Monológjában ugyanakkor nem ez az egyetlen meghökkentő megállapítás. A szokásos semmitmondó és értelmezhetetlen közhelyeken, például „a regionalizmus valódi hatékonyságát becsatornázni képes területi gazdasági koordináció az, amiben hiszünk”-ön túl olyan kijelentést is tesz, miszerint „jelenleg Európában a magyarországi vállalatokra, munkavállalókra vonatkozó adókörnyezet versenyképes, az egyik legjobb”. Erről talán érdemes lenne a helyi vállalkozókat, a cégeiket bezárni kényszerülő befektetőket is megkérdezni, különösen annak fényében, hogy a második Orbán-kormány huszonhat hónap alatt huszonhat új adót vezetett be, a külföldi beruházók pedig nagy ívben kerülik el az országot a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a kiszámíthatatlan jogi környezet és a szavahihetetlen kormányzati magatartás miatt.

 

Dr. Mengyi Roland megítélése szerint ugyanakkor „megyénkben 70 ezer olyan ember él, akit azonnal munkába lehet állítani. Ezek (nyilván ezekre – a szerk.) az emberek (nyilván emberekre – a szerk.) úgy kell tekintenünk, mint egy brutális erőforrás (nyilván erőforrásra – a szerk.) a megye gazdaságának fellendítése érdekében”. Ragyogó felismerése azt sugallja, hogy itt áll egy kiválóan képzett munkaerő-halmaz, akik nagyszerű kvalitásaik ellenére csak azért nem tudnak dolgozni, mert térségünkben nincs elég munkahely. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a munkahelyek hiánya valóban része a problémának (s valóban akadnak jól képzett emberek, akik emiatt nem tudnak elhelyezkedni), de baj az is, hogy rengeteg az elavult képzettségű, az alulképzett, vagy a képzetlen munkaerő a térségben, akik akkor sem találnának maguknak munkát, ha éppen lasszóval fognák a szakképzett dolgozókat a majdani betelepülő cégek.

A miniszteri biztos munkásságának ars poeticáját megismerve most már csak az a kérdés, hogy vajon mit is csinált ez az ember az elmúlt két, két és fél évben, hiszen 2010 májusa óta Tiszaújváros országgyűlési képviselője, 2010 októbere óta pedig a megyei közgyűlés elnöke. Parlamenti felszólalásait (összesen 20-at sikerült eddig összehoznia) tekintve nem nagyon mondható el, hogy eddig olyan lelkesen fejlesztette volna a megye gazdaságát. Szűzbeszédét például megválasztása után szűk fél évvel, 2010. október 20-án tartotta, akkor az Európai Uniós elnökségünk prioritásairól beszélt. További képviselői pályafutása során ismertette szakbizottságának véleményét a földgáz biztonsági készletezéséről és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosításakor, illetve Magyarország pénzügyi stabilitásáról és az államháztartásról szóló törvények megalkotásakor.

Interpellációja kettő volt. Az egyikben azt tudakolta, számíthat-e a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a Belügyminisztérium támogatására Középtávú Közrendvédelmi Programjának megvalósításában, a másikban pedig a Dél-borsodi állami földek hasznosításával kapcsolatban mesélt el egy több mint egy évtizede húzódó történetet, melynek végére egy bírósági döntés tett pontot. Ha már ez volt a téma, megkérdezte azt is, hogy valóban sikerült-e megvalósítani a kormányprogram által kitűzött célt, vagyis azt, hogy a helyben lakó gazdák jussanak termőföldhöz?

Természetesen sikerült: Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár azt válaszolta, hogy „ez a pályázati rendszer, ez a pályáztatás, amely Dél-Borsodban létrejött és megszületett, ékes példája annak, hogy a magyar kormány olyan birtokpolitikát folytat, amelynek alapján a helyben lakó gazdálkodók, illetve kisebb családi gazdaságok, társas vállalkozások juthatnak állami földhöz.”. Ezt a választ nagy meglepetésre dr. Mengyi Roland el is fogadta. „Örömmel értesültem arról, hogy a dél-borsodi földek tekintetében sikeres pályáztatáson vagyunk túl, amely mérföldkő a vidék életében, hogy sikeres és gyökeres fordulat következzék be” – lelkendezett viszontválaszában.

Nem kétséges, földügyben valóban gyökeres fordulat állt be. Nem sokkal ezután (az interpelláció 2012. április 10-én hangzott el) kiderült, hogy a pedagógus végzettségű, hivatalosan vagyontalan Kanyok Attila, a Fidesz egykori tiszaújvárosi polgármesterjelöltje, dr. Mengyi Roland munkatársa a tulajdonosa annak a Start 2003 Bt.-nek, amely 496 hektárt nyert a Bükki Nemzeti Park területén található állami földterületek bérbeadására kiírt pályázaton. A Start 2003 Bt. eredetileg oszlári székhelyű cég volt, fő tevékenységi körként akkor a szállítmányozást jelölték meg. A társaság 2012. január 16-án került Kanyok Attila tulajdonába. Új tevékenységi körként felvették a szarvasmarha tenyésztést, székhelyként egy lakatlan, romos mezőcsáti épületet jelöltek meg, pályáztak a földre, és nyertek, méghozzá a pályázaton kiírt 3000 hektárnyi földterület 1/6-át.

A fideszes Ángyán Józsefnek, a Vidékfejlesztési Minisztérium egykori államtitkárának köszönhetően azóta már nagy nyilvánosságot kapott az állami földbérletpályázatok ügye. Eszerint nyert itt mindenki, akinek megfelelő hátszele volt, annak ellenére is, hogy földet eddig maximum csak virágcserépben látott: az államilag támogatott új „kistermelők” között adminisztrátor, 10 milliós adótartozással rendelkező magánszemély, illetve jogi asszisztens végzettségű műkörömépítő is van-írja az eszakonline.hu