Az Andrássy utcán továbbhaladva az északi oldalon továbbra is rendezett, kertes családi házas beépítéssel találkozunk, egészen a Kárpáti utca becsatlakozásig, majd onnan kezdődik a Bulgárföld régi építésű bérházaival, amely Új-Diósgyőr és Diósgyőr határán fekszik a DVTK Sportteleppel szemben. „Északról a Szarkahegy, délről az Andrássy (Kiss tábornok) utca, keletről a Kárpáti, nyugatról pedig a Bertalan utca határolja. Nevét a 19-20-ik század fordulóján a területen gazdálkodó bolgárkertészek után kapta. Még napjainkban is lakik itt néhány bolgár nemzetiségű. Az 1930-as években megindult a munkáslakások építése, ekkor épültek a mai Stadion utca egy részén az U alakú bérházak. A 2-ik világháború után fokozatosan megindult a bolgárkertészet felszámolása és az új bérházak megépítése. Az 1970-es években megjelentek a panelházak is, s ugyanezen időben felszámolták a bányavasutat, a 70-es évek végén pedig az északi tehermentesítő út tervezete miatt a kisvasút sínjeit is”. (forrás: szabad enciklopédia). A bolgárok több évszázada élnek Magyarországon. „Három hullámban: 1365-töl -1426-ig, majd 1688-tól – 1744-ig, és 1865-től telepedtek le nálunk. Az első és a második hullámban érkezők zöme katolikus volt. A harmadik hullámban érkezők pedig a keleti pravoszláv egyház hívei voltak, és kertészettel foglalkoztak. Miskolc ekkor színesül meg a bolgár bevándorlókkal. Foglalkozásukból eredően vitathatatlanul gazdagították a magyar konyhakert kultúrát, elősegítették a fejlődését. A bolgárkertészek honosították meg az öntözést is hasznosító szántóföldi zöldségtermesztést, és biztosították városunk lakosságának az ellátását. Miskolcon a közelmúlt kiváló képviselői közül emeljük ki az öt éve elhunyt Munkácsy-díjas festőművészt Mazsaroff Miklóst, akinek az édesapja Alsózsolcán bolgárkertész volt”. (forrás: Herman Ottó Múzeum évkönyve). Híresek voltak a bolgár pékségek is, a Búza téri piacon többet is találhattunk közülük még a 60-as években is. Nagymamám emlegetett mindig egy Marinov nevű pékséget, akinek a kenyere a legfinomabbak közé tartozott, mindég hozzá járt vásárolni, de sajnos nem tudom, hogy hol állt anno az ő péksége?
Miskolcon a Bolgár Kisebbségi Önkormányzat a Tizeshonvéd utca 15 szám alatt található.
A Görögök: Az európai, sőt a világkultúra és a tudomány bölcsője az antik Görögországban született több ezer éve. Tőlük vette át először a Római Birodalom, majd a mórok (arabok), akik mindezeket továbbfejlesztve gazdagították a világot. Az orvostudomány, csillagászat, matematika, filozófia, építészet és stb. alapjait a görögök fektették le.
Miskolcon a Tátra és a Torontáli utcák közti területen az 50-es években épült kolóniában éltek, az ebben az időszakban a városunkba menekült görögök. A magyarországi görögök első hulláma a törökök balkáni hódításaihoz nyúlnak vissza. A 16-ik század közepétől megindult a görög menekültek vándorlása Európába, így Magyarországra is. A görög-magyar kapcsolatok története viszont nagyon messzire nyúlik vissza. „A Kárpátmedencében még le nem telepedett magyar vitézek és fejedelmek Konstantinápolyban ismerték meg a kereszténység elveit és itt keresztelkedett meg pld. Bulcsú és Gyula is. Később a törökök hadjáratai ill. Konstantinápoly 1453-ban történt eleste után sok ortodox menekült magyar földre, akiket Mátyás király vett pártfogásába. A bevándorló görögök leginkább kereskedők voltak. A kereskedelmi útvonalak mentén pihenőhelyeket alakítottak ki, amelyek nevükben a mai napig is őrzik ezek emlékét, mint pld. Görögszállás és Görögtanya is. A 18-ik század közepétől új kereskedelmi központok alakultak, Velence után Bécs és Pest is azzá vált, amelyben nagy szerepe volt a görög kereskedőknek. A letelepedők 35 egyházközséget hoztak létre, templomokat és görög nyelvű iskolákat. A görögök beilleszkedtek, de őseik nyelvét és kultúráját nem felejtették el. A görög művészek alkotásait pedig a mai napig is fellelhetjük. Mint pld. a naxoszi születésű, de Egerben élt faszobrászmester Nikolasz Ioannu Talidorosz, ismertebb nevén Jankovics Miklós, aki a miskolci ortodox templomban készítette a templombelső fa díszítéseit.
Ezenkívül a Miskolcon született, görög felmenőkkel rendelkező igen tehetséges futballista fivérek: Teodoru Borisz és öccse Teodoru Vaszilisz, akik a DVTK 70-es, 80-as évekbe-ni akkori híres csapatának voltak a tagjai. De róluk majd később, a sporttelep látogatásánál. A gazdag görög családok (Nakosz, Szinasz, Zavirasz) anyagilag is hozzájárultak városaink fejlődéséhez. Általuk épültek fel többek között Miskolc belvárosának patinás épületei, a színház, a Vakok Intézete, és az első kórház is. Miskolcra az 1949-es felszabadulás után, az ötvenes években települt be a görög kisebbség.” (forrás részben: Miskolci Egyetem MERt Szerkesztőség).
A második világháború után Görögországban olyan erők kerültek hatalomra, amelyek a volt ellenállási mozgalom a baloldal ellen, terrorhullámot indítottak. Megkezdődött az 1946-49-ig tartó polgárháború, amely a népre katasztrofálisan hatott. A menekültek a szocialista országokban találtak menedéket. Miskolcon eleinte a Bulgárföldön éltek, de napjainkban már az egész város területén szétszóródtak. Kezdetben a görög alapítású ortodox templomok zárt udvarral épültek fel. Így alakult ki a híres miskolci görög udvar is, amely a belvárosban található, az 1806-ra elkészült Szent Háromság ortodox templom és egyházi múzeum. A templomot körbevette iskola, kereskedelmi társaság székháza, paplak, szegényház és kórház is. Erről a gyönyörű templomról írtam már egy korábbi blogomban a Deák téri helyszínnél. („A városnak ez a része is az elmúlt évtizedekben…stb”). „A miskolci ortodox közösség már a 18-ik század elejétől rendelkezett egy kis kápolnával (Szent Naum-kápolna), amely a mai Széchenyi utca 12 szám alatti épület helyén állt”. (forrás: szabad enciklopédia). A miskolci volt görög kolónia feletti északi tehermentesító útszakasz is az itt élőkre utal, Görögszőlő utca elnevezéssel, és a közelben lévő temetőben sok görög alussza örök álmát. A 90-es évek közepén Miskolcon és Budapesten is megalakultak a görög kisebbségi önkormányzatok.
Magyarország évszázadok óta befogadóország volt, a különböző nemzetiségű menekültek számára. Köszönettel tartozhatunk mindannyiuknak, mert gazdag kultúrájukkal, munkájukkal, művészetükkel, pénzügyileg, és stb. gazdagították, színesítették az országunkat és a városunkat is. A városunkba települt többi nemzetiségről is folyamatosan meg fogok emlékezni.
Az északi oldalon a Szabadság utcán ha végigmegyünk, az északi tehermentesítő út (Görögszőlő utca) felett találkozhatunk a Lyukó-völgy, két domb közötti gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező területével. Itt folyik a Lyukó patak ami a bányából ered, két oldalán lakó és hétvégi házas telkekkel. De sajnos ez ma már csak múltidőben értelmezendő!! A 60-as, 70-es években az LKM és a DIMÁVAG juttatott a dolgozóinak kedvezményes áron itt telkeket. Több kertszövetkezet is megalakult ezen a területen: Kékacél-kertek, Avas-gyöngy-kertek, Kohász-kertek, Fazola-kertek, stb. néven. Az ezt megelőző régebbi időkben itt legelők, mezők, erdő és bozótos terület volt a jellemző. ” Korábban a Lyukóbányában dolgozók és a hétvégi pihenőházak tulajdonosai által lakott városrész mára: a városi lakásukat fenntartani nem tudó nyugdíjasok, a hajléktalanlét határán tengődő nincstelenek, és cigány gettó gyűjtőhelyévé vált. Az itteni lakosság felhígulásával együtt járó bűnözés és erőszak elől a korábban itt lakók nagy része már hátrahagyva itteni ingatlanát, elmenekült. A völgyön átvezető úton, ahol nemrégen még szénszállító teherautók jártak, most hulladékvassal rakott kézikocsikat húzó emberek bóklásznak. A környék már nem alkalmas lakhatásra. A környéken 10 magánház udvarán veszik át a lopott fémhulladékot. Lélekszámát tekintve Lyukó-völgy Miskolc legdinamikusabban gyarapodó területe. Miskolcnak nincs még egy olyan területe, ahol annyi gyerek születne mint itt. Vidéki polgármesterek járnak ide az üres ingatlanokat felvásárolni pár százezer Ft-ért, majd abba költöztetik a falusi cigány családokat, mert otthon már nem tudnak nekik segélyt fizetni. Dunántúlról, több borsodi településről, sőt Ukrajnából és Romániából is jönnek ide. Az itt élők nagy része illegális lakásfoglaló. Az elhagyott házakat, nyaralókat feltörik és beköltöznek.
Sajnos leszögezhetjük, hogy Lyukó-völgy véglegesen elveszett!! A hatóságok, és a hivatalos szervek tehetetlenek a bevándorlók törvényszegéseivel szemben, többek között azért is, mert már rengetegen vannak városszerte is. Az ott lakók pedig nem tehetnek mást, mint hogy elmenekülnek az elvadult, és nyugodt életre már alkalmatlan területről”. (forrás: részben: nol.hu, boon.hu).
A napokban én is valóban „kisétáltam” erre a területre, mert már nagyon régen jártam errefelé, s mit is mondhatnék? megdöbbentő, lehangoló és igen szomorú látványban volt részem. Egyszerűen nem akartam hinni a szememnek, mert olyan lelki és vizionális megrázkódtatásban volt részem, mintha Dél-Amerika egy igen nyomorúságos, lepukkant bádogvárosában jártam volna. A szemét, a közművek hiánya, (egyedül csak áramszolgáltatás van) a mocsok, a bűz, a tragikus nyomor, a kilátástalanság, a mindenre való elszántság, és az épülettorzók sokasága közt jártam. Közismerten Magyarország egyik legnagyobb nyomortelepe, ez a valaha békés és szebb napokat látott vidék. Bele sem merek gondolni, hogy mi lesz Miskolccal 10-20 éven belül? Hacsak valami csoda nem fog történni, mert a jelenben már csak ebben reménykedhetünk. Egyszerűen: KATASZTROFÁLIS!!!!
Mai sétámat itt most befejeztem, legközelebb a volt lyukói bányához fogok „elsétálni”, majd pedig az Andrássy utca déli területén folytatom tovább a sétámat. Őszintén remélem, hogy akkor is velem fognak tartani. Előző sétáim helyszíneinek leírásait megtalálhatják ezen újság oldalán, a blognevemen.
Folytatása következik.
ok.ildi.blog