A vérrokonság a vizsgált 24-ből 15 családnál fordult elő, ez 62,5 %.

9 családban vidékről hozott magának feleséget a férj. Rendszerint unokatestvér unokatestvérrel kötött házasságot, de előfordult testvér és féltestvér és egyéb variáció is. Egyik legkirívóbb

eset, a 13. sz. családnál, ahol a házasok anyáról testvérek.43

Korábban a férj-feleség egy családban élt, a mostoha apja egyben apósa is O. Gy-nek. Egy

másik esetben O. Gy. elvette testvérének a lányát. Több családnál már az előző nemzedék is

hasonló rokonságban állt egymással. Ezt visszafelé kibogozni szinte lehetetlen, lévén

mindenki Orsós, és

a keresztnév gyakorisága is magas. Pl. Orsós Jánosból van 10.

 

Házasság Család %

Normál 9 37,5

Testvér 1 4,17

I. unokatestvér

II. unokatestvér

 

 

7

6

29,16

25,00

62,5

Egyéb 1 4,17

A 62,5 %-os rokonházasság a vizsgált gyermekek 68,57 %-át érinti.

Megfigyelésünk alapja annak, hogy az olyan családoknál, ahol vidékről jött a feleség, más

kultúrfokról indulnak a gyerekek, még akkor is, ha minden más környezeti körülményük

megegyezik a többi családéval.

(Pl. 15. 16. 17. 24. sz. családnál) Az ilyen gyerekekkel – már a körülményekhez képest – öröm

dolgozni. Viszont nyugtalanító, hogy őket is érik 10 éves koruk után olyan környezeti hatások,

amelyek gátolják őket abban, hogy befejezzék az általános iskolát.

A családok 25 %-ában fordul elő szellemi,

29,17 %-ában testi fogyatékos.

Ez nyilván az előbbiek következménye:

rokonházasság 62,5 % fogyatékos 54,14 %

Tehát majdnem minden rokonházasságra esik valamilyen fogyatékos. Újabban a szülők haza

sem hozzák szülés után az olyan gyermeket, amelyiknek úgynevezett „hibája” van. Vagy ha

igen, addig üldözik, kínozzák őket, míg vissza nem veszik tőlük.

Az ilyen gyermekek még szörnyűbb helyzetben vannak, mert saját fajtájuk gyötrését kell

elviselniük. Mindenre felhasználhatók. Főként lopásra.

Analfabéta a családok 54,7 %-ában van. Ebben az adatban az, aki minimális szinten tud írni

Vérrokoni kapcsolat:A vérrokonság a vizsgált 24-ből 15 családnál fordult elő, ez 62,5 %.9 családban vidékről hozott magának feleséget a férj. Rendszerint unokatestvér unokatestvérrel kötött házasságot, de előfordult testvér és féltestvér és egyéb variáció is. Egyik legkirívóbbeset, a 13. sz. családnál, ahol a házasok anyáról testvérek.43Korábban a férj-feleség egy családban élt, a mostoha apja egyben apósa is O. Gy-nek. Egymásik esetben O. Gy. elvette testvérének a lányát. Több családnál már az előző nemzedék ishasonló rokonságban állt egymással. Ezt visszafelé kibogozni szinte lehetetlen, lévénmindenki Orsós, és a keresztnév gyakorisága is magas. Pl. Orsós Jánosból van 10.Házasság Család %Normál 9 37,5Testvér 1 4,17I. unokatestvérII. unokatestvér7629,1625,0062,5Egyéb 1 4,17A 62,5 %-os rokonházasság a vizsgált gyermekek 68,57 %-át érinti.Megfigyelésünk alapja annak, hogy az olyan családoknál, ahol vidékről jött a feleség, máskultúrfokról indulnak a gyerekek, még akkor is, ha minden más környezeti körülményükmegegyezik a többi családéval.(Pl. 15. 16. 17. 24. sz. családnál) Az ilyen gyerekekkel – már a körülményekhez képest – örömdolgozni. Viszont nyugtalanító, hogy őket is érik 10 éves koruk után olyan környezeti hatások,amelyek gátolják őket abban, hogy befejezzék az általános iskolát.A családok 25 %-ában fordul elő szellemi,29,17 %-ában testi fogyatékos.Ez nyilván az előbbiek következménye:rokonházasság 62,5 % fogyatékos 54,14 %Tehát majdnem minden rokonházasságra esik valamilyen fogyatékos. Újabban a szülők hazasem hozzák szülés után az olyan gyermeket, amelyiknek úgynevezett „hibája” van. Vagy haigen, addig üldözik, kínozzák őket, míg vissza nem veszik tőlük.Az ilyen gyermekek még szörnyűbb helyzetben vannak, mert saját fajtájuk gyötrését kellelviselniük. Mindenre felhasználhatók. Főként lopásra.