A kormány döntött arról, hogy 15 százalékról 5 százalékra csökkenti az uniós pályázatok hazai társfinanszírozását. Ezzel 55 milliárdot lehet megtakarítani, de beruházás a kormányzati ígéret szerint nem marad majd el.
A kiszivárgott hírekkel összhangban csökken a bürokrácia mértéke is – ez lényegében lassan minden kormányzati megtakarítási program alapja. A mostani szabály szerint, aki nem éri el a nyugdíjkorhatárt, de már valamilyen előrehozott nyugdíjat kap, de mellette dolgozik, annak a minimálbér 18-szorosát elérő jövedelemszint után felfüggesztik a nyugdíjfolyósítást. A szigorítás a jövő évtől az lesz, hogy már a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor sem kaphat nyugdíjat az, aki mellette a közszférában jövedelmet szerez.
22 ezerrel kevesebb közszolga
A közszférát érintő másik lépés, hogy a szektort elhagyó, illetve nyugdíjba vonuló létszámot nem töltik a következő három évben, de ez a szabály nem mindenhol lesz érvényes (például az egészségügyben). Ez 30 milliárdos lefaragást jelent. Később kérdésre válaszolva hangsúlyozta a tárcavezető, hogy ez a közszférában differenciáltan valósul meg, az egészségügyben dolgozókat nem fogja érinteni a szigorítás.

 

Szintén a közszférát, ezen belül a tanárokat érinti, hogy a tanári béremelést, amit eddig 2013 őszére ígért a kormány, 2014 januárjára halasztja (eredetileg szeptemberben lépett volna életbe a pedagógus életpálya-modell). Ez 73 milliárdos javulást okoz. A kormány odatett egy lábjegyzetet is: ha a jövő év közepén a magyar költségvetés és növekedés jobb lesz (a felülvizsgált 1 százalékos növekedésnél), akkor mégis szeptember elsejétől lesz tanári béremelés.
Hoffmann Rózsa az MTI-nek kedden még azt mondta, szó sincs arról, hogy a pedagógus életpálya-modell bevezetését áldozatul ajánlották volna az IMF-nek. Az oktatási államtitkár azt mondta: a pedagógus életpálya-modell elhalasztása a teljes köznevelési rendszer megújításának lépéseit tenné lehetetlenné, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen döntés szülessen.
Korlátozzák a segélyeket
Az önkormányzatoknál felső segély-korlátot vezet be a kabinet. Még nincs döntés arról, hogy mely támogatásokra fog ez vonatkozni, de a családtámogatásokra biztosan nem – mondta Matolcsy.
Az biztos, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta. Ez 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent. Arra a kérdésre, hogy ez konkrétan hány embert fog érinteni, Matolcsy György nem tudott válaszolni, mivel még nem született arról kormánydöntés, hogy mely támogatásokra állapítják meg a plafont.
A társadalombiztosítási járulék plafonját eltörli a kormány, amivel az állam 51 milliárd forinttal jobban jár. Ez a munkavállalók durván 1 százalékát érinti, durván negyvenezer embert. Ezzek a költségvetés 51 milliárd forinttal több bevételhez jut jövőre, mint ebben az évben.
Adózik az ATM használat
A tranzakciós illeték nem fogja érinteni a jegybankot –erről is döntött a kormány, ami egy éles vitapont volt eddig az IMF-EU-tárgyalásokon. Ehelyett a kabinet az államkincstárat adóztatná jobban, az eredetileg tervezett 10 milliárd helyett 40 milliárdos befizetést vár innen.
Viszont adózni fog az ATM készpénzfelvétel, három ezrelékkel, ami a csekkdíjhoz képest háromszoros adóterhet jelent. Matolcsy bejelentette, hogy jövőre mind a 400 ezer pénztárgépet összekötik a NAV rendszerével, ettől az áfabevételek 95 milliárddal növekednek. Emellett a sertéságazatban bevezeti a kormány a fordított áfát, illetve a kisvállalati adózásnál változni fog a veszteségelhatárolás. Matolcsy szerint a hatékonyabb adóbeszedés összesen 120 milliárdos többletbevételt jelent jövőre.