Öt nyugalmazott Veszprém megyei bíró visszahelyezési pere kezdődött meg pénteken a Győri Munkaügyi Bíróságon. Három esetben nem jogerősen kimondták a jogviszony megszüntetésének jogellenességét – közölte az MTI-vel a bíróság. Két másik bíró ügyének a tárgyalását elhalasztotta a bíróság.
A bíróság a Pápai Városi Bíróság korábbi elnökének, a Veszprémi Törvényszék büntető fellebbviteli tanácselnökének és a Veszprémi Törvényszék polgári fellebbviteli tanácstagjának ügyében mondta ki a bírói szolgálati jogviszony megszüntetésének jogellenességét. Egyúttal kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül tegye meg a bírói tisztség helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) nyáron alaptörvénybe ütközőnek ítélte a január elsején életbe lépett új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. Az Ab visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vitatott rendelkezéseket.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt követően szeptember elején terjesztette be a parlamentnek a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat.
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, utóda, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.
A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság szeptember 18-án, az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza nem jogerősen tanácsvezetői tisztségébe. Ezzel kimondva, hogy jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálja a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is.