Meglepő dolgokat nyilatkozott a tokaji borokkal kapcsolatban hvg.hu-nak Kovács Tibor birtokigazgató, aki már 20 éve irányítja a francia tulajdonban lévő Tokaj-Hétszőlőt, amelyet néhány hete Magyarország legszebb szőlőbirtokává választottak.
-Lehet, hogy az volna a legegyszerűbb, ha húznánk egy határt a cukorszintben, és afelett – akár puttonyszám nélkül is – volna az aszú. De ezzel az ötlettel komoly szakmai grémium elé nem lehet állni, még ha a bortörvény szerinti 3 puttonyos aszúval Hegyalja voltaképp mindenkit becsap. Ennél az is sokkal okosabb lenne, ha csak az aszút jelölnénk meg tokajiként. Csak a magyarok számára érthető, hogy tokaji ma többféle van. Külföldön, ahová egyébként ma is az aszú zöme kerül, az elnevezést kizárólag az aszúra használják.
Több mint 15 éve vallom, hogy a furmint csak az aszútermelés mellékterméke. Nagyon jó furmintok vannak Hegyalján, de itt nem erről van szó, mert én aszút akarok készíteni! Egy hatalmas asztalt tele tudnék pakolni olyan európai fehérborokkal, mint a furmint. Ha viszont leteszek egy jobb minőségű aszút erre az asztalra, amellé nagyon nehéz bármi hasonló fajsúlyút mellétenni. Mert van ugyan ilyesmi a Rajna és a Mosel völgyében a németeknél és a Loire völgyében a franciáknál, de ezeken a vidékeken hozzánk képest csak minimális mennyiségek teremnek. A legnagyobb termelő, a bordeuax-i borvidékhez tartozó Sauternes pedig koncentrációjában marad alul. És akkor miért nem azzal rukkolunk elő, amiben a legjobbak vagyunk? Én nagyon szeretem, szinte mindennap iszom is furmintot, de ha megváltozna az itteni klíma, és Tokaj-Hegyalján csak furmint teremne, a tokajit el kellene felejteni.
hvg.hu: Nem új keletű gondolat, hogy nem kellene minden tokaj-hegyaljai szőlőből készült bort tokajinak hívni, és hogy a nevet „alulról” zárni és védeni kellene. Ezt az elképzelést azonban senki nem vitte tisztességesen végig. Miért?
K. T.: Mindez nem csak a tokaji bor definiálásának a kérdése. Megengedik például a borkészítés során a sűrítmények használatát. Ha nem is az aszúnál és a szamorodninál, de más boroknál a bortörvény lehetőséget ad erre azon a borvidéken, amely amúgy a világ legjobb természetes édes borából szeretne megélni. Ilyen nincs még egy a világon, mert ezzel épp a legértékesebb árut teszik hiteltelenné, mert mint sűrítmény így felbukkan ugyanabban a pincében.
De ha komoly helyen előadnám, hogy márpedig be kell tiltani a sűrítmény használatát, magamra vonnám a bortermelők 80-85 százalékának haragját. Azt kérdeznék, hogy mit csináljanak a furmintjukkal, amit csak úgy tudnak eladni, ha beédesítik? Erre a logikus válasz az, hogy tessék aszút készíteni, és amiből meg nem lehet, abból meg tisztességes száraz furmintot. De ezt senki nem meri kimondani. Helyette a bortörvény legalizálja a csalást. Mert ha csak 30 grammal feljebb nyomnák az előírt minimum cukor szinteket, a jelenlegi 3 puttonyos aszú eltűnne a kínálatból.
hvg.hu: A termelők zöme pedig tönkremenne. Mekkora szerepe van a tokajival kapcsolatban a szociális kérdéseknek?
K. T.: Biztos, hogy hátráltatja a fejlődést. Azzal, hogy a kereskedőház állami segítséggel végül minden évben megveszi a borkészítésre alig-alig alkalmas szőlőt, valójában senkinek nem segít. Az a termelő, aki hektáronként száz mázsa fölött termel, eleve rossz alapanyagot tud csak beadni, és ha nincs komolyabb elvárás, akkor ebben a kérdésben változás sem lesz. Szociálisan ez egy súlyos kérdés, hiszen több mint tízezer embert érint. De ha csak innen közelítünk, akkor a helyzet sosem fog megváltozni. hvg-hu