Hihetetlen mértékű adócsökkentés januártól: az idei, évi 2 millió 269 ezer forintos közterhet a harmadánál is kevesebbre, 696 ezerre mérséklik az új szabályokkal az úgynevezett kisadózóknál.
Ilyen még nem volt Magyarországon 1988, az új adórendszer bevezetése óta! Na jó, talán még 2003-ban, az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetésekor történhetett, hogy adózónak és adószakembernek egyaránt elkerekedett a szeme, azt gyanítván, hogy a korabeli pénzügyminiszter László Csaba és csapata valamit elnézett, méghozzá nagyon. Az akkor még tízmillió forintos határig eszközölhető bruttó bevétel után ugyanis csupán 15 százalék volt a fizetendő eva mértéke, jóllehet, a kiadott számlának ennél csupán az áfa tartalma is több, egészen pontosan 20 százalék volt.
Meg is emelték nemsokára a kulcsot, hogy majd mostanra átessenek az adóló túloldalára, és a 37 százalékra felvitt sarccal erősen megritkítsák e valóban egyszerű adminisztrációval járó, ezért kicsiny adóellenőri kapacitást lekötő, mégis kiszámítható mennyiségű állami bevételt garantáló adózási rendszert választók számát.
Ehhez képest most valóságos csodának tűnik a kisadózói rendszer bevezetése, különösen éppen olyankor, amikor hetente jelenti be az illetékes az újabb és újabb, súlyos százmilliárdokat begyűjtő adóemeléseket. Hogy a valóban elképesztő mértékű adócsökkentés mögött pontosan milyen kormányzati szándék is rejtezik, a törvény általános indoklásában szereplő, adózásegyszerűsítő törekvés deklarálásán túl, azt annak hatalmas árát, a konkrét számokat nézve csak találgathatjuk.
Akik ezt a rendszert választhatják, vagyis az évi hatmillió forintos bevételi határt át nem lépő egyéni vállalkozók, egyéni cégek, magánszemély bt- és kkt-tagok ugyanis az ideinél fejenként és minimum, írd és mondd, évi 1 millió 573 ezer forinttal kevesebb adót, járulékot kell fizessenek jövőre. A főállásúak havi 50 ezer, az annak nem minősülők pedig, például a nyugdíjasok, teljes munkaidőben foglalkoztatottak, havi 25 ezer forint befizetésével tudhatják le a maximum évi 96 ezer forintos helyi iparűzési adó (hipa) kivételével az összes adó- és bevallási kötelezettségüket.
Szemben ugyebár az idei rendszerrel, amikor legalább – a jövőre biztosan emelkedő – ma még havi 108 ezer forintos bérminimum után 689 ezer járulék, a 6 milliós, költségekkel nem csökkentett bevétel okán pedig 424 ezer vállalkozói szja, 450 ezer eho, 610 ezer osztalék utáni szja és maximum 96 ezer forint hipa fizetés kötelme terheli évente ugyanazt a vállalkozót.
A két rendszert összehasonlítva, különösebb politikai éleslátás nélkül is megállapítható, hogy az eredmény aligha számít jó üzenetnek az ország többi lakosa felé. Példaként akár a nagyjából ugyanebbe a jövedelmi kategóriába tartozó pedagógusokat is említhetnénk, akiktől épp a minap vonták vissza a korábban biztosra mondott fizetésemelés ígéretét. Hogy a haza üdvén, fejlődésének kulcsát jelentő kulturális és tudományos haladás dolgán erejüket nem kímélve munkálkodók helyett egy bizonyos vállalkozói réteg részesüljön elképesztő mértékű kedvezményben. Az, amelynek lehetősége lévén rá, ezért aztán trükközve, vagy anélkül, de eddig döntő többségében mégiscsak kicsengette ama, jövőre elengedésre kerülő közterhet, anélkül pedig, hogy csődbe ment volna.