A vizsgált szaloncukrok szinte egytől egyig az elfogadhatónál jóval nagyobb mértékben tartalmaznak transzzsírokat, amelyekről bebizonyosodott, hogy nagymértékben felelősek a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedésekért.
Szép számban szerepelnek a listán olyan egészségesnek vélt élelmiszerek, például müzliszeletek, amelyekről kiderült, a tolerálhatónál tízszer több transzzsírt tartalmaznak.
Közzétette legfrissebb listáját az élelmiszerek transzzsírtartalmáról az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). A több mint 500 termék vizsgálati eredményeit bemutató összesítés szerint számos Magyarországon kapható, egészségesnek minősülő élelmiszerben a még elfogadható mennyiség sokszorosának megfelelő értékben van jelen a transzzsír, amely felelős a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségekért, s az elhízással, a cukorbetegséggel, illetve az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozható.
Az a még elfogadható mennyiség, ha egy termék zsírtartalmának 100 grammjából legfeljebb 2 gramm a transzzsír. Felmérések azt mutatják, hogy a transzzsírsavból már elég egy nap 5 grammot elfogyasztani, hogy 23 százalékkal emelkedjen meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A vizsgált termékek között szerepeltek gyorséttermi ételek, margarinok, lisztek, pékáruk, kekszek, müzli szeletek, csokik, szaloncukrok, sütemények, levesporok, chipsek, húskészítmények, tejtermékek, konzervek, félkész ételek, készételek, jégkrémek, salátaöntetek, majonézek is. A közhiedelem úgy tartja, hogy a gyorséttermi ételek nem tartoznak a legegészségesebb élelmiszerek közé. Ennek ismeretében meglepő lehet, hogy a vizsgált ételek mindegyikénél a még elfogadható szint alatt volt a transzzsírtartalom.
Nem úgy a margarinoknál, amelyek között szép számban találunk a transzzsír szempontjából kifogásolható termékeket. Két margarin eredménye a leginkább szembeszökő: a Holland Premium Light 13,1, az Ewa Kulinama margarin pedig 25,3 gramm transzzsír tartalmaz a teljes zsírtartalom arányában. A listán nem szerepelnek vajak, noha már évtizedek óta tartó vita övezi a „vajat vagy margarint fogyasszunk?” dilemmát.
Nem elsősorban a vajjal és a margarinnal van a gond, hanem a belőlük készült édesipari termékekkel – hangsúlyozta nemrégiben a Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában nyilatkozva dr. Császár Albert, az Állami Egészségügyi Központ II. számú Belgyógyászati Központjának vezetője, a szív- és érrendszeri betegségek szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A professzor leszögezte: a transzzsírsavak legalább annyira károsak az emberi szervezetre, mint a magas koleszterinszint.
A transzzsírsavak természetes állapotban is előfordulnak az élelmiszerekben, hiszen a kérődző állítok (mint például a szarvasmarha, a kecske, a birka) gyomrában keletkeznek. Vagyis a tejből készült termékekben eleve jelen van a transzzsírsav, így nem is tudnánk száz százalékosan száműzni a szervezetünkből – magyarázta Császár Albert. A vajban 3-4 százalékban fordul elő transzzsírsav, amelynek a mennyiségét különböző eljárásokkal lehet csökkenteni. A margarinokban a ’90-es évekig valóban a még tolerálható mértéknél sokkal magasabb arányban voltak jelen a transzzsírok. Azokat azóta elemezték a gyártók, majd a ’90-es évek elejétől fokozatosan megszüntették a margarinok kenhetőségét szolgáló hidrogénezési eljárást. Ma már a vizsgált termékek jelentős részénél jóval az elfogadható szint alatt van a margarinok transzzsírtartalma, sok esetben 1 gramm/100 g alatti értéket mutat.
Az OÉTI a tavalyi évben vett minták alapján szaloncukrokat is megvizsgált. Hétből mindössze egy szaloncukor (a TESCO kakaós étbevonó-masszával mártott, citrom- és narancsízű zselés szalon) ment át a transzzsír-teszten.
Az intézet a lista bevezetőjében közli, hogy a vizsgálati eredmények kizárólag a közönség tájékoztatására szolgálnak, nem képezik alapját semmilyen, jogi következménnyel járó eljárásnak. Magyarországon ugyanis egyelőre nincs felső korlátja annak, hogy mennyi transzzsírt tartalmazhatnak az élelmiszerek. A hatályos szabályok mellett az a termék is egészségesnek minősül, amely a még elfogadható transzzsír mennyiségnek akár a húszszorosát tartalmazza. Sőt, még olyan előírás sem létezik, hogy a csomagoláson a gyártóknak fel kellene tüntetniük, hogy az adott termék mennyi transzzsírt tartalmaz.
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felszólította a kormányt, hogy alkosson kötelező szabályozást az élelmiszerek címkézésére, mely tartalmazza az élelmiszeripari termékek legfőbb tápanyagainak – köztük a transzzsíroknak – a részletes felsorolását, a pontos mennyiségüket, illetve a napi ajánlott bevitel értékét. Az egyesület felhívja a legnagyobb kereskedelmi láncok figyelmét is, hogy a brit példát követve szüntessék meg az egészségre ártalmas transzzsírsavak hozzáadását a saját márkanév alatt forgalmazott termékeikhez.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szeptember végén a Hír TV-nek nyilatkozva leszögezte: „egy bizonyos idő után, egy bizonyos szint felett” be fogják tiltani a transzzsírok használatát. Ezek a mesterséges anyagok ugyanis súlyos megbetegedéseket idézhetnek elő, úgyhogy be kell tiltani a használatukat, nem lehet tovább mérgezni az embereket.
Dánia már 2003-ban előírta, hogy az élelmiszerek nem tartalmazhatnak 100 gramm zsírra vetítve 2 grammnál nagyobb mértékben transzzsírt, Ausztria, Svájc, Izland és Svédország is korlátozásokat vezetett be. Az Egyesült Államokban pedig minden élelmiszer csomagolásán kötelező feltüntetni a transzzsírtartalmat, míg New York város vezetése 2008-ban betiltotta a vendéglátóiparban a transzzsír használatát. A korlátozások bevezetése után az összes országban csökkent a szív- és érrendszeri halálozások aránya.
Mi az a transzzsír?
Mesterségesen keményített zsír, amely növényi és halolajakból kémiai eljárással, úgynevezett hidrogénezéssel készül. Ennek eredményeképpen sokkal tartósabbá válik a zsiradék. A transzzsírok olcsók és nem avasodnak, így a felhasználásukkal készült termék is jobban eláll. A növényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel. A hidrogénezett olaj rohamosan elterjedt, és az 1930-as évektől hirtelen rohamosan szaporodni kezdett a félelmetes „civilizációs” betegség, az érelmeszesedés, az infarktus és a sztrók. Tudományos kutatások igazolták: a transzzsír korunk egyik legveszélyesebb élelmiszer-összetevője.