Miskolc város Önkormányzata nyilvános és nyílt tervpályázatot hirdetett Miskolctapolca rendezésére és építészeti kialakítására, amelynek célja, hogy Miskolctapolca hangsúlyosabban kerüljön fel a világ turisztikai térképére, ezen belül a magyarországi turisztikai palettán legyen méltó versenytársa az ország hagyományos fürdővárosainak. Miskolctapolcának a Barlangfürdő mellett legyenek újabb turisztikai attrakciói, amelyek megfelelő szórakozást és élményanyagot nyújtanak három generáció részére. Ki kell használni az ökoturizmusban és az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket, amihez kapcsolódóan a vallási turizmus erősítésével be kell mutatni a Miskolc nemzetség monostorát.
A pályázat célja olyan tervjavaslatok összegyűjtése, beépítési koncepció kidolgozása, amely előrevetíti a komplex és hosszú távú fejlesztés lehetőségét, figyelembe véve az ütemezhetőséget, megteremtve a helyi lakosok és az idelátogató turisták számára a ma hiányzó funkciókat és turisztikai attrakciókat:
– amelyek bemutatják a területben lévő, eddig még fel nem tárt lehetőségeket, illetve a terület elhelyezkedéséből és beépíthetőségéből fakadó adottságokat maximálisan kihasználják;
– gondoskodni kell a régészeti emlékek bemutatásáról, revitalizálásáról, a kialakuló közterek zöldfelületi rendezéséről, amely tekintettel van a védett természeti értékekre, a szomszédos területekre;
– a ma alulhasznosított területeket élővé, a városrész fontos területévé teszik, ugyanakkor megfelelő érzékenységgel kezelik a terület adottságait, különös tekintettel az örökségvédelmi és természeti környezet szempontjaira;
– amelyek a beépítés kreatív kialakításával a lehető legoptimálisabb, a hátrányokat ellensúlyozni és az előnyöket (pl. természeti környezet) felerősíteni képes városépítészeti megoldást kínálnak;
– olyan kreatív, jövőbe mutató építészeti, városépítészeti víziót fogalmaznak meg, amelyek Miskolctapolca hagyományos fürdőkultúrájára épülő vonzó, karakteres arculatot adnak a területnek;
– a beépítés megvalósulása felerősíti azt az igényt, hogy a beépítési javaslatok vegyék figyelembe a fenntarthatósági szempontokat is;
– alapjául szolgálhatnak a végleges tervezési program összeállításának, amely a tapolcai hagyományokra épülő építészeti arculat kialakítását célozza;
– a cél olyan tervek kiválasztása, amelyek a fent leírt követelmények és előírások kielégítésével együtt építési engedély alapjául is szolgálnak.
A tervpályázat (lebonyolítás) rövid ismertetése, a beérkezett pályaművek száma, állapota
A tervpályázati felhívás szabályosan hivatalos, hirdetményi értesítés formában 2012. 05. 15. napján megjelent. A pályaművek postára adási határideje 2012. 07. 13. napja, az eredményhirdetés időpontja: 2012. 07. 29-e, a díjazásban nem részesülő pályaművek visszaadásának napja: 2012. 08. 31.
A tervpályázaton saját szellemi munkájával részt vehetett minden olyan belföldi, vagy lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi magán-, illetőleg jogi személy, aki (amely) a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta. A tervpályázaton nem vehetett részt az, akivel szemben kizáró ok áll fenn, vagy akit a tervpályázatokon való részvételtől a tervpályázatokat felügyelő miniszter eltiltott. A tervpályázati kiírást kivevők a kiírásban meghatározottak szerint 2012. május 30-ig kérdést küldtek be, a Bíráló Bizottság 2012.június 4-ig postára adta ezekre a válaszokat.
A beérkezett pályaművek száma, állapota
A tervpályázati kiírást 16-an vették ki, és a bírálati tevékenység megkezdéséig 14 pályamű érkezett Miskolc Miskolc MJ. Város Polgármesteri Hivatal Főépítészi Főosztály címére. Valamennyi pályamű csomagolása sértetlen volt. Megkülönböztetésre alkalmas jelzés egyedül az 1. sorszámú csomagon volt.
Az 1. sz. pályamű, amelynek ragszáma Cg.000000697137180000, nem a tervpályázat dokumentációját tartalmazta. A doboz nem A/1 formátumú volt és nem a címzéslap szerint meghatározott feladó volt feltüntetve, ami a tervpályázati kiírással ellentétes.
A 2. sz. pályamű, melynek ragszáma Co.000094074449750000, csomagolásán bélyegző jelzés hiányzott, de a Magyar Posta Zrt.-től beszerzett információ szerint a pályaművet július 16.-án adták fel, így egyhangú döntéssel a pályamű a tervpályázati eljárásból kizárásra került.
A többi pályaművet tartalmazó csomagok felbontásáról a Bíráló Bizottság külön jegyzőkönyvet készített, amely a folyamatos jegyzőkönyv részét képezi. A bizottság az értékelésre alkalmas pályamunkákról megállapította, hogy azok a munkarészekre is kiterjedően nem sértették meg a titkosság követelményeit, azokon megkülönböztetésre alkalmas jelzés nem volt található.
A Bíráló Bizottság a pályaművek bírálatát 2012. július 19-21. között a Barlangfürdő erre a célra kijelölt helyiségében folyamatosan végezte. A bírálati tevékenységről folyamatos jegyzőkönyv készült, amelyet a zárójelentéssel együtt írt alá a Bíráló Bizottság. A tervpályázattal kapcsolatos megállapításokat és a hasznosításra vonatkozó javaslatokat az összefoglaló értékelés tartalmazza.
A bírálati tevékenység során hozott közbenső és végleges döntéseit a Bíráló Bizottság határozatképes plenáris üléseken hozta, a pályázati kiírás szerinti előírások teljes körű betartása mellett.
A pályaművek értékelésének szempontjai
– A Hejő-völgy komplex és hosszú távú egységes kezelése.
– A lakosság és a turizmus igényeinek figyelembevételével történő tájépítészeti és építészeti
környezet megfogalmazása, a különböző funkciók közötti összhang megteremtése (használati, formai, stb.).
– Olyan településszerkezet kialakítása, ahol a gyalogos, kerékpáros és gépjármű, ezen belül a
közösségi közlekedés nyomvonalai összhangban működhetnek.
– A településrész adottságaihoz illő attrakciók számának növelése.
– A természetvédelmi és örökségvédelmi érdekek figyelembe vétele. A tervezett létesítmények és környezetük olyan megfogalmazása, amely Miskolc-Tapolca hagyományaira épülő és hagyományteremtő is egyben (térformálás, funkció, tömegalakítás, anyaghasználat).
Az értékelés során minden értékelési szempont egyenlő súllyal került elbírálásra.
Összefoglaló értékelés és ajánlás
A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a beérkezett 12 pályamű tartalmaz annyi tanulságot, mely képes a kiírót segíteni a terület fejlesztési irányainak tisztázásában. A pályázatra beérkezett tervek gyökeres különbözősége a gondolkodásmódban jól jellemzi az építészetben általános zavart és konszenzushiányt abban, hogy hogyan és milyen eszközökkel viselkedjünk egy ilyen érzékeny természeti környezetben. Nagy a különbség az építészeti minőségben is, mégis vannak tervek, melyekben szereplő felvetések tovább gondolásra érdemesek és a kiíró számára megfontolásra javasoljuk. A Bíráló Bizottság a tervpályázatot eredményesnek ítélte, de teljes értékű, minden felvetett problémára választ adó pályatervvel nem találkozott, ezért úgy döntött, hogy I. díjat nem ad ki.
Turisztika
A Bíráló Bizottság turisztikai szempontból a pályázatok értékelésénél fő szempontként vette figyelembe, hogy a pályázati kiírásban megfogalmazott kritériumoknak, ajánlásoknak a pályaművek mennyiben felelnek meg. Azok a megoldások helyesek, ahol az épület, vagy épület együttes funkciójának megfelelő turisztikai szolgáltatásokat is nyújt, illeszkedik a környezetéhez, valamint az épület környezete is szerves egységben van vele. Azon megoldások fogadhatók el, ahol az építmény megfogalmazása összhangban van a funkciójával (4, 8, 9), viszont nem elfogadhatók azon megoldások, ahol csak a formai elemek dominálnak (3,6). Vizsgáltuk az egyes egységek közötti szolgáltatási kapcsolatot, illetve ezek kölcsönhatását, valamint az újszerű, de megvalósítható ötleteket, megoldásokat, amelyek turisztikai vonzerőt jelentenek az ide látogatók számára (4, 5, 8, 9, 3).
Tájépítészet
A Bíráló Bizottság a tájépítészeti szempontból azokat a megoldásokat tekinti jónak, amelyek a az attrakciók elhelyezésekor a Hejő természet-közeli vízmedrének és parti sávjának megőrzésére törekedtek, a tervezett új funkciókat a táji adottságok figyelembe vételével tervezték (3, 6). Ezt a célt szolgálja a tanösvénynek legfeljebb egyes pontokon kivitele a parthoz – és általában egy biztonsági sáv megtartásával a vízparttól távolabb vezetése (8).
Helytelenek azok a megoldások, amelyeknél a tanösvény csaknem teljes szakasza a patakpartot követi (10, 11). Azok a megoldások helyesek, amelyek a látogatóközpontot nem közvetlenül a vízpartra tervezték és csak a legszükségesebb területfoglalást jelentenek a meglévő völgytalpi növényzetből. Nem elfogadható a városrészközpont elhelyezése a Tapolcai út és a Hejő közötti sávban, valamint a Hejőt nagy számban keresztező gyalogos és gépkocsis hídátjárások (3). A pályázók többsége nem vette figyelembe a völgytalp meglévő és potenciális növénytársulásait, a pataktól való távolságból és akár a kis szintkülönbségekből is adódó eltérő jellegű növénytelepítések lehetőségét. Hibás megoldásnak tartjuk a lovas bázisnak a völgytalpra, közvetlenül a mély fekvésű, időszakosan vízállásos területre helyezését (9). Jók azok a javaslatok, amelyek a nagyszámú turisztikai attrakció egy részét áthelyezték a Hejő jobb partjára (déli oldal) (6).
Az „őspark” (tapolcai közpark) területéből minden további területcsökkenést hibásnak tartunk. Ezért helytelenek a meglévő játszókert területére tervezett szállodaépítések. A pályázók többsége érdemben nem foglalkozott az „őspark” megóvásának és a turisztikai koncepcióba illő fejlesztésének kérdésével. A javaslatok sematikusak, helyismereti és szakmai megalapozások a pályázatokból nem derül ki. A bizottság rossznak tartja a javaslatok közül a csónakázó tavi nagy-szigetre újabb funkciók telepítését (9), a csónakázó-tó és a tervezett strandi „termáltó” összekapcsolását (11). Dicséretesek azok a pályázatok, amelyek az M=1:500-as tervlapokon is javaslatokat adtak a zöldfelületi környezetrendezés igényes megoldására (6).
A pályázatok tájépítészeti megalapozásához elengedhetetlen a tervezési területtel szomszédos tájrészletek zöldfelületi és terepi adottságainak figyelembe vétele. Ezért a bíráló bizottság azokat a pályázatokat tekinti jónak, amelyek M=1:4000-es tervlapjai a szomszédsági kapcsolatok figyelembe vételét bizonyítják (4, 6, 8, 9, 12). Tájépítészeti szempontból azokat a javaslatokat tartjuk jónak, amelyek a kilátóhelyet a Várhegyen a völgy tengelyében, a Benedek-hegyi felső pincesornál, vagy a Hejő-liget keleti végpontján javasolják kialakítani.
Természetvédelmi szempontok figyelembe vétele
Természetvédelmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt helytelennek ítélhető a Várhegy aljában – a Barlangfürdő mellett tervezett szálloda (6, 11, 12). A szállodaépítés a hegy terepfelszínének jelentős megbontását és a természet közeli erdős növényzet jelentős irtását feltételezi. Mindez felveti a felszíni és a felszín alatti hidrológiai viszonyok megváltozását, valamint – a korábbi tapasztalatok alapján bizonyítottan a fás és a lágyszárú özönnövényzet gyors térhódítását. A Hejő vízminőség-védelme és a természet közeli vízparti növényzet megóvása, illetve helyreállítása érdekében a patakparti sávban nem elfogadható sem építmény elhelyezése, sem a tanösvény közvetlen part menti vezetése.
Településszerkezet
Jó megoldás született több pályázatban is, amelyekben javasolták a völgytalp mindkét peremén futó út végigvezetését és ezek „rácsszerű” összekötését új, vagy felújított Hejő-hidakkal (Miskolctapolcai út, Csabai út), valamint az árulkodó nevű Csabai út északi végében a forgalmi kapcsolat helyreállítását Hejőcsabával (pl. 3. sz. pályamű). Azokkal a pályaművekkel értett egyet a Bíráló Bizottság, amelyek a sétányokon, tanösvényeken, járdákon a kerékpáros, lovas és a gyalogos forgalmat elkülönítve tervezte. Jó megoldásnak tartotta a Bíráló Bizottság a Fenyő út új sétányként való meghosszabbítását a Hejő patakig.
Területfelhasználás
A Bíráló Bizottság azokkal a javaslatokkal értett egyet, amelyek völgytalp mindkét peremén futó út közötti területen alapvetően zöldterület-jellegű területfelhasználást terveztek, kiegészítve a Hejő régi és tervezett nyomvonalán vízgazdálkodási területekkel. A Bíráló Bizottság azokkal a pályázatokkal értett egyet, amelyek a tervezett szálloda elhelyezését a völgytalpon és a vízbázis védőterületén kívülre javasolták. A különleges jellegű terület használat esetében is törekedni kell a tagolt épülettömegek elhelyezésére és a környezet parkszerű megjelenésére. A Bíráló Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a különböző jogszabályok és/vagy hatóságok által előírt védőterületeken az előírástól eltérő terület felhasználás nem tervezhető.
Építészet
A teljes magyar építészetre jellemző keresztmetszetet kaptunk, a romantikus építészettől az organikus építészeten keresztül az „up to date” építészetig. A helyszín és a téma több pályázót arra csábított, hogy valamiféle nosztalgikus romantika felé forduljon. Ez több esetben zavaros stíluskavalkádot eredményezett. A másik véglet a túlzott törekvés a semlegesen elegáns megjelenésre ingerszegény, kötődés nélküli építészethez vezetett. Azokat a pályaműveket tartotta a Bíráló Bizottság követendőnek, amelyek az egyes épületek megfogalmazásánál figyelemmel voltak a környezet karakterére, léptékére, valamint együttes harmónia megteremtését és anyaghasználatát igyekeztek megvalósítani. Szétesett világunkban sajnos szinte természetes, hogy az elmúlt 80-100 évben „eklektikussá vált” tapolcai környezetbe beépítendő új funkciók építészeti megjelenítésére megnyugtató választ a pályázatokban nem találtunk.
Örökségvédelem
Örökségvédelmi szempontból a benyújtott pályázatokat kettős szempontrendszer alapján elemeztük. Egyrészt szükség volt a területen található, a patakvölgy történetéhez már hozzátartozó épületek revitalizációjának értékelésére. Másrészt Tapolca műemléki kulcsemlékének, a Miskolc város névadó Miskolc nemzetsége által alapított bencés monostor maradványainak a bemutatását kellett elemeznie a Bíráló Bizottságnak.
Az első épületcsoportba mindenekelőtt a régi strand elhanyagolt és rossz állagú egykori bejárati épülete, a Plesz Antal által tervezett Juno szálló és a közelmúlt bővítéseként megszületett barlangfürdő bejárati épülete került. A Juno szálló a környék – több pályázó egybehangzó véleménye szerint – emblematikus épülete. Ennek ellenére a pályázók nem vizsgálták az említett épületek értékeinek a vizsgálatát. Sem a 7. számú pályázatban megfogalmazott, építészeti közhelynek számító függönyfal, sem pedig a 13. számú pályázatban alkalmazott épület és tájidegen zöld homlokzat alkalmazását nem tudjuk, nem tudtuk elfogadni. Véleményünk szerint Plesz Antal épületének kiegyensúlyozott homlokzata, – a völgy léptékét talán meghaladó – átgondolt tömegarányai nagyobb tiszteletet érdemeltek volna. A strand bejárati épület együttesét is alig tudták értelmezni a benyújtott pályamunkák. Így méltó továbbgondolásuk is sok kívánnivalót hagy maga után.
Meglepő a 9. számú pályamű által felvállalt, a Barlangfürdő bejárati épületének bővítésére megfogalmazott elképzelése. Az étterem 5 axissal történő bővítése is idegen a jelenlegi, jó arányú, magas színvonalon kidolgozott épület karakterétől. Az emeletráépítés építészeti megfogalmazása gondolatában is idegen a jelenlegi tervezői szándéktól, kifejezetten rossz megoldásnak tartjuk.
A monostor bemutatásának értékelésénél figyelembe kellett vennie a Bíráló Bizottságnak, hogy a feltárások még nem fejeződtek be. Az elmúlt hónapok jelentősen megváltoztatták ismereteinket a templomról. A korábban háromhajósnak képzelt templom valójában egyhajós és nem a romanika szokásos nyugati toronypárja alkotja a homlokzatot, hanem a hossztengelyben egyetlen monumentális toronytest emelkedett. Lényeges fölfedezés volt, hogy a hajót – valószínűleg a 14. században – több mint 1 méterrel feltöltötték és a korábbi periódus padlóburkolata nagyon jó állapotban konzerválódott és helyenként a második és harmadik építési korszak padozata is látható. Érthető a pályázók tartózkodása a középkori emlékek bemutatásával szemben. Romok értelmezése és a korabeli térrendszer rekonstrukciója és láttatása az egyik legbonyolultabb műemléki tervezési feladat.
Ajánlások
A tapolcai közpark országos összehasonlításban is kiemelkedő érték, nemzeti kincs. Területének további csökkentése nem megengedhető. Gondoskodni kell a folyamatos fenntartásáról és a szükséges rekonstrukciókról, a javasolt parkbővítésnek az őspark minőségével megegyező színvonalú megvalósításáról. A Hejő-völgy a Bükk és Miskolc város között fontos ökológiai-zöld folyosó szerepet tölt be, ezért törekedni kell a völgytalp természet közeli állapotának fenntartására. Az új építmények és burkolt felületek minimalizálása javasolt. Az építmények a tájba illő szerény megjelenésűek legyenek.
Általános tanulságként javasolja a bíráló Bizottság, hogy jobban kell hagyni a tájat érvényesülni az épített környezet tagoltságának növelésével és léptékének csökkentésével, valamint karakteres kialakításával. Kívánatos, hogy a tervezendő épületek formai és tartalmi szempontból egységes arculatot mutassanak, ugyanakkor a funkcióból és az építészeti tömegekből adódó különbözőség izgalmas változatosságot eredményezzen. A tervezett épületek tervezésénél a környezetre jellemző, természetes minőségi építőanyagok alkalmazását tartjuk megfelelőnek.
Tapolca különleges adottsága a közpark és a bükki erdők találkozása. A szegélysáv környezeti állapotát fenn kell tartani, a degradált szegélysáv részeket helyre kell állítani. A Bíráló Bizottság javasolja a Kiírónak a díjazott és megvásárolt tervpályázatok alapján az érvényes szabályozási terv felülvizsgálatát.
Javasolja ezentúl, hogy a tervezést elnyerő építészek számára írják elő a meglévő épületek értékeinek a vizsgálatát és rekonstrukciójuknál a meghatározott értékeket tartsák tiszteletben.
A Bíráló Bizottság felhívja a Kiíró figyelmét, hogy a romok fenntarthatósága érdekében a romokat a régészeti feltárás után nem szabad fedetlenül és a mainál lényegesen mélyebben lévő járószinteket pedig vízelvezetés nélkül hagyni. Javasoljuk továbbá, hogy a monostor bemutatásának végleges koncepcióját csak az ásatások befejezését követően alakítsa ki.
A díjazott pályaművek rangsorolása
A Bíráló Bizottság egyhangú döntése alapján: I. helyre nem rangsorolt, I. díjat nem adott ki.
A Bizottság megosztott II. helyre rangsorolta és megosztott II. díjat adott a 3. és 8. sorszámú pályaműnek. A Bizottság III. helyre rangsorolta és III. díjat adott a 6. sorszámú pályaműnek.
A Bizottság további rangsorolást nem végzett, további díjazást nem állapított meg.
Az értékelés során értékes részeredményeket tartalmazó és megvételre javasolt pályaművek
A Bizottság a Korm. Rendelet 10.§ (1) bek a) pontja szerint értékes részeredményeket tartalmazó, és ezáltal megvásárlásra javasolt pályaműveknek jelölte a 4-es, 5-ös, 9-es pályaműveket.
A díjak és megvételek elosztása, indokolása
A Bizottság javaslata a díjazás mértékére:
II. díj: 4 millió forint.
III. díj: 2,5 millió forint.
A megvétel díja: 1 millió forint/db.
A díjak és a vételárak a forgalmi adót tartalmazó bruttó összegek.
A Bizottság a pályaművek értékelése során kialakított álláspontja szerint az ajánlattételi felhívás 1.12. pontjában meghatározott legnagyobb összegű díjat ( 6 mft. ) csak első helyezést elérő pályázó kaphat, ennélfogva a II. helyezést elérő pályamunkák csökkentett mértékű díjazásban részesülhetnek. A megvétel díjának mértékén a Bizottság a kiíráshoz képest nem változtatott.
Javaslat a tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire
A Bizottság a továbbtervezésre vonatkozó ajánlása: Javasolják a 2 megosztott II. helyezettet a tervpályázatot követő közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként ajánlattételre felhívni, amely során a tervezési komplexitás érdekében valamennyi, feladatban érintett szakterület bevonását az ajánlattevők részéről kötelezővé teszi.
Ajánlatkérő kötelezővé teszi továbbá a Bíráló Bizottság összefoglaló ajánlásának valamennyi szakágra tett javaslatát az ajánlattétel során figyelembe venni, a megvett pályaművek ajánlatkérő által hasznosíthatónak minősített részleteinek figyelembe vétele mellett.
Díjazottak
Megosztott II. díjban részesült (4.000.000,- Ft) a 3. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Bede István és társai
Megosztott II. díjban részesült (4.000.000,- Ft) a 8. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Pirity Attila és társai
III. díjban részesült (2.500.000,- Ft) a 6. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Garten Stúdió és társai
Megvételben részesültek (egyenként 1.000.000,- Ft díjazással) az alábbi pályaművek:
a 4. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Végh József és társai
az 5. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Tóth Péter, Benkő Melinda, Bene Tamás – Archimago Kft.
a 9. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Bodonyi Csaba, Puskás Péter – Műépítész Kft.