Az angolban és a franciában külön kifejezést találtak fel rá: angolul freeganism, franciául gratuivorisme a kissé kényszeredett neve annak a mind több hívet toborzó alternatív életformának, amely a fogyasztás kultuszának és a pénznek hátat fordító világot hirdeti, és mind több hívet verbuvál többek között Argentínában is. Magyarul nem kell hozzá nyelvújítás, a mozgalom a szó szoros értelmében az ingyen élést jelenti.
„Megpróbálok pénz nélkül élni” – magyarázta a 34 éves Ariel Rodriguez Bosio, aki magát gratuivore-nak vagy freeganónak tartja, és azt állítja, hogy több mint három és fél éve nem költött pénzt semmire. A sportos alkatú, átható tekintetű férfi alapította az Arco Iris Universal (Egyetemes Szivárvány) nevű civil szervezetet. Lemondott a mobiltelefonról és a televízióról, nem hord márkás ruhadarabokat, dezodor helyett citromot használ. „Megpróbálunk minél kevesebbet költeni, nem akarunk függeni a fogyasztói társadalomtól, hanem önellátóvá szeretnénk válni” – húzta alá.
Az ingyenélő azt fogyasztja, ami ingyenes, a mozgalom hívei hálózatokat hoznak létre egymás kölcsönös támogatására, elítélik az élelmiszer-pazarlást és a nyugati társadalomra jellemző szemetelést. A mozgalom az Egyesült Államokban született, kiáltványát 1999-ben fogalmazta meg Warren Oaks, az Against Mel nevű punkegyüttes egykori ütőhangszerese. Why Freegan? (Miért legyünk ingyenélők?) című röpiratában a fogyasztói társadalom elleni erkölcsi tiltakozásnak nevezte a kezdeményezést, amely idővel mind több környezetvédő elemmel gazdagodott.
Argentínában, ahol az egy főre jutó húsfogyasztás évente 53 kiló, az ingyenélők vegetáriánusok, sőt nem csupán a húst utasítják el, de minden állati eredetű terméket, még a tojást is. „Távolságot kell tartani a dolgoktól” – jelentette ki Ariel Rodriguez Bosio, aki foglalkozására nézve kungfuoktató, és akinek a vasúti pályára néző Buenos Aires-i lakásában az egyedüli korszerű fogyasztási cikk egy személyi számítógép. Noha ez az általa elítélt társadalom egyik jelképe, szervezetének háromezer híve van a Facebookon, úgyhogy eljuttathatja hozzájuk üzenetét, amely szerint lehetséges egy másfajta élet.
Lakásából kilépve a férfi előbb egy fára felmászva letépett egy avokádót, majd egy kukából halászott ki minden hasznosíthatót. Cselekedetével tulajdonképpen a cartoneros névvel illetett kukázókkal kelt versenyre, akik a 2001-es válság óta turkálás útján próbálják újrahasznosítani az argentin főváros hulladékának egy részét, de míg azok eladják szerzeményeiket és ebből próbálnak megélni, az ingyenélők vezetője azt mondja, hogy ők nem megélni próbálnak, hanem másként akarnak élni.
A Centenario parkban hívei „ingyenvásárt” hoztak létre, az a találkozóhelyük. „Elvünk a következő: vedd el magadnak, amit akarsz, vagy ne végy el semmit, hozzál, amit akarsz, vagy ne hozz semmit! – fejtette ki a parkban a 33 éves Diego Belossi. – Túl sok termék van a világon: ne fogyasszuk el mindet, inkább osztozzunk rajtuk.”
Tőle néhány lépésnyire a 19 éves Federico Rizzo maga készítette vegetáriánus sütiket osztogatott: a fiatalember természetgyógyászati tanulmányait váltogatja az „élő konyhával”. A 24 éves Guido Shiavo ökológus ingyenes kertészeti tanfolyamot vezet az ingyenélőknek. „Az emberek egy kis szabad levegőt akarnak szippantani. Az alapgondolat egyszerű: a kapitalista rendszer tarthatatlan” – vélekedett.