Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a  héten megjelent rendeletével tíz helyszínen tizenegy régészeti lelőhely nyilvántartásba vételéről döntött. Ezek közül hét lelőhely kiemelten, négy pedig fokozottan védettnek minősül a jövőben.
A régészeti lelőhelyek is a nemzet közös értékeit hordozzák, ezért védelmük közérdek. A kiemelt, illetve fokozott védelem célja, hogy az ezekbe a kategóriákba sorolt régészeti lelőhelyek hosszú távon megőrizhetőek és kutathatóak legyenek – tette hozzá a tárca.
A rendelet által védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek közül a Miskolc Tűzköves és Felsőszentgyörgy településrészén fekvő nemzetközi hírű őskőri település és kovabánya más lelőhelyrészekkel együtt összefüggő lelőhely-komplexumot alkot. Ez magyarázza azt, hogy a rendelet tíz helyszínen tizenegy régészeti lelőhely védetté nyilvánítására vonatkozik.
Kiemelten védett régészeti lelőhely lett például a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékű őskőkori Szeleta-barlang, a miskolctapolcai Miskolc nemzetség monostora, a tokaji Rákóczi-vár, valamint a szarmata sáncrendszer (Csörsz-árok) egy helyreállított szakasza.
A rendelettel fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába tartozik immáron az ordacsehi Kisvár (középkori várhely), valamint a tállyai Mekecsvár (vaskori erődített település) és Óvár (késő bronzkori – vaskori erődített település)