Kettőszázhuszonkét millió dollárjába  (csaknem 51 milliárd forintjába)kerülhettek tavaly Kanadának a „színlelt” magyar menekültek – közölte a hét végén a honlapján a Kanadai Kormányközi Konferencia Titkársága (CICS) az ország határőrizetének (CBSA) adataira hivatkozva.
A kanadai szövetségi és a tartományi kormányzatok munkájának összehangolására szakosodott CICS közleményében rámutatott, hogy a menedékkérelmet megszigorító, júniusban elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény célja éppen a „színlelt” menekültek által okozott költségek csökkentése. A kanadai határőrizet becslése szerint minden olyan menedékkérő, akinek a folyamodványát a Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság arra hivatkozva utasítja el, hogy az üldöztetés ténye nem bizonyított, vagy nem jelenik meg az eljárásban előírt meghallgatás során, 50 ezer dollárjába (csaknem 11,5 millió forintjába) kerül a kanadai kormánynak.
A legtöbb menekültstátust kérő Magyarországról érkezik Kanadába. Számuk 2011-ben 4442 fő volt. A CICS szerint tavaly „gyakorlatilag minden Magyarországi menedékkérőt elutasítottak, ám mielőtt ügyüket lezárták, és őket kitoloncolták volna, a kanadai kormány által a számukra biztosított jóléti és egészségügyi juttatások értéke – a sikertelen menedékkérőkre vonatkozó fejenkénti 50 ezer dolláros becslés alapján – meghaladhatta a 222 millió dollárt.”
A CICS közleménye szerint a legtöbb Magyarországról érkezett menedékkérő roma, s 40 százalékuk Miskolcról érkezett. A kanadai határőrizet úgy tudja, hogy ebben a városban összpontosul „az a nagyléptékű és szervezett erőfeszítés, amely Kanadába küldi az embereket menekültstátust kérni”.
A közlemény emlékeztetett arra, hogy a C-31-es törvény alapján az állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium össze fogja állítani azoknak a biztonságosnak tekinthető demokratikus országoknak a listáját, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az ezekből az államokból érkezettek menedékkérelmét az illetékes kanadai hatóság az eddig jellemző 1000 helyett 45 nap alatt fogja elutasítani, az érintettet pedig kitoloncolni.
„Ez lehetővé teszi Kanada számára, hogy Magyarországot felvegye a biztonságos országok listájára, és felgyorsítsa az ebből az országból érkezett menekültstátus-kérelmek feldolgozását” – fogalmazott a CICS közleménye. A kommüniké egyúttal rámutatott, hogy a C-31-es törvény megszüntette azt a menedékesek számára biztosított, ingyenes gyógyszerészeti, szemészeti és fogászati ellátást, amilyenhez fogható a kanadai állampolgárokat a saját Medicare egészségbiztosítási rendszerükön keresztül sem illethet meg.
Bár a közlemény nem foglalkozik vele, az IRB döntései azt mutatják, hogy vannak megalapozott menedékkérelmek is. Kanada évente több tucatnyi magyar állampolgár üldöztetésről szóló beszámolóját találja életszerűnek.Ezeknek az embereknek az esetében az IRB úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem védte meg őket a roma származásuk miatt őket érő hátrányoktól.