kettő minősítése is folyamatban van, a létesítményeket működtető, önkormányzati tulajdonban lévő Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. már kezdeményezte a hivatalos eljárást.
A nyíregyháza-sóstógyógyfürdői Parkfürdő, Fürdőház és Élményfürdő összesen hat gyógymedencével, két Kneip-medencével, súlyfürdővel, iszapkezeléssel, víz alatti sugármasszázzsal és gyógytornával, gyógymasszázzsal, tornával, valamint széles körű fizikoterápiás kezelésekkel várja a gyógyulni vágyókat. A mozgásszervi megbetegedések eredményes terápiáját természetesen szakemberek, köztük reumatológus szakorvosok segítik.
A gyógyszolgáltatások átalakítását 2011-ben kezdte meg a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. Bevezették az iszappakolást és a szénsavasfürdő-kezelést, így már az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott terápiák közül nyolcat igénybe vehetnek a rászorulók.
Nemcsak a kezelések számát növelték, hanem új nyitvatartási rendet is bevezettek a Fürdőházban. A létesítményben reggel 8 órától, este 8 óráig lehet a gyógyszolgáltasokat igénybe venni, a csoportos, víz alatti gyógytorna pedig hétfőtől péntekig már naponta kétszer érhető el.
Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere az MTI-Pressnek hangsúlyozta, hogy a sóstógyógyfürdői gyógyvíz olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekkel csak kevés bír a régióban. Például ásványianyag-tartalma és hőmérséklete szinte egyedülálló, e mutatók versenyében a „legeslegjobbnak” tekinthető.
A szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzata emiatt kiemelt feladatának tekinti Sóstógyógyfürdő gyógyturisztikai vonzerejének erősítését, ezt szolgálta az ottani három létesítmény „gyógyfürdővé” nyilváníttatása és a gyógyhellyé történő minősítés kezdeményezése is. Az utóbbi – a polgármester szerint – további beruházásokat indíthat el a városrészben, akár gyógyszálloda vagy szállodák építését is, amihez a város telket tud biztosítani a befektetőknek.
Addig is remélik, hogy a címek jelentősen növelik majd a jelenlegi nyírségi fürdők látogatottságát, az alternatív gyógykezeléseket igénybe vevő táborát. Újabb kutatások is kezdődnek a sóstógyógyfürdői gyógyvíz orvosi hasznosítására.
Kikapcsolódási lehetőségek
Ami a gyógyulni vágyók kezelések közötti szabadidejének eltöltését illeti: az üdülőhelyen és a vele egybeépült sóstóhegyi városrészben minden adott a kikapcsolódáshoz, a szórakozáshoz. Sóstógyógyfürdőn található az ország második legnagyobb állatparkja, amelyben a világ minden részéből élnek fajok. Igazi turisztikai attrakció a trópusi ház, a Zöld Piramis vagy az Ócenárium, ahol a forró égöv, illetve a tengerek és óceánok állatai láthatók. A Sóstói-erdő fái között pedig természetes körülmények között él például az amerikai bölény, az afrikai orrszarvú, az elefánt, a zsiráf, az oroszlán, a víziló, a majmok valóságos hada, az ázsiai sárkánygyík és az európai barnamedve is. A városrészben található a Sóstói Múzeumfalu, amely a környék tájegységeinek népi építészetét őrzi.
Szabadtéri színpadok, kalandpark, lovas és horgászhelyek is várják a pihenni, gyógyulni akarókat. Nyíregyháza látnivalói, de a megye idegenforgalmi helyei is megérnek egy-egy kirándulást, így például a tarpai pálinkamúzeum, a túristvándi működő vízimalom, a tiszadobi Andrássy-kastély, a paszabi szőttes ház, a tákosi templom, a „mezítlábas Notre Dame”, a szatmárcsekei csónakfejfás temető, Kölcsey Ferencnek, a Himnusz szerzőjének nyugvóhelye, a tiszacsécsei Móricz-ház, a mátészalkai Szatmár Múzeum, a nyírbátori Minorita-templom, a bátorligeti ősláp, a máriapócsi Nemzeti Kegyhely vagy a vajai vár, hogy csak néhányat soroljunk fel.
Szabolcsban összesen 32 termálkút található
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyébként összesen 32 termálkút található, és többnek nagy a jodid-, a bromid- és a fluoridtartalma, így a szakemberek szerint gyógyvíznek tekinthetők. Sóstógyógyfürdő mellett a fehérgyarmat-vásárosnaményi Szatmár-Beregi Kórháznak van minősítetten gyógyfürdője, ahol szintén mozgásszervi betegségeket kezelnek. Gyógyhatásúnak tartják emellett a nyírbátori, a tiszavasvári, a kisvárdai, a mátészalkai és a vásárosnaményi fürdő vízét is.
A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a legmelegebb, 67 Celsius-fokos termálvíz Tiszavasváriban található. Az ottani strand fejlesztésére jelentkezett is egy befektető, de az alapkőletételt nem követte beruházás, egyelőre „elhalasztódott” az építkezés.
Mátészalkán 58, Vásárosnaményban és Csengersimán 57-57, Gemzsén 52, Nyírbátorban, Máriapócson és Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn pedig 51-51 fokos a termálkutakból fakadó víz hőmérséklete. Kisvárdán 49, Komoróban 47, Nagykállóban 46, Baktalórántházán 45, míg Fehérgyarmaton 42 fokos a víz, a többi érintett helyen pedig valamivel kevesebb.
A szakemberek úgy tartják, hogy a megye alatt húzódó úgynevezett termálvíztest nagy kiterjedésű, így a statikus készlet jelentősnek mondható. A termálvíz utánpótlása kiegyensúlyozott, és minősége is jó állapotú.