Mint a Magyar Hírlap megírta, a tragédia után 37 évvel még rejtély, hogy miért és hogyan zuhant le a Malév 240-es járata Bejrút közelében, 1975. szeptember 30-án, a személyzettel és az utasokkal együtt hatvan fő halálát okozva. Budapesten éppen előző nap, 1975. szeptember 29-én avatták fel a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) képviseletét. Ekkor népes palesztin küldöttség tartózkodott a magyar fővárosban. Magyarország az 1967-es közel-keleti „hatnapos” háború után – a Szovjetunióval „egyeztetve” – megszakította a kapcsolatokat Izraellel, és az arabok mögé állt. 1975. szeptember 29-én a Malév 240-es bejrúti járatára további 53 utas vásárolt jegyet, de beszállásra nem jelentkezett. Ez az 53 ember annak a palesztin delegációnak lehetett a tagja, amely a PFSZ irodájának avatásáról utazott volna vissza Bejrútba. A gépet minden bizonnyal lelőtték.
A Magyar Nemzet 2008 májusában közölte, hogy a hozzátartozók szerették volna elérni, hogy megtörténjen a roncsok feltárása, az áldozatok földi maradványainak felkutatása és végső nyughelyre helyezése. Végül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól 2009-ben a rokonok kaptak fejenként négymillió forintot.
A lap kitért Szilvásy Györgynek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszternek Répássy Róbert kérdésére – „Vannak-e titkosított dokumentumok a Malév lezuhant járatával kapcsolatban?” – 2007. szeptember 27-én érkezett válaszára is. A fideszes képviselő szerint a Malévtól fontos iratok tűntek el. Szilvásy azt válaszolta, 2003 nyarán a szolgálatok összefoglaló jelentést készítettek a rendelkezésükre álló adatokról, amiben azt fektették le, hogy a szerencsétlenség oka nem állapítható meg. Szilvásy közölte azt is, hogy a 2003-ban kelt dokumentum szigorúan titkos minősítésű.