A támadások mellett egyre  többen állnak ki Jeszenszky Géza oslói nagykövet mellett. Olyanok is, akik nem épp a jelenlegi kormány elkötelezett hívei. A Heti Válasz Online megszerezte az egyik, nem a nyilvánosságnak szánt levelet.

 

Charles Gati, az Orbán-kormány egyik nagy bírálója, aki tavaly decemberben a 168 Órának egy lehetséges republikánus hatalomátvételt emlegetve úgy nyilatkozott, „Orbánék a republikánusoktól 24 órát sem kapnának”, most támogatását fejezte ki a kabinet oslói nagykövete, Jeszenszky Géza mellett. A levelet még ketten írták alá: Simonyi András, 2002 és 2007 között Magyarország washingtoni nagykövete, jelenleg a Johns Hopkins Egyetem oktatója, illetve Deák István, a New York-i Columbia Egyetem professzora.
Az egyetemi oktatók (akik levelük végén megjegyzik, hogy mindannyian veszítettek el közeli hozzátartozót a holokauszt miatt) a levelet a holokauszt és a vallási kisebbségek kutatásával foglalkozó központ (HL-senteret) igazgatójának, Guri Hjeltnes-nek és Anton Weiss-Wendt főmunkatársnak címezték. Ez az a szervezet, amely távolmaradásra kérte Jeszenszky Gézát a Raoul Wallenberggel és az európai zsidók megmentésével foglalkozó keddi oslói konferenciáról annak ellenére, hogy a tanácskozás egyik ötletadója és szervezője volt a magyar diplomata (ezt a levélírók meg is jegyzik írásukban).

Charles Gati, Simonyi András és Deák István levelükben aggodalmuknak adnak hangot, mivel szerintük Jeszenszkyt igaztalan vádakkal illetik, hiszen ő hosszú tanári és diplomata karrierje során bizonyította, hogy mentes mindenféle faji és etnikai előítélettől. A három professzor sürgeti az intézet vezetőit, hogy hívják meg Jeszenszkyt az intézménybe, és kollégáikkal együtt hallgassák meg az ő nézeteit is a kérdésben. Azt a levélírók is elismerik, hogy a botrányt kiváltó egyetemi jegyzetben szereplő mondatok különbözőképp értelmezhetőek (a jegyzetben Jeszenszky azt írja: „azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek, vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással”- a szerk.), de mint írják: senkit sem lehet elítélni egyetlen mondat miatt, pláne úgy, hogy meg sem hallgatták erről az illetőt. Hozzáteszik: Jeszenszky Géza mindig nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy az erős antiszemitizmussal bíró Magyarországon az embereket ne érje semmilyen hátrányos megkülönböztetés. (A rasszizmus vádját maga Jeszenszky is határozottan visszautasította.)

November 1-jén született egy másik támogató levél is, amelyet tizennyolc amerikai magyar értelmiségi írt alá. Ők hasonlóképp fogalmaznak, mint a cikkünk elején idézett Gati-Simonyi-Deák hármas. (Levelük magyarra fordított változatát cikkünk végén olvashatják.)

A Heti Válasz Online úgy tudja: Jeszenszky Géza nem ajánlotta fel lemondását, és a Külügyminisztérium sem tervezi a visszahívását. Keddi közleményében a tárca úgy fogalmazott: „bár a vitatott sorok félreérthetők, Jeszenszky Géza egész életműve és legutóbbi publikációi is bizonyítják, hogy kiáll a kisebbségi jogokért, és nem vádolható előítéletességgel.”