Kizárólag Hajdú-Bihar megye  volt képes a 2008-ban kitört válság első éveiben javítani gazdasági pozícióján Kelet-Magyarországon. Debrecenben és környékén az egy főre jutó GDP négy éve kereken a 71 százaléka voltaz országos átlagnak, 2010-re ez az érték 73,1 százalékra emelkedett – derül ki a Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve – 2011 című, nemrég megjelent KSH-kiadványból.

 

Hajdú-Bihar négy szomszédjában ezzel párhuzamosan lényegében stagnált a bruttó hazai termék mértéke, e térségek relatív helyzete pedig romlott. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2008 és 2010 között az országos átlag 63,5 százalékáról 61,4 százalékára, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 65,2-ről 63,2 százalékra esett vissza a helyi GDP az országos átlagértékhez viszonyítva, Békésben pedig 59,1 százalékról 55,3 százalékra zuhant a fenti érték. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanezen időszak alatt az 53,6 százalékos mutató 53,5 százalékra módosult.

A tavalyelőtti 1956 millió forintos egy főre jutó bruttó hazai termékkel Hajdú-Bihar 2010-ben először volt képes megelőzni az addig Kelet-Magyarország gazdasági motorjának számító Csongrád megyét. Debrecen és térsége a fenti értékkel a megyék között a nyolcadik helyre jött fel a két évvel korábbi 10. helyről, minthogy az Alföldön akkor még Csongrád és Heves megye is jobb mutatót produkált.

Az elvándorlás, illetve a természetes népességfogyás a többi kelet-magyarországi megyéhez hasonlóan Hajdú-Bihart is erősen sújtja, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után azonban még mindig itt a legkisebb arányú a demográfiai leépülés, amit az élveszületések számát meghaladó halálesetek okoznak. A helybéli csecsemők életkilátásai alföldi viszonylatban pedig nem rosszak: Csongrád megye után itt vár a leghosszabb élettartam – a nők esetében 78 év, a férfiakéban 70,5 év – a legkisebbekre.

A munkát vállalni tudók arányát tekintve az országos átlagnál gyengébb, az alföldinél valamivel jobb a helyzet Hajdú-Biharban: az emberek 13,2 százalékának – 29 ezer főnek – nem volt tavaly munkája. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkajövedelmeként a múlt évben 140,5 ezer forintot számláltak havonta, ennél többet a Dunától keletre csak Csongrád és Heves megyében fizetnek. Az öregségi nyugdíj összege átlagosan havi 95 ezer forintra rúgott, ez lényegében megfelel az alföldi és az észak-magyarországi átlagnak-írja a HVG