Meglepetés, hogy a fiatal litván rendezőnő Kristina Buožytė tudatalattiban játszódó romantikus scifije lett a fődíjas a 9. Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon szombat este. Idén két viccesebb film is volt a 30-asok problémáit szenvedően feldolgozó nemzetközi filmválogatásban, a Magyarországon rendezett egyetlen nagyobb nemzetközi filmfesztiválon.
Legtöbben a Sundance-fődíjas A messzi dél vadjait tartották esélyesnek a kilencnapos miskolci fesztiválon, de az végül csak a FICC nemzetközi filmklubszövetség díját kapta. Pedig Benh Zeitlint vagy hét órán keresztül interjúztatta a sajtó a szívfacsaró filmjéről, amiben egy hatéves fekete kislány szemszögéből és narrálásban mutatja be a Katrina hurrikánt (keretes).
Ehelyett a tudatalattiban játszódó litván erotikus filmet díjazták, az Eltűnő hullámokat (Vanishing Waves). A négytagú zsűri, tagjaik közt operatőrrel (Kardos Sándor) és vágóval (Lemhényi Réka) a nagyon erős erotikával és limitált költségvetéssel dolgozó litván-francia filmre az erős atmoszférája és a jó képivilága miatt szavazott. A film kettőssége abban rejlik, hogy egyszerre erotikus, és régimódian drámai. Vagyis L-alakú, nemiszerveket rejtő takaró nélkül szexelnek benne, míg a szerelem drámaisága a régi hollywoodi filmek hangulatát idézi.
A nagydíjat megosztva kapta Peter Strickland filmje, az angol Berberian Sound Studio, és a dán Mads Matthiesen filmje, a Teddy Bear. Strickland nyomasztó filmje a 70-es években játszódik egy olasz hangstúdióban. A főszereplő hangmérnököt kikészíti legújabb munkája, amiben egy boszorkányok kínzárásól készített horrorfilmekhez kreál hangzörgéseket. A filmkészítés folyamatáról szóló önreflexív, David Lynch stílusára emlékeztető mozi főszereplője a Truman Capote-filmmel (A hírhedt) berobbant Toby Jones. A Teddy Bear a viccesebb, élvezhetőbb sztorijával ütött a happyendet nélkülöző mezőnyben. Testépítőről szól a dán mozi, aki együtt él a zsarnokoskodó anyjával, és életében először elmegy becsajozni Thaiföldre. Ez a film nyerte az amerikai Sundance fesztivál versenyében a nemzetközi kategóriát.
A majdnem nyertes
Az amerikai Behn Zeitlin, a Beasts of the Southern Wild rendezője (A messzi dél vadjai) egyébként hét órán át adott interjút a sajtónak egyhuzamban. Elmondta, hogy Európában is lakott egy ideig, például Prágában és Budapesten. Azért jött Európába anno, mert animációs rendező akart lenni, de végül letett erről a szándékáról. A Katrina-hurrikánt a kislány szemszögéből bemutató film 3,5 évig érett benne, miután New Orleansba költözött. A főszereplő kislányról azt mesélte, hogy számára piszkosnak lenni volt a legnehezebb a filmben, de a végén már ugrált a sárban. A hatalmas vaddisznókat, amiket látomásaiban lát, vietnámi kölyökmalacok játszották, akiket felnagyítottak. A filmet itthon majd a Mozinet forgalmazza.
Összesen öt film érkezett Miskolcra a Sundance-ről, ahonnan idén válogattak először: az említetteken kívül a Smashed, a Safety Not Guaranteed és a Compliance című filmeket. A többi – hasonlóan az eddigi évekhez Cinefestjeihez – európai: Izlandtól Franciaországon keresztül Litvánánig voltak versenyművek.
A mezőnyben főleg friss flmeket lehetett látni, úgy tűnik, fő szempont volt, hogy a fesztivál egyetlen filmje se legyen még letölthető, talán csak a Hell, a Fény című német film a kivétel. Egy-kettő a fesztiválfilmekhez képest élvezhetően vidámabb hanggal is meglepett minket a lila köd a köbön-hangulat helyett. A Teddy Bear mellett a Kockázatos túra (Safety not Guaranteed) című függetlenfilm az újságírógyakornokkal és az időutazásban hívő csodabogárral is az élvezhető darabok közé tartozott.
Azért nyomasztó filmeket is találtunk rendesen, a 16 játékfilmek nagyrésze főleg a 30-asok nehézségeit boncolgatta. „Ez első, másodfilmek versenye alapvetően, ezért ezek a problémái a szereplőknek – válaszolta kérdésünkre Csákvári Géza, a fesztivál versenyfilmjeinek válogatója, egyben művészeti igazgatója. – A három díjazottból is kettő a szerelem, párkapcsolat témát boncolgatja. A most felnövő Spielbergen asszociálódott korosztálynak készültek ezek a filmek a régebbi Godard-on felnövő generáció helyett.”
Tavaly 12 ezren nézték a versenyfilmeket a miskolci Művészetek Házában, idén 20 ezer nézőre számítanak, mert már a nagyteremben is lehetett mozizni, ami addig koncertterem volt csak. Bár összesen 60 millió forint a költségvetés (például 300 és 1000 euró egy film fesztiválos szerepeltetési díja), de a Nemzeti Kulturális Alap, a kulturális tárca támogatása mellett a Jameson is szponzor.
A fesztivál kilenc éve alatt derült ki lassan a szervezőknek, hogy milyen remekül választották ki a helyszínt, a megyében ugyanis kiemelkedően magas a négyzetméterre jutó hollywoodi stúdióalapítók száma. Pressburger Imre, Oscar-díjas forgatókönyvíró (Vörös cipellők) itt született, ezért lett az 1000 euróval járó fődíj neve pár éve Pressburger-díj. Idén pedig abból az alkalomból, hogy 100 éves a Paramount Stúdió, a ricsei születésű alapítónak Adolph Zukornak avattak Ricsén egy emléktáblát, és egyben ez lett a zsűri nagydíjának a neve. CineClassics néven filmtörténeti programsorozatot is tartottak: a Paramounttól levetítették a 70 éves Casablanca-mozit és Az élet csodaszépet. Utóbbit 300-an nézték meg szombat délután a nagyteremben. A Fox stúdiót alapító William Fox pedig Tolcsván született, de ide majd legközelebb mennek. index.hu