Miről írt a Demokrata 2010-ben? Kriza interjú

A legszebb város

 2010-11-29 

Közép-Európa egyik legértékesebb vízbázisa felett élünk, Miskolc számos pontján melegvizű források törnek elő a mélyből. Ez a hely páratlan adottságokkal bír, a miskolciak mégis Tiszaújvárosba járnak fürdeni. Most felszámoljuk a szégyenletes helyzetet – mondja Kriza Ákos, Miskolc új polgármestere.

– Születési helye miatt is támadták. Hogy bírta a kampányt?

– A Partiumban születtem, ami korábban Magyarországhoz tartozott. Nagyvárad közelebb van Miskolchoz légvonalban, mint Budapest. Igaz, a határ másik oldaláról érkeztem, de ízig-vérig miskolci vagyok! Évtizedek óta itt élek, itt találkoztam a feleségemmel, itt lettem szerelmes, itt születtek a gyermekeim. A mocskolódás nem érintett mélyen. Erős csapat támogatott, amikor megjelentek a tényeket nélkülöző hazug röplapok, világossá vált, ellenfeleink érzik, elbukták a csatát.

– Mit érzett, mikor a választások éjszakáján felcsendült a székely himnusz?

– Boldog voltam. Az eredményváró központunkban láttam az örömtől csillogó szemeket, éreztem, ahogy a tömeg egyszerre vett levegőt, fellélegeztek az emberek, felszabadultak valami leírhatatlan nyomás alól, keserves nyolc év van a miskolciak mögött. Az emberek szeme felnyílt, nem lehet őket riogatni, porhintéssel elaltatni. Október harmadikán, mi, miskolciak együtt énekeltük a magyar és a székely himnuszt, és ez így helyes, mert a nemzeti összetartozás fénye mindannyiunk lelkében ott ragyog.

– Az egyik legnagyobb Fidesz-szervezetet oszlatták fel nemrég. Erről mindenki mélyen hallgatott, az alapító tagok is lenyelték a békát. Nincs Fidesz Miskolcon?

– A tagság kőkeményen felsorakozott a közös cél érdekében, eddig a választási győzelemért dolgoztunk, nem volt időnk politikai pártépítésre. Igaz, a sorok kicsit átrendeződtek, van, aki előrébb került, míg más hátrébb szorult. Az egyéni sértettséget, ambíciót félretettük, közösen harcoltunk, így értük el, hogy nyolc év után újra polgári vezetése legyen Miskolcnak. A városi Fidesz valóban feloszlott, mégis túlzás nélkül állítom, soha sem volt ilyen erős a jobboldal Miskolcon, mint most. Hamarosan rendeződik a kérdés, újraalakul a helyi szervezet.

– A Kós Károly Szakközépiskola igazgatója azt állítja, az oktatásfejlesztésre szánt uniós milliárdok egy része a szocialisták zsebében landolt. Lesznek-e vizsgálatok?

– Az ügyészség már a milliárdok nyomába eredt. Az összes pályázatot átnézzük, éppen úgy, ahogy az olyan nagy beruházásokat, mint a villamospálya vagy a Selyemréti Strand felújítását, a Szent István tér és a városháza átalakítását. Nem habozunk, ha szükséges, megtesszük a jogi lépéseket. Vizsgálatokat folytattunk a holdingnál és a városi cégeknél.

– Mit tükröznek a vizsgálatok?

– A bűncselekmény-gyanús esetek felett nem hunyhatunk szemet. A jogi és könyvvizsgálói jelentések csak a jéghegy csúcsát tükrözik, az már látható, pazarlás, fejetlenség, káosz uralkodott a város cégeinél. Visszahívtuk a Miskolc Holding vezérkarát és leváltottuk a városi kórház menedzsmentjét, akik több millió forintos juttatásokban részesültek, miközben a létezés határára sodorták az intézményt. Az elmúlt nyolc év az álláshalmozások és a vitatható sikerdíjak korszaka volt. Számos főállású köztisztviselő mellékesként három-négy városi cégnek osztott tanácsot horribilis összegért, akadnak olyanok is, akikről semmit sem tudunk, teljesítés nélkül vették fel juttatásaikat, soha sem jelentek meg a munkahelyükön. A Miskolc Kártyából származó bevétel sem a város kasszájába, hanem az MSZP választmányi elnökének cégéhez folyik. Ugyanennek a politikusnak a vállalkozása adott tanácsokat a kórháznak és még több millió forintos sikerdíjban is részesült a befuccsolt főutca-pláza projektért. A szakértelem hiánya jellemzi a felújításokat is. A városháza rekonstrukciója sem zökkenőmentes, az új épületszárnyból a tervezés során kifelejtették a gyengeáramú hálózatot, nincs telefon, internet és a kamerarendszer is hiányzik.

– Mit gondol a nagy beruházásokról?

– A fejlesztési elképzeléseinktől az előző vezetés tervei messze esnek, de léteznek olyan programok, amelyeket már nem lehet leállítani, ilyen a kötöttpályás villamos-fejlesztés, a Zöld Nyíl is. A pálya egy része már elkészült, a síneket nem fogjuk felszedni, de a további lépéseket átgondoljuk. A több tíz milliárdot elnyelő Zöld Nyíl megosztja a közvéleményt, hiszen nem látható, hogyan épül rá a közösségi közlekedés. A Szent István tér átalakítása szerencsére még csak papíron valósult meg, időben vagyunk, léphetünk. Megdöbbentő, de a területet nem egységes egészként kezelik, különböző tervezőirodák, más és más építészeti stílusból akarnak meríteni a tér különböző pontjain. Elfogadhatatlan ez a szétszabdaltság! Szívem szerint újraterveztetném az egészet! Több milliárdból csodákat lehet megvalósítani, de egy fillért sem költünk addig, amíg nem tudjuk, mit akarunk, ezért csak szakmai és társadalmi vita után indulhat el a felújítás. Meg kell teremtenünk annak a feltételét is, hogy a miskolci beruházásokat a miskolciak végezzék.

– A korábban műemléki védelem alatt álló belvárosban extrém építkezések valósultak meg. Az előző alpolgármester neogótikus villát húzott fel a város közepén, de az önkormányzat sem óvta a kulturális örökséget.

– Én is így látom, ezért felkértem az építész kamara elnökségét, hogy tekintsék át a folyamatban lévő nagy projekteket, hangolják össze a különböző elképzeléseket annak érdekében, hogy a történelmi városmagot érintő fejlesztések egységes arculathoz vezessenek. Az elmúlt évtizedek során robosztus, Miskolchoz méltatlan épületek kerültek a történelmi városszövetbe, az esztelen ezerféle stílusban zajló „fejlesztések” szétrombolták a korabeli utcák hangulatát. Az önkormányzat minden segítséget megad, de ez elsősorban szakmai kérdés, a legjobb szakemberekhez fordultam, akiktől azt is kértem, jelezzék, egyetértenek-e a jelenlegi főépítész személyével, és ha nem, tegyék le az asztalra javaslataikat. Nincsenek élhető tereink, hiányoznak a fiatalok az utcákról.

– Pedig az egyetemen több mint tízezer hallgató tanul.

– Sokat egyeztettem a rektor úrral és találkoztak az elképzeléseink. Javasoltam, adjunk teret a fiatal értelmiségnek a város szívében, telepítsünk néhány kart a központba, indítsunk olyan új képzéseket, mint az építésszervezői szak. Teret kell kínálnunk a jövő szakembereinek. Nem mondhatunk le a kutatóinkról, nem dőlhetünk hátra kényelmesen, nem nézhetjük tovább, ahogy elvándorol a szürkeállomány, hogy a Dunántúlon próbáljon szerencsét. A közlekedési kapcsolatot is erősíteni fogjuk, egyetemistákat szeretnénk látni végre a belvárosban.

– Apropó, közlekedés. Könnyebb eljutni a szomszédos településekre, mint Miskolc egyik pontjából a másikba.

– Teljesen új koncepciót dolgozunk ki, a közúthálózat és a tömegközlekedés tekintetében is változások várhatók, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Az elmúlt évek fejlesztései nem vezettek eredményre, minél több új utat, csomópontot adtak át, minél több szalagot vágtak át, annál nagyobb lett a káosz. A fejlődés egyértelmű jele lenne, ha gördülékenyebbé, egyszerűbbé, átláthatóbbá vált volna a helyi közlekedés, ám ennek az ellenkezője történt.

– Gyakran hangoztatta, Miskolc fürdővárossá válhat. Most is így látja?

– Korábban Miskolc-Tapolca turisztikai fellegvár volt, szívesen töltődtek fel itt külföldi vendégek is. A szocialista vezetés idején lerombolták a medencéket, hat éve zárva a fürdő, ilyesmi még a világháború idején sem történt. Joggal háborognak a helyiek, nem csoda, hogy el akartak szakadni Miskolctól. Tapolca pont úgy, ahogy a Búza téri piac ügye a sürgősségi listám élén szerepel.

– Lesz erre pénz?

– Igen, pályázunk, de a kormány is megfogta Miskolc kezét, támogatják az elképzeléseinket, erről Fellegi Tamás miniszter úr is biztosított engem. A tervek jó ideje készen állnak, ezeket leporoljuk picit, átfuttatjuk a pályázati mechanizmusokon, és fürdőt építünk a romok helyére.

– Elődei betonépületet, áruházakat, wellness központot terveztek ide. Önök népfürdőt akarnak?

– Közép-Európa egyik legértékesebb vízbázisa felett élünk, Miskolc számos pontján melegvizű források törnek elő a mélyből. Ez a hely páratlan adottságokkal bír, a miskolciak mégis Tiszaújvárosba járnak fürdeni. Most felszámoljuk a szégyenletes helyzetet. Nem foglalkozzunk a szocialisták életidegen elképzeléseivel, hiszen figyelmen kívül hagyták a miskolciakat és a környék kulturális örökségét. A helyi lokálpatrióták saját pénzükön elkészítették az építészi tervet, amelyet most közösen megvalósítunk.

– Győzött a szecessziós stílus?

– Bizony ám! Az 1900-as évek elejének a harmóniáját idézi majd a strand. Építészeti szempontból az Osztrák–Magyar Monarchia stílusjegyeiből is merítettek a tervezők. Nem gondolkodunk modern wellness központban, mert abból akad bőven országszerte. A korabeli fürdő újraélesztése az első lépés ahhoz, hogy visszaadjuk Tapolca régi pompáját.

– Városi piac…

– A felújítás hárommilliárd forintot emésztett fel annak idején és keserves állapotokat idézett elő. Elüldözték az őstermelőket. Az új árucsarnok penészes, és hemzseg a műszaki hibáktól. Mindenszentek előtt személyesen jártam el a virágárusok ügyében, kijelöltem számukra egy területet, de ez csak az első lépés volt. Az őstermelőket arra kértem, jövőre is vessék el a magokat, lesz számukra hely a Búza téri piacon.

– Szorosabbá vált Miskolc és Debrecen kapcsolata.

– Debrecen komoly eredményeket ért el a biotechnológia területén, mi az ipari technológiák irányába szeretnénk lépni, az együttműködésünknek ez az egyik alappillére. Elindult a közös gondolkodás, egyeztetünk Kósa Lajossal. A nanotechnológiai laboratóriumunk kiemelt szerepet vállalhat a debreceniek kutatásaiban is.

– Iparvárosként képzeli el Miskolcot, de folyton új irányokat emleget.

– Erőt merítünk a múltból, de be kell vallanunk, irdatlan tempót kell diktálnunk, hogy behozzuk a lemaradást, a nagyvárosok már elszaladtak mellettünk. Az egyetemi tudásbázisra fogunk támaszkodni a fejlesztések során, magas hozzáadott szellemi értékkel bíró versenyképes termékek gyártását indítjuk el. A high-tech technológiák belépése Távol-Keletről várható. Ha szétnézzünk a világban, láthatjuk, Kína és a kistigrisek sok tekintetben lehagyták már Nyugat-Európát.

– Mi most a legfontosabb feladat?

–A munkahelyteremtés, ezért is fontos az ipari parkok kialakítása . Egyeztetünk a szomszéd települések polgármestereivel. Megkeressük azokat a helyeket, amelyeket a beruházóknak tudunk kínálni. Miskolc minden betegségére a munkahelyteremtés és a gazdaságélénkítés az elsődleges gyógyír. A helyi vállalkozókra, az iparkamara és az egyetem szakértőire is számítok.

– Hogyan kezelik a város adósságát?

– 2013 lesz az az év, amikor komoly összeget kell hiteltörlesztésre fordítani. Ésszerűen kell gazdálkodnunk, nem folytatjuk elődeink pazarlását. A takarékoskodást elkezdtük, kevesebb főosztály lesz a városházán, a képviselő testület majdnem a felére csökkent és csak két alpolgármesterünk van.

– Sokan érkeztek négy éve a közeli cigánytelepekről. Nőtt a társadalmi feszültség, romlott a közbiztonság. A szocialisták az új kormányra mutogatnak, amely meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot.

– A szocialisták akkor támadják az embert, amikor dolgozik. Komoly, sokrétű munka zajlik, mély társadalmi sebekre kell gyógyírt találnunk. Az integráció nehézségei, az együttélési gondok, a mélyszegénység, a bűnözés komplex problémakör, amelyet meggyőződésem szerint csak akkor lehet orvosolni, ha egyszerre kitartóan hatunk több irányból. Vizsgáljuk a kérdés jogi oldalát, számba vesszük, milyen rendeleteket, törvényeket kell módosítani. A közbiztonság átszervezése már megindult. Kiemelt figyelmet fordítunk a bűnügyileg frekventált területekre. Az első lépéseket megtettük, a város peremén, Lyukóban már lovas rendőröket is láthatunk. Az avasi városőrség nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért a rendőrséget és a közterület-felügyeletet erősítjük meg. Tudjuk, melyek azok a lakások, ahol problémás emberek élnek, visszatérítjük őket az együttélés szabályainak megfelelő útra.

– Várhatók kilakoltatások?

– A helyzet rendezése várható. A társadalmi feszültségeket nem lehet pusztán kilakoltatással orvosolni, mert így nem oldjuk meg a problémát, csak áthelyezzük. Nézzük csak meg mi történt, mikor Káli Sándorék felszámolták a Szondit, a város szélén fekvő nyomortelepet: a szegénynegyed megszűnt, de a gondok az új lakókkal együtt megjelentek például az Avason. A kilakoltatás csak az egyik eszköz, ennek megteremtjük a jogszabályi hátterét, de erős jegyzői jogkörre van szükség, a rendőrség, az önkormányzat, a tisztiorvosi szolgálat és gyámügyi hatóság összehangolt munkájával rendet teszünk a városban! Nem tűrjük, hogy egy-két család ellehetetlenítse az egész közösség életét. Léteznek olyanok, akik az alapvető emberi normákat sem tartják be, nem fizetnek, hatalmas tartozást halmoznak fel, és életvitelükkel pokollá teszik a többség mindennapjait.

– Minden válasza derűt sugároz. Miből merít erőt?

– Erős a csapatom és szeretem a kihívásokat. Versenyszerűen sportoltam, vívtam, majd dzsúdóztam, ez kitartásra nevelt. A sport nyelvén szólva, a kampány a közelharcról szólt, most a céltudatos vívás ideje következik. Olyan városról álmodom, ahol jó élni, ahonnan nem menekülnek a fiatalok. Az észak-magyarországi régió erős központjává válhatunk, mert elkezdtünk dolgozni. Meg fogunk felelni a XXI. század kihívásainak, de megőrizzük értékeinket. Páratlan kulturális örökséggel bír ez a hely, itt született Szabó Lőrinc, itt játszott és élt Déryné Széppataki Róza, Móricz Zsigmond is azt mondta, Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város és igaza van! Miénk az első magyar nyelvű kőszínház, az avasi pincesor, a termálforrások, a Bükk-hegység, a lillafüredi vízesés, egyetlen településnek sincsenek olyan természeti adottságai, mint Miskolcnak. Miért ne lennék derűlátó, hiszen én vagyok a legszebb magyar város polgármestere!

Juhári Andrea