Úgy tűnik, már megyei napilapot kiadni sem olyan nagy biznisz, mint az elmúlt két évtizedben. Több jel is arra utal, hogy napi fizetési gondjai támadtak Magyarország egyik nagy kiadóvállalatának, a három megyei napilapot, egy sor hirdetési újságot és számos internetes portált működtető Inform Médiának. Kifizetetlen számlák, felszámolási eljárások, munkaügyi perek, csökkenő példányszám mellett a munkatársaktól visszavett mobiltelefonokkal próbál talpon maradni a cég. Az ügyvezető nem tud elmaradt kifizetésekről, szerinte stabil a cég helyzete.
A válság és az internet sanyargatta napilappiacon egy darabig a kevés stabil pont egyike tudott maradni a megyei lapok piaca. Az előfizetők ugyan egyre idősebbek, és a számuk is csökken, de még mindig sok vidéki konyhaasztal elmaradhatatlan tartozéka a friss helyi napilap. A piacot a rendszerváltás óta uraló négy nagy kiadóvállalat – Axel Springer Magyarország, Inform Média, Lapcom, Pannon Lapok Társasága (PLT) – a békeidők jó eredményei után többnyire a válság éveiben is képes volt nyereséget termelni. Az aranykornak azonban vége szakadt. A nyereségek többnyire csökkennek, és a négyből az egyik vállalat a jelek szerint ma már komoly bajban van.
Szeptember 20-án a Debreceni Törvényszék megállapította a több mint háromszáz embert foglalkoztató Inform Média Kft. fizetésképtelenségét, és elrendelte a vállalat felszámolását. Az [origo] birtokába került, egyelőre nem jogerős végzésből kiderül, hogy a hitelező az eljárást egy mindössze 3,75 millió forintos, nem vitatott tartozás miatt indította.
Ez az összeg eltörpül a vállalatcsoport 5-7 milliárd forint között mozgó árbevétele mellett. Az Inform Média egyike a magyar sajtópiac tíz legnagyobb szereplőjének: övé a Borsod megyei Észak-Magyarország, a szabolcsi Kelet-Magyarország és a hajdúsági Hajdú-Bihari Napló nevű napilap, a Szuperinfó Média Kft.-n keresztül birtokolja az ország összes nagy településén terjesztett ingyenes Szuperinfó franchise-jogait, számos saját hirdetési újságot ad ki, kéttucatnyi internetes oldalt működtet, és saját nyomdája van Debrecenben. Az utóbbi években Romániában is szerzett érdekeltségeket.
Felszámolás, munkaügyi perek
A megyei lapóriás egykori alkalmazottjával került szembe. A felszámolási eljárást a cégcsoport volt vezető jogásza, Kóródi Sándor indította, aki két saját vállalkozásán keresztül is dolgozott az Inform Médiának. „Miután eljöttem, nem fizették ki az 5, illetve 8 millió forint plusz áfás tartozást. Az egyiket azonnal átutalták, miután a Népszabadság megírta, hogy a bíróság elrendelte miatta a Szuperinfó Média Kft. felszámolását. A másik követelés nagy részének elengedéséről tavaly év végén megállapodtunk, de a maradék 3 millió ennek ellenére nem érkezett meg, így ezt az ügyet is jogi útra tereltem” – mondta az [origo]-nak Kóródi Sándor.
Az Inform Médiának információink szerint több munkaügyi pere is van folyamatban a közelmúltban elbocsátott dolgozókkal szemben. Ilyen pert indított, például, Papp Gergő, az Antikapro.hu egykori alapítója, aki a cége eladása után évekig annak ügyvezetője maradt. Ő azért perel, mert a végkielégítését nem hajlandó kifizetni az Inform Média. „A partnerektől tudom, hogy az Antikapro.hu Kft. követeléseit a tulajdonos elkezdte egy másik leánycégére engedményezni, ami arra is utalhat, hogy ki akarja üríteni a vállalkozást, mielőtt az ítélet megszületik” – mondta Papp Gergő.
Nagy hitelek
Pedig az Informnak egy darabig még a válságban is jól ment. Az Opten céginformációs rendszer szerint 2009-ben még 680 millió, majd 2010-ben 308 millió forintos nyereséget termelt, de tavaly már 691 milliós veszteséget produkált – igaz, ezek a számok nem a teljes cégcsoport konszolidált eredményét, csak a vezető cégét mutatják. Ebben az összehasonlításban az látszik, hogy az Axel Springer Magyarország profitja két év alatt csaknem a felére csökkent (388 millió), a 2009-ben veszteséges Lapcomé viszont 1,2 milliárdra ugrott. A PLT-nek tavaly az Informéhoz hasonló nagyságrendű, 666 milliós vesztesége volt, bár a cég vezetésétől származó információink szerint ennek egy egyszeri tétel, egy befektetés leírása volt az oka.
A tavalyi veszteség mellett jelentős eladósodottságot mutat az Inform Média kötelezettségeinek az 1,086 milliárdos saját tőkéjére vetített aránya is, de mindezek még nem indokolnák, hogy ne tudjon teljesíteni néhány milliós követeléseket, és a fizetés elkerülése végett céget ürítsen ki. Az [origo] azonban több, egymástól független, névtelenséget kérő piaci forrásból is úgy értesült, hogy a cég valóban sarokba szorult.
A kiadónak egykori partnereivel is meggyűlik a baja. Egyik forrásunk felhívta rá a figyelmet, hogy az Inform Média máig nem fizette ki a Budapesti Piac Zrt.-nek a hirdetési újság (pontosabban az azt kiadó POP Kft. üzletrészének) július 31-én esedékes, több százmillió forintos vételárát, és emiatt is per elé néz. A Budapesti Piac Zrt. alapító-tulajdonosa, Hegedüs István az [origo]-nak azt mondta, hogy a vállalt titoktartás miatt nem nyilatkozhat erről, de annyit elmondott, az Inform Média úgy szüntette meg az ügyvezetői státuszát, hogy őt hivatalosan nem értesítette erről. (Információink szerint a korábban sikeres Budapesti Piac ma már a nullszaldós működést sem tudja hozni.)
A Hajdú-Bihari Napló 2004-ben volt 60 éves.
Több száz milliós per lfenyegeti a céget a Helyi Théma Lapkiadó Kft-vel szemben is. Ezt Vitézy Tamás, a kiadó tulajdonosa megerősítette, de nem árulta el, hogy mi a kereset jogalapja, csak annyit, hogy ez esetben nem egy kifizetetlen számláról van szó.
Egy volt alkalmazott név nélkül így festette le a helyzetet. „Valóban likviditási gondjai vannak az Inform Médiának, már hónapokkal ezelőtt is jellemző volt, hogy a számlák kifizetését a lehető legtovább húzta, rengeteget késett velük. Egy költségcsökkentési akció keretében a munkatársak nagy részének vagy vissza kellett adnia a céges mobiltelefont, vagy vállalnia kellett, hogy maga fizeti a számla nagy részét”. Szerinte egyrészt az vezetett ide, hogy a felvett nagy összegű devizahiteleket az árfolyammozgások miatt egyre nehezebb volt törleszteni, másrészt az ő meglátása szerint a kulcspozíciókból eltávolított munkatársakat nem rátermett emberekkel pótolták. „A tulajdonos szemlátomást nem akar többet invesztálni a cégbe, az utóbbi két évben már nemigen adott pénzt” – tette hozzá.
Romániai terjeszkedés
Az Inform Media tulajdonosa Eugen A. Russ osztrák üzletember, egészen pontosan az ő érdekeltségébe tartozó Vorarlberger Medienhaus. A megyeilap-kiadás hosszú ideje szép profitot termelt a cégcsoportnak, így terjeszkedésbe fogott, 2003-ban megjelent Romániában. Azóta az övé többek között a szatmárnémeti Friss Újság, a nagyváradi Bihari Napló és a Jurnal Bihorean, az aradi Jurnal Aradean, a resicabányai Timpul és a temesvári Jurnal Banatean nevű újság. Temesváron 3,5 millió eurós zöldmezős beruházással saját nyomdát nyitott, ezt azonban azóta bezárta.
„Az utóbbi években több, szerintem hibás döntést hozott a cégcsoport vezetése” – mondta kérdésünkre a vállalat egy másik korábbi munkatársa. Ezek közé sorolta a romániai terjeszkedést, az online üzletág gyors felduzzasztását és olyan, szerinte túlárazott termékek megvásárlását, mint a Roportal.ro nevű romániai portál.
A neve elhallgatását kérő egykori munkatárs szükségtelennek nevezte a Budapesti Piac hirdetési újság megvásárlását is, amelyet „ráadásul azóta egy koncepcióváltás keretében a korábbinál több szerkesztőségi tartalommal töltöttek meg, majd amikor ez nem vált be, visszatértek az eredeti koncepcióhoz”. Ő úgy látja, ugyancsak hiba volt az egyik jól jövedelmező konkurens megvásárlásának elszalasztása, pedig arról már konkrét tárgyalások folytak.
Az Inform Média zászlóshajójának számító három megyei lap nem fogyott jól az utóbbi időben. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai azt mutatják, hogy a nyomtatott sajtó piacára általánosan jellemző visszaesést a három újság esetében a válság ugyan felgyorsította, de még ahhoz az ütemhez képest is nagy esés következett be 2011 első és 2012 első negyedéve között: egy év leforgása alatt 129 ezerről 114 ezerre csökkent az összesített példányszám. Ez vélhetően érzékenyen érintette a céget egy olyan piacon, ahol a hirdetési bevétel csökkenése miatt a bevételek egy meghatározóbb része képződik a lap értékesítéséből.