A kormány döntése alapján három új stadion létesülhet a közeljövőben Magyarországon. A debreceni aréna 12,5, a Fradi-pálya 18,7, a Puskás Ferenc Stadion 30-35 milliárdból épül majd fel.
Sokan nem értenek egyet a közpénzek ilyen jellegű felhasználásával, főleg, hogy az előző Orbán-kormány stadionrekonstrukciós programja is kudarcba fulladt.
Debrecen: ígéretek és látványterv
Mindenek előtt szögezzük le: kétségkívül tarthatatlan állapot, hogy a 2005 óta 6 bajnoki címet bezsebelő hajdúsági klub otthonának láttán egy angol negyedik ligás csapat drukkerei is minimum harsány nevetésben törnének ki, nem beszélve arról, hogy az elmúlt években a BL-csoportkörben és az Európa Ligában szerepelt a Loki, ám hazai mérkőzéseit kénytelen volt „idegenben”, a fővárosi Puskás Ferenc Stadionban játszani. Az idei szezonban a BL-selejtezőket szintén más helyszínen, Nyíregyházán volt kénytelen megrendezni a csapat. Ez a helyzet – mindamellett, hogy meglehetősen röhejes, s a csapatnak és szurkolóinak is kellemetlenségeket okoz – fel nem mérhető bevételkiesést hozott a város számára is. A nagy csapatok mérkőzéseire – a Debrecennek köszönhetően az elmúlt évek során megfordult hazánkban a Fiorentina, a Liverpool, a Sampdoria vagy éppen a PSV Eindhooven is – ellátogató külföldi (vagy vidéki) drukkerek nem a hajdúsági városba, hanem Budapestre vagy épp Nyíregyházára látogattak, ottani szállodákban, boltokban s nem utolsó sorban vendéglátóipari egységekben költve el pénzüket, tán mit sem sejtvén arról, hogy valahol létezik egy nehezen kimondható, Debrecen nevű város is.
Ahhoz, hogy a következőkben hazai pályán játszhassák mérkőzéseiket, egy UEFA szabványoknak megfelelő stadion szükséges. Ennek megépítésére egyébként az elmúlt szűk évtizedben számtalan ígéretet kaptak a debreceni sportbarátok: korábban minden elbukott Európa bajnoki-pályázat helyszínéül jelölte meg a várost, s a kandidációk bukása után is rendszerint állították a kormányok, s futballvezérek: ha EB-mérkőzés ugyan nem is, de új stadion mindenképpen lesz Debrecenben. Kósa Lajos és Orbán Viktor az utóbbi években több ízben is ígéretet tett az építkezés megkezdésére, utóbbi például a csapat sikerét meglovagolva egy Bajnokok Ligája mérkőzés szünetében a TV képernyőin keresztül üzente meg a jó hírt Debrecen és az ország teljes lakosságának; rosszmájúság volna azt feltételezni, hogy mindez kampánycéllal történt 2009-ben. Ígéretek és tervezések mindenesetre akadtak bőségesen, ám azt illetően például nem igazán tudtak döntést hozni, milyen helyszínen is épüljön meg az új létesítmény. Elképzelhető volt, hogy a jelenleg is használt Oláh Gábor utcai stadion helyén kezdjék az építkezést, de szóba került a repülőtér és a Nagyerdei Stadion is, mint lehetséges helyszín.
2010 novemberben aztán érkezett a bejelentés Szijjártó Péter szóvivő részéről: két év alatt összesen tízmilliárd forintot biztosít a kormány az új debreceni stadion felépítéséhez. A pénzből „családbarát” arénát szeretnének felépíteni, melyben vendéglátóegységek és kiszolgálóegységek is helyet kapnának. Kósa Lajos polgármester ígéretet tett arra is, hogy 2012-ben már az új, 20 ezer férőhelyes Nagyardei Stadionban ünnepelheti majd alapításának 110. évfordulóját a DVSC focicsapata. Mint azt valószínűleg olvasóink is kitalálták, az ígért dátum már aligha tartható. 2012-ig ha stadiont nem is, látványterveket már kaptak a drukkerek: idén májusban mutatták be a jelen állás szerint 2014-re elkészülő 20 ezer férőhelyes stadion impozáns látványterveit. Kósa Lajos polgármester a tervekkel kapcsolatban elmondta: a tervezésnél már az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 2015-től bevezetendő új szabványaira is tekintettel voltak. A Nagyerdei Stadion UEFA 4. kategóriás arénaként – Bajnokok Ligája-döntő, világbajnoki mérkőzés és Európa-bajnoki döntő kivételével – bármilyen futballmeccs megrendezésére alkalmas lesz.
Ferencváros: Kubatov kilobbizta?
Miután a szocialista kötődésű Szász András által képviselt Kevin McCabe távozott a csapat éléről, nagyon nehéz anyagi helyzetben hagyta a klubot. Bár a befektető korábban BL-csapatot és új stadiont ígért, távozásakor csak egy rakás látványtervet, egy gyenge játékoskeretet és több száz milliós adósságot hagyott maga után. Az FTC elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz-pártigazgatója lett, aki elismerte: a klubnak az életben maradásért kell küzdenie. Ezért is lepett meg mindenkit két évvel ezelőtti bejelentése, miszerint az adósságban úszó klub vizsgálja egy új stadion megépítésének lehetőségét. Miből lenne erre pénz? – kérdezték a drukkerek teljes joggal, azóta kiderült, amit Kubatov már akkor is tudott: állami pénzből. Az állam 2011-ben vásárolta vissza a Fradi-pálya helyszínéül szolgáló 6+2 hektáros ingatlant Kevin McCabe-től 5 milliárd forintért.
Az állam a Könyves Kálmán körút és Üllői út találkozásánál lévő ingatlant 50 évre a Fradiváros Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésébe adta és bejelentették: a debreceni stadionhoz hasonló költségen, 12 milliárd forintért új stadiont építenek. Mivel az építés költségei a 2012. évi költségvetésbe nem kerültek be, a szurkolók szkeptikusak voltak az ígérettel kapcsolatban, ám idén júliusban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány azokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyeket az új stadion megvalósításához kapcsolódnak – az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. Egy év alatt a stadion ára is megugrott: a várhatóan 2014 végére elkészülő aréna a kormány friss számításai szerint 18,7 milliárd forintba fog kerülni.
A project létrejöttében nagy szerepe lehet annak, hogy az FTC elnöki székében a Fidesz politikusa, Kubatov Gábor ül, ám a kormányt ez esetben üzleti érdekek is vezérelhetik. A 6+2 hektáros ingatlan legértékesebb részét a jelenlegi, a közeljövőben elbontandó Albert Flórián stadion foglalja el, míg az új pályát 90 fokkal elfordítva a telek másik részén építenék. Ezáltal értékesíthető volna az Üllői út és a Könyves Kálmán körút által bezárt saroktelek legértékesebb része. Korábban a területért óriási harcok dúltak: strómanokon és szerencsevadászokon kívül megpróbálta megkaparintani a Wallis és az OTP is, ám később meghátráltak, így került a csapat és a terület az MSZP-közeli Szász András által képviselt McCabe kezébe. Nekik is hasonló terveik voltak, mint a kormánynak, ám a válságra hivatkozva nem kezdődött el az építkezés és a bontás, a kormányváltással egyidejűleg pedig távoztak a csapat éléről. Most a Fidesz próbálkozik, hogy több vagy kevesebb sikerrel, az két éven belül kiderül. A Fradi-pálya bontását vélhetően tavasszal megkezdik…
Puskás Ferenc Stadion: kettő is lesz!
Régóta húzódik a lerobbant állapotú Puskás-stadion ügye is, a korábbi sikertelen EB-rendezési kísérletek során megannyiszor felmerült az új nemzeti aréna építése, látványtervből is láthattunk már vagy tucatot, konkrét előrelépés azonban hosszú ideig nem történt. Tarlós István főpolgármester aztán 2010-ben bejelentette: egy 500 millió forintba kerülő megvalósíthatósági tanulmányban megvizsgálják, fel lehet-e újítani a szintén egyre rosszabb állapotban álló Puskás Ferenc Stadiont. Idén márciusban aztán kiderült: a korábbi tervekkel ellentétben mégsem bontják le és építik újjá a stadiont, hanem egy teljesen új komplexumot létesítenek mellette. A beruházás 2015-re valósulhat meg több mint 30 milliárd forintból. Ezáltal egy nagyobb, akár 60 ezer néző befogadására is alkalmas komplexumot hoznak létre a jelenlegi aréna szomszédságában. Hamarosan meg is kezdődhetnek az új aréna kivitelezési munkái, melyek 30-35 milliárd forintba kerülnek. A 2015-re elkészülő stadion akár egy BL-döntő megrendezésére is alkalmas lesz. A beruházás ideje alatt a régi stadion a felső karéjok elbontásával továbbra is üzemel majd, így a magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki selejtezőinek egy-egy mérkőzését akár 40-45 ezren is megtekinthetik a helyszínen. Az új Puskás-stadion átadása után a korábbi létesítményt atlétikai stadionná alakítják át.
Egyszer már kudarcba fulladt
Az előző Orbán-kormány alatt „véghezvitt” stadionrekonstrukciós program finoman szólva sem tekinthető sikertörténetnek. A programra az Ifjúsági és Sportminisztérium 12,7 milliárd forintos támogatást biztosított, melyből 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezték. A fent említett példák közül egyedül az Újpest újjáépített stadionjával büszkélkedhet a régi-új kormány, bár kétségkívül történtek fejlesztések Székesfehérváron, Nyíregyházán, Kaposváron, Pápán, Hévízen, Monoron és Marcaliban is, azt illetően persze akadnak kétségeink, hogy utóbbi három helyszín – senkit nem megbántva – mily mértékben számít a magyar labdarúgás fellegvárának. Az eredmények felsorolása itt nagyjából véget is ér, nem úgy a kudarcoké: Ferencváros Üllői úti stadionjának felújítására például 1,6 milliárd forintot irányzott elő a kormány, ebből az összegből az aréna felét tudták volna rekonstruálni, bővíteni. A klub akkori tulajdonosa, a Fotex-vezér Várszegi Gábor ajánlatot tett a Deutsch Tamás vezette minisztériumnak: amennyiben a klub azonnal megkapja az erre szánt összeget, Várszegi kibővítette volna azt annyival, hogy abból az egész stadiont felújítsák. Mivel a pénz nem érkezett meg, a tulajdonos visszavonta ajánlatát. A felújításra még 2001-ben és 2002-ben is ígéretet tett a kormány, az eredmény azonban ismert: az azóta Albert Flórián nevét viselő létesítmény nagyjából ugyanabban az állapotban található, mint szűk egy évtizeddel ezelőtt. Semmit nem látott az ígért pénzből Győr, Miskolc, Kispest, Pécs és Szeged sem – jóllehet, előbbi három helyszínen már új, illetve felújított stadionokban szurkolhat a közönség, ám ezek a beruházások nem az állam jóvoltából történtek. Győrött Tarsoly Csaba, a Budapest Honvédnál George F. Hemingway, Pécsett Matyi Dezső fektette pénzét a stadion felújításába, Miskolcon pedig az önkormányzat segítsége kellett a lerobbant állapotú aréna felújításához – jóllehet a jelenlegi fejlesztések már a sportra fordított társasági adóbevételből valósulnak meg.
S vannak persze sikertelenül végződött beruházások is. A 2000-es évek elején bajnokságot nyert Dunaferr arénájának 1,26 milliárdos költségéből 720 milliót biztosított az állam, 360 milliót a tulajdonos, az – akkoriban még állami tulajdonban álló – Dunaferr Rt., 100 millió forintot az önkormányzat vállalt, 80 millió pedig vállalkozói befektetés lett volna. Az építkezés alatt a stadion a Dunaferr Rt. tulajdonában állt, 2002 decemberében a vállalatcsoport pénzügyi gondjai miatt az ÁPV Rt. átvette a cégtől a termelő tevékenységhez nem tartozó vagyonelemeket, ingatlanokat, üzletrészeket: köztük a Dunaferr-stadiont is. A project ezen a ponton meg is rekedt: a csapat azóta megszűnt, csakúgy, mint utódja, a néhány szezont a másodosztályban lehúzó DFC is, a pálya pedig kihasználatlanul áll s amortizálódik. Részsikernek tekinthető a zalaegerszegi ZTE Aréna felépítése: 720 millió központi és 360 millió forint önkormányzati pénzből sikerült a stadion háromnegyedét újjávarázsolni, igaz, az északi lelátó felújítására – anyagi források híján – azóta sem került sor.
A program bukásának védjegyévé azonban kétségkívül a „futballhuliganizmus visszaszorítása” és a családbarát környezet kialakítása érdekében vásárolt beléptetőrendszerek váltak. Erre a célra 2000-ben 1,7 milliárd forintot irányoztak elő, később azonban ezt az összeget Deutsch Tamás utasítására szabálytalanul megemelték 3,2 milliárd forintra emelték. A rendszerek megvalósítására tendert írtak ki, melyre két érvényes pályázat érkezett: a Siemens Rt. 2,98 milliárd, a Dataware Kft. 4,76 milliárd forintos ajánlatott tett a tárcának, s bár mindkét ajánlat megfelelt a támasztott követelményeknek, Deutschék mégis a drágább ajánlatot fogadták el jelentős vagyoni kárt okozva ezzel a minisztériumnak. A beléptetőkapuk ráadásul csak egyetlen helyszínen, az Újpesti Szusza Ferenc Stadionban kerültek felszerelésre, a méregdrágán megvásárolt eszközök jelentős része továbbra is a raktárban porosodik.
2001 júniusában Deutsch Tamás miniszter a következő bejelentést tette: „Két év múlva, a 2003-2004-es labdarúgó-bajnokságban már valamennyi, a rekonstrukciós programban érdekelt csapat új stadionban játszhat.” Egy évvel később azonban – köszönhetően a feleslegesen vásárolt beléptetőrendszereknek – kiderült: a project megbukott, finanszírozhatatlanná vált.
A Fidesz most újra stadion-lázban ég, mintegy 70 milliárdot fordít a közeljövőben építkezésre. Hogy másodszorra sikerül-e maradandót alkotni e téren, arra két éven belül választ kapunk. Hogy van-e ennek így értelme, arra aligha.
barikad.hu