Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter dr. Mengyi Rolandot, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökét 2012. október 15-ei hatállyal Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági fejlesztését koordináló miniszteri biztossá nevezte ki.
„Hajlamos vagyok gyakran hangsúlyozni, hogy megyénken Magyarország gazdasági dinamikája, az ország gazdaságának jövője múlik. Sok múlik azon, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sikerül e véghezvinni az elképzeléseinket. A versenytársaink Európában vannak. Ezek épp úgy lehetnek a közvetlen szomszédjaink – Szlovákia, Románia -, mint a jelenleg súlyos válsággal küzdő mediterrán államok. De azt nem szabad elfelejteni, hogy Európa gazdasági motorja a következő ötven évben a Kelet- Közép Európa lesz ezen belül pedig nekünk, Magyaroknak kell vezetnünk, Magyarországon pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye hordozza azt a fejlődési potenciált, amely komoly növekedést eredményez. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország zászlóshajója. Ez azt jelenti, hogy ha jó irányba halad, akkor egy olyan fejlődési potenciál van ebben a megyében, hogy az egész ország gazdaságát tudja húzni maga után. Ha viszont elsüllyed, akkor az magával rántja az egész flottát.
Egy miniszteri biztosi pozíció segíthet az egyes gazdasági partnerekben megyénk, mint fejlesztési és befektetési terület iránt, nagyobb bizalmat építeni. A végrehajtás,a koordináció hatékonysága lényegesen nagyobb, a külgazdasági kapcsolatok építése lényegesen hatékonyabb lehet, mert a kormányzati és a gazdaságfejlesztésben, a külgazdaságban érdekelt – vagy hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szereplők koordinálásáról is szól ez a megbízatás.
A gazdasági világválság kitörésének körülményei bebizonyították, hogy az a gazdaságszervezés, az a pénzügyi szervezés, amely eddig folyt a világban – ami Magyarországra is kihatott – nagyon törékeny. Ugyanilyen rendszerben és elvek mentén hazánk gazdaságát talpra állni, méghozzá hatékonyan és gyorsan, nem biztos, hogy lehet. Ezért teljesen új, a piaci kihívásokra gyorsan reagáló modelleket, fejlesztési struktúrákat kell építeni. A regionalizmus valódi hatékonyságát becsatornázni képes területi gazdasági koordináció az, amiben hiszünk. Mindent meg kell tennünk, hogy megyénkben hogy ezen elmélet alapján is kiváló rendszert építsünk. Magyarország társadalmi és gazdasági problémáinak az egyik legnagyobb kihívása Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Erre kell keresnünk egy olyan megoldást, amelyben minden megyében élő megtalálja a jövőjét.
Az elmúlt időszak is arról szólt, hogy megpróbáltuk a lehető legjobb fejlesztési irányokat meghatározni. De, amiben hiszek az- az, hogy a kormányzati segítség lényegesen meg fogja gyorsítani a megcélzott eredményeknek, céloknak az elérését, a koordináció hatékonyságát.
Amikor komoly befektetővel tárgyalunk többnyire az három dolgot kérdez meg. Az egyik az adó környezet. Jelenleg Európában a magyarországi vállalatokra, munkavállalókra vonatkozó adókörnyezet versenyképes, az egyik legjobb, de ha hozzá tudjuk tenni például egy megyei-területi alapon szervezett kiemelt vállalkozói övezet által biztosítható adókörnyezetet, akkor nem csak versenyképes, de a versenyben győztes is.
A másik kérdés a szakképzett munkaerő. Ha egy kis, közepes vagy nagyvállalat szemszögéből nézzük ez egy nagyon fontos kérdés. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a munkaerő tekintetében óriási versenyelőnnyel rendelkezik, hiszen jelentősek a nehézipari hagyományai még munkaképesek azok az emberek, akik korábban ipari szakmájuk mesterei voltak, dolgoznak-dolgoztak a szakmájukban. Erre a tudásra számítani lehet és számítunk is rá. Megyénkben 70 ezer olyan ember él, akit azonnal munkába lehet állítani. Ezek az emberek úgy kell tekintenünk, mint egy brutális erőforrás a megye gazdaságának fellendítése érdekében. A megye szakképzését át kell alakítanunk, egy olyan piacképes rendszerre, amely azonnal kielégíti a befektetői igényeket. Ma erre megvannak már a lehetőségeink.. Ha a vállalatok pontosan definiálják, hogy mire, kikre van szükségük, nekünk azonnal biztosítani kell tudnunk a jólképzett munkaerőt. Előnyt abból is igyekszünk kovácsolni, hogy a területi alapon szervezett rendszer kialakítását nem a vállalat forrásából kell megfinanszírozni.
Harmadik kérdés az energiaköltség. Ez az a pont, amelyben nagyot tudunk lépni, mert ma már léteznek azok a technológiák, rendelkezésünkre áll az- az ásványi vagyon, amelyből energiát tudunk nyerni, amivel akár meg tudjuk felezni egy vállalat energiaköltségét. Ez nem keveset tesz hozzá a cég eredményeihez…..
Olyan fejlesztéseket szeretnénk véghezvinni, hogy egyetlen fiatalnak se kelljen elmennie sem a megyéből sem az országból. Amikor egy nagyszülőnek nem kell 300 km-t utaznia, hogy lássa az unokáját az egy társadalmi, lélektani minőségváltás: a családok nem szakadhatnak szét, gyerekek nem gyökerek nélkül nőnek fel. Ha a családok, mint a társadalom alapvető építőkövei egészek, akkor meglesz a lelkület, és a hit, amely az építkezéshez, a fejlesztéshez kell.
Én azt várom ettől a kinevezéstől, hogy olyan emberekkel fogok tudni együtt dolgozni, akik ugyanabban érdekeltek, amiben mi, ami nem más, mint az ország és a megye azonnali fejlődése. Hiszem, hogy minden megyénkben élő ember ebben érdekelt, számítok mindannyiuk támogatására és segítségére.”