Nyakó István szocialista képviselő Bajnai Gordonról és az Együtt 2014-ről.
– Amikor hallottam, hogy a három szervezet olyan pártokat vár támogatóként, amiknek mérhető szavazóbázisa van, akkor azt hittem, hogy – mai szóhasználattal – ránk írták ki a pályázatot. Aztán olvastam, hogy egy általuk megírt etikai kódexnek kell megfelelni, ezt követően egy háromtagú bizottság dönti el, hogy tényleg méltók vagyunk-e az Együtt 2014 támogatására. Elutasítás esetén fellebbezési lehetőségről nem olvastam. Úgyhogy továbbgondoltam a dolgot, és arra jutottam: olyan pártokat toboroznak, melyeknek szavazótábora van, de önbecsülése semmi. Hisz ebben a történetben vadidegen, de legalábbis más értékvilágú, más érdekközösségben gondolkodó emberek mondanák meg, mi a becsület, s erről egy politikai castingon vizsgáztatnának is. Hál’ Istennek a Magyar Szocialista Párt tagjainak van becsülete önbecsülése és van méltósága is.

– Az MSZP – miután 2009 márciusában Gyurcsány Ferenc ment – szó nélkül elfogadta, sőt messzemenő támogatásáról biztosította Bajnai Gordont. Azóta került meg a párt önbecsülése?

– Ami a múltat illeti: téved, aki azt gondolja, hogy ebben a pártban olyan emberek vannak ma, akik erkölcsbe és jogba ütköző bűnt követtek volna el. Tényleg kikérem magamnak, hogy valami kollektív ítélet alapján a bűnösök pártjaként kezeljék az MSZP-t. Aki ezt gondolja, az ne álljon szóba a szocialistákkal és kész. Ami pedig a jelent illeti: ha valaki arról beszél, hogy ideáltipikus demokráciát és új politikai kultúrát akar, akkor ebbe az új politikai kultúrába férjen bele annyi, hogy az MSZP-t is hagyja békén végre baloldali pártnak lenni. Mert olyan – vegytisztán – nem volt a rendszerváltás óta.

– A Milla békén hagyja az MSZP-t, nem követel tőle semmit, csupán azt deklarálta, milyen feltételek mellett vehetnek részt a rendezvényén.

– Ma már azért többről van szó, mint egy rendezvényen való részvétel feltételeiről.
Most már úgy látom, hogy egy régi mechanizmus alapján szeretné berántani egy tisztázatlan érték- és érdekvilágú közösséghez a pártot. Pedig az MSZP nem teheti meg, hogy ilyesmiben még egyszer részt vegyen – ha a nyolcévnyi szocialista kormányzás alatt tartottuk volna magunkat a baloldali értékvilághoz, akkor most nem lenne ilyen rossz állapotban a bérből- és fizetésből élők tömege, ha úgy tetszik a munkájukból élők osztálya. De valakik mindig úgy gondolták, hogy az MSZP-nek kell külső segítség, a saját, félig-meddig baloldali társadalompolitikája mellé.

– Mégis, kik gondolták?

– Akik 2010 óta sulykolják, ma pedig ezerrel verik a tamtamot, hogy csak együttmozdulással lehet bármit tenni, és aki nem áll be a felülről meghirdetett egységbe, az áruló. Minden médiumban ez visszhangzik.

– Kikről beszél?

– Mondom: azokról, akik demokratikus oldalon állnak, de nem baloldaliak – és sokan talán liberálisak is. Mitől újulna meg az MSZP, ha ismét beállna egy 22 éve folyamatosan ismétlődő már-már klasszikus formációba, miszerint vannak a megmondó emberek kevesen, és az MSZP pedig hozza a tömeget meg a frakciót. Akkor tudunk bármi többletet adni bármilyen együttműködéshez, ha valóban baloldali pártként viselkedünk. Ez nem minden esetben egyeztethető össze más rétegek, „osztályok” igényeivel. Ez igaz demokratikus elkötelezettségű, más értékvilágú szervezetekre is. Gyűjtsék össze a programjukat támogató közösséget és vállalják azt. Egy kollégám mondta: attól, hogy két versenylovat egymásra rakunk, még nem lesz kétszer olyan gyors.

– Azt mondja, a szocialista párt hozza a tömeget. Sok tízezer embert most tud mozgósítani az MSZP? A Millának sikerült.

– Ha a Millának tényleg van sok tízezer új szavazója, akkor ez nyitásnak nem rossz, hiszen önálló erőként is felléphet a politika színpadára – nem kell megalkudnia magával, nem kell erőszakot tennie az ízlésén, ha nem akar, nem kell MSZP-vel közös tálból kanalaznia a demokráciát. A szavazóit a Milla valószínűleg úgysem ott találná meg, ahol mi erősek vagyunk – a sárgacsekkel küszködők, a lecsúszott alsóközéposztály tagjai, a közmunkások, a szegények között.

– Miközben régi reflexeket váltanak ki: kívülről úgy tűnik, hogy egyrészt az MSZP egy olyan szövetségi rendszerben gondolkodna, ahol biztosított a primátusa, másrészt belső közvéleménye is megoszlik, mit is kell gondolni Bajnai Gordonról a Milláról.

– Én nem akartam ezt a vitát előrehozni sem a párton belül, sem a demokratikus oldalon. De ha már vitahelyzet van, akkor mondom, hogy én egy baloldali MSZP tagja vagyok, és azért dolgozom, hogy az emberek is így tekintsenek erre a pártra. Ezt a célt eddig nem sikerült elérni, de azon vagyok. Fontos az „új közép” megtalálása, megszervezése, de megeshet, hogy az értékeink nem esnek mindig egybe.

– Vissza a pártvitára: Mesterházy Attila pártelnök és több vezető politikus azt hangsúlyozza, miszerint erős a gondolatközösség.

– Azt sehol nem hallottam, hogy az MSZP értékközössége egybeesik a Milláéval. És azt sem hallottam sehol, hogy az MSZP értékközössége egybeesik a Bajnai csapatéval. Oszkó Péter egy jó irányba tett, helyes lépésként értékelte az Orbán-rezsim Munka törvénykönyvét.

– Esélytelen, hogy úgy gondolja: együtt kell működni az Együtt 2014-el?

– Dehogy. Mindenképpen van egy közös pont: az Orbán rezsim leváltása és a demokrácia helyreállítása. De senki se érezze úgy, hogy kisajátíthatja ezt a missziót – sem az MSZP, sem más.

N.B.Gy. / nepszava.hu