A Harvard Egyetem bejelentette, egyelőre nem közlik azt a tanulmányt, amely azt állítja, hogy egy negyedik századi papirusztöredék az első ismert utalást tartalmazza Jézus állítólagos feleségére. A tanulmányt Karen King, az egyetem professzora mutatta be a héten Rómában megrendezett kopt tanulmányok 10. nemzetközi konferenciáján, ahol élénk vitát váltott ki.
A Harvard Theological Review szerkesztője a hét végén közölte, hogy a papirusztöredék további tanulmányozását várják, egyebek között a pontos tudományos kormeghatározást és a kopt papiruszok és nyelv szakembereinek jelentéseit a dokumentumról.
A 3,8 centiméterszer 7,6 centiméteres sárgásbarna töredék egy magát megnevezni nem kívánó magángyűjtőé. A tulajdonos 2011 decemberében mutatta meg Karen Kingnek, a korai kereszténység szakértőjének, aki több kutatóval történő konzultáció, elemzés után ismertette a szöveget a római konferencián. A kopt nyelven íródott szöveg nagy valószínűséggel egy 2. századi görög textus fordítása, egy dialógus töredéke, amelyben Jézus feleségeként utal egy nőre, Máriára. Semmit sem lehet tudni az ókori dokumentum felfedezésének körülményeiről, az azonban biztosra vehető, hogy Egyiptomból származik.
A konferencián a szakemberek többsége megkérdőjelezte a dokumentum hitelességét. King ugyanakkor közölte, hogy két szakember is úgy véli, hogy az írás minden bizonnyal valódi.
És Jézus mondá: A feleségem…
Karen King professzor Jézus feleségének evangéliumaként emlegeti a tekercsdarabot, mivel az egyik szövegrészletben ez áll: „Jézus mondta nekik: »a feleségem…«”, azonban a mondat második része olvashatatlanná fakult az évezredek folyamán. A szöveg másik részlete így szól: „A feleségem a tanítványommá válhat.”
A névjegykártya méretű papiruszdarab, aminek pontos eredete egyelőre tisztázatlan, és a tulajdonosa is névtelen szeretne maradni, a vizsgálatok szerint egészen biztosan eredeti. A tinta fakulása, a tekercsdarab kora és a kopt kézírás mind arra utalnak, hogy nem hamisítványról van szó, azonban King szerint nem szabad elhamarkodott kijelentéseket tenni. A papirusz először akkor tűnt fel, amikor jelenlegi gazdája 1997-ben más tekercsekkel együtt megvásárolta valakitől, akiről csak annyit árult el, hogy az illető német. Az azonban biztosnak tűnik, hogy nem ez az első alkalom, amikor kutatók foglalkoznak az írással, egy a tekercsdarab mellé biggyesztett jegyzet szerint ugyanis egy azóta már elhunyt egyiptológus már korábban is felfedezte, a Jézus feleségét egyedüliként említő iratot.
„Ez a tekercsdarab biztosan csak annyit bizonyít, hogy korábban létezett egy olyan keresztény közösség, ami tényként kezelte Jézus házasságát” – nyilatkozta az őskeresztényi kutatásaival korábban már hírnevet szerzett King. A professzor szerint a második században komoly vita folyt az akkori keresztények között a cölibátusról, vagyis arról, hogy szabad-e házasodni és házas életet élni a hithű keresztényeknek. Mivel az irat szövege hasonlóságot mutat Tamás és Mária második évszázadra tehető apokrif evangéliumainak egyes részeivel, King szerint nem elképzelhetetlen, hogy a papiruszdarab eredetije egy görög nyelvű szöveg fordítása volt.
A vizsgálatok még nem értek véget, King szerint azonban a feleség szó biztosan nem fordítási hibaként vagy burkolt utalásként szerepel a szövegben. A kutató véleménye alapján a szöveg írói egyértelműen a szó mai jelentését használták, és nagy kár, hogy a szöveg egy része, a legfontosabb mondat befejezése helyreállíthatatlanul megsemmisült.
A lelet valószínűleg újra feleleveníti a Mária Magdolna személye körüli vitákat, illetve az olyan szigorú szabályok értelmezése is előkerülhet, mint a római katolikus egyház papokra vonatkozó előírása: sem nők, sem házas férfiak nem vállalhatnak tisztséget, mert a Bibliából ismert Jézus kell mintául szolgáljon.
Más vélekedések szerint nem számít sokat, hogy Jézus házas volt-e. A házasság és a házastársi kapcsolatban folytatott szexuális viszony még a legszigorúbb előírásokkal rendelkező keresztény felekezetek szerint sem bűn, ugyanakkor általános szemlélet, hogy Jézus a megváltás miatt jött az emberek közé, nem azért, hogy családot alapítson.