Számos megyei igazgatóság nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, és nem teszi nyilvánossá honlapján a gazdálkodására vonatkozó adatokat.
A katasztrófavédelem szerveinek – mint közfeladatot ellátó szerveknek – a feladatkörükbe tartozó ügyekben kötelességük elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Ez a kötelezettség kiterjed különösen az állami költségvetésre és annak végrehajtására, az állami vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozó szerződésekre – határozza meg a hivatásos katasztrófavédelmi szervek Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak és a megyei igazgatóságoknak külön kérés nélkül számos gazdálkodásra vonatkozó adatot kellene a honlapján közzé tennie.
OKF és a főváros
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság idén még csak az első két negyedév adatait tette közzé. Ebből megtudhatjuk, hogy tűzoltósági vagyonátvétellel kapcsolatos jogi tanácsadásra 12,7 millió forint, hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre 25,4 millió forint lett kifizetve.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén már mindhárom negyedévre vonatkozólag eleget tett tájékoztatási kötelezettségének, igaz, az utolsó negyedévnél csak az 5 millió feletti szerződések tekintetében. Viszont az elmúlt évekből a jogelőd Fővárosi Tűzoltóparancsnokságra és Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságra vonatkozó adatok nem találhatók meg a honlapon.
Szégyenlista
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén még nem tett közzé adatokat, utóbbinál a tavalyi év második feléről sem lehet tudni semmit.
A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján üvegzseb helyett csupán néhány nem működő link található, egészen 2005-re visszanyúlólag. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál 2010. harmadik negyedévnél állt meg az élet, bár az idei félév részletes beszámolóját közzé tették. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén üvegzsebre vonatkozó információkat nem tett nyilvánossá, csak a féléves beszámolót közölték.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál tavaly második negyedév az utolsó adat, bár ezt némileg árnyalják azzal, hogy nem az Üvegzseb menüpont alá, de az idei első öt hónapra vonatkozólag felraktak egy táblázatot a szerződésekre vonatkozólag, amelynek a fele „lelóg a lapról”, pont az összegek nem látszódnak.
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál csak 2011. második negyedévéig, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál az elmúlt esztendő harmadik negyedévéig jutottak el.
Műveletirányítás 10 millióért
A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén még csak az első negyedévét tette közzé. Ebben az található, hogy a műveletirányítási központ kialakítására 8,8 milllió forintot költöttek. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál már a második negyedév is látható. Itt a megyei műveletirányítási központ kialakítása 10,9 millió forintba került. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is az első két negyedévig jutott, a műveletirányítási központja pedig 10 millióba került.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén az első, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál a második negyedévig jutott el. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig tavalyi utolsó és idei első negyedévre nem, csak 2012 második negyedévére közölt adatokat. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részletes féléves beszámolót, valamint az első két negyedév mérlegét tette közzé, de külön kigyűjtve nem láthatóak az üvegzsebadatok.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján idén már mind a három negyedév szerepel. Ebből azt is megtudhatjuk, hogy a dologi kiadások tekintetében 24,8 millió forint zárolást kellet elszenvedniük.
Nem játék a titkolózás
A Büntető Törvénykönyv szerint aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.
Lánglovagok.hu