Főként a Fidesz „fellegvárainak” kedvezne, mégis  kérdéses annak a javaslatnak a kormányzati fogadtatása, melyet az egyik legeladósodottabb nagyváros, Debrecen polgármestere tett a minap. A Fidesz-alelnök Kósa Lajos – mint a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke – a települési önkormányzatok mielőbbi konszolidációját sürgette. Ha nem tesz semmit a kormány, akkor januártól működési zavarokra kell számítani, hiszen jelenleg a 3200 települési önkormányzat 85 százalékának van valamekkora – jórészt devizában fennálló – adósságállománya, ami összesen eléri az 1200 milliárd forintot.

 

E hatalmas összeg egy jelentős részének – az éven túli tartozásoknak – az állami konszolidációját sürgetik az érdekvédők, különben a helyhatóságok működése kerülhet veszélybe. A tartozások „leírása” főként az adóslista élén álló kormánypárti vezetésű önkormányzatoknak kedvezne. Az élbolyban van a Kósa vezette Debrecen is, amely 2007 óta folyamatosan – az utóbbi öt évben csaknem 5 milliárddal – növelte adósságállományát, ami ma már megközelíti a 25 milliárd forintot, és egyre nehezebbé teszi a költségvetések tervezését. Méginkább eladósodott az ugyancsak fideszes irányítású Pécs, ahol az önkormányzati tartozásállomány már a 40 milliárd forintot közelíti.

A kormánypárti vezetésű Kaposváron ugyan némileg csökkent az elmúlt években a hitelállomány, de még így is eléri a 26 milliárd forintot. Hasonló összeget görget maga előtt a kormánypárti irányítású Szolnok és valamivel kevesebbet az MSZP-s Botka László vezette Szeged. A Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal vezette V. kerület tavaly 570 ezer forint körüli összeggel vezette az egy főre eső adósságállomány alapján képzett rangsort, melynek élén 2010-ben még – a polgármesteri székből időközben a Miniszterelnökség élére távozott – Lázár János irányította Hódmezővásárhely állt a 400 ezer forintot meghaladó fejenkénti összeggel.

Pontos számokat amiatt is nehéz becsülni, mert a javarészt devizában fennálló tartozások összege az árfolyam-mozgással együtt változik. Ezt a városvezetők – éppúgy, ahogy forinterősödéskor az államadósság esetében Orbán Viktor – sokszor ki is használják, hogy elmondhassák: csökkent az adósság, de nem teszik hozzá, hogy csak forintban számolva, euróban vagy svájci frankban már nem. Az adósságrendezésnél egyébként az Indexnek nyilatkozó szakértők elképzelhetőnek tartanák a devizahitelesekéhez hasonló árfolyamgát bevezetését, az éves törlesztőrészletek bankok és az állam közti tehermegosztását, de azt is, hogy államkötvény-kibocsátással fedeznék az adósságokat.

Az önkormányzati szervezetek felhívták a figyelmet egyébként arra, hogy vannak olyan helyhatóságok, melyek hasznos beruházásokra, fejlesztésekre vettek fel hiteleket, és vannak olyanok is, melyek saját hibájukból adósodtak el, tehát az állami segítségnél nem azonos mércével mérnék őket. Kósa Lajos szerint akár egy olyan alapot is létre lehetne hozni, amelybe minden önkormányzat befizetné bevételeinek egy részét, majd ezt az összeget újraosztanák.

Szita Károly, az MJVSZ társelnöke a Népszavának azt mondta, szerinte van kormányzati akarat és lehetőség is az adósságkonszolidációra. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője viszont nem hisz ebben és lapunknak úgy vélekedett: a Fidesz cserben fogja hagyni a helyhatóságokat, mert a hiteleik átvállalása helyett egyelőre azt látni, hogy jövőre 80 milliárd forintot von ki a területről. Horváth Csaba hozzátette: a városukat eladósító fideszes vezetők pedig úgy tesznek, mintha ezt nem látnák