Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét – ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén.
Míg korábbi tanulmányok az időskori szellemi aktivitás és a jobb mentális állapot közötti kapcsolatot vizsgálták, addig a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központja és az Illinois-i Műszaki Egyetem kutatói a mentális aktivitás és az idősödő agy fehérállományának szerkezete közti kapcsolatot kívánták leírni.
Mint Konstantinos Arfanakis a ScienceDaily című tudományos portálnak elmondta, az olyan egyszerű tevékenységek, mint az újságolvasás, egy-egy levél megírása, könyvtárlátogatás vagy sakkozás, hozzájárulnak az agy egészséges szerkezetének fenntartásához.
A kutatók mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) és diffúziós tenzor képalkotást (DTI) alkalmaztak az adatgyűjtéshez. A DTI módszer lehetővé teszi, hogy az agy vízmolekuláinak viselkedését, mozgását vizsgálják az agyszövetekben. Az agy fehérállományában lévő vízmolekulák könnyebben mozognak az idegnyúlványokkal párhuzamosan, és nehezebben az ezzel ellentétes irányban – ez vezet az úgynevezett diffúziós anizotrópiához. A diffúziós anizotrópia értéke sok mindent elárul a kutatóknak az agy működéséről, például idősebb korban, sérülések vagy egyes betegségek következtében csökken ez az érték.
A most ismertetett tanulmányba 152 idős embert vontak be, akik átlagos életkora 81 év volt, és egyiküknél sem diagnosztizáltak még demenciát. Felmérték a résztvevőknél, hogy az előző egy évben milyen jellegű tevékenységekkel töltötték idejüket, és milyen gyakorisággal vettek részt olyan tevékenységekben, amelyek mentális aktivitással járnak. Ezt követően vettek részt az MRI és a DTI vizsgálatokon az önkéntesek.
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy határozott összefüggés áll fenn a szellemi tevékenységek időskori gyakorisága és a diffúziós anizotrópia mért értéke között. Az agyi diffúziós anizotrópia értéke már 30 éves kortól csökkenni kezd. „A szellemi tevékenységet gyakran végző idős páciensek nagyobb diffúziós anizotrópiás értéke azt sugallja, hogy ezek az emberek a fiatalabbakhoz hasonló agyi tulajdonságokkal bírnak” – magyarázta Arfanakis.
Az általános megfigyelés szerint a többségénél hetvenéves kor után már fokozatosan bekövetkezik a szellemi képességek kisebb vagy nagyobb hanyatlása, többek között azért is, mert az idegsejtek egyre kevésbé képesek előállítani a sejtek közötti kommunikációt elősegítő idegi ingerületátvivő anyagokat.
A szellemi frissesség megtartása
Más vizsgálatok tanúsága szerint a mentális hanyatlásra jóval kisebb az esély azon tanultabb emberek esetében, akik változatos, fokozottabb problémamegoldó képességet igénylő munkát végeznek, és idősebb korukban is aktívak maradnak mind szellemileg, mind pedig fizikailag. Velük szemben a monoton, kevesebb szellemi tevékenységgel járó foglalkozást választók, illetőleg a kevésbé képzettek nagyobb valószínűséggel szenvednek később a mentális leépülés tüneteitől. Ennek érdekében választhatjuk akár a keresztrejtvényfejtést, akár a szójátékokat, vagy a sakkot, de az olvasás is kitűnő szellemi karbantartója az agynak.
A fizikai aktivitás megőrzése
Mindamellett, hogy az egészséges életvitelnek és a betegségek elkerülésének a testmozgás az egyik alappillére, az is tény, hogy nem csupán testi, hanem szellemi erőnlétünket is nagymértékben megnöveli: ennek oka, hogy a mozgás következtében fokozódó véráramlás megóv az oxigénhiányos állapottól. Ehhez már egy könnyű séta is elegendő lehet napi rendszerességgel, de a fokozottabb erőkifejtést igénylő feladatok még hatékonyabbak. Különösen jótékonyak azok a mozgásformák, amelyek nem csupán testünket, hanem agyunkat is megdolgoztatják. Legyen szó egy új tánc elsajátításáról, vagy akár golfozásról, biztosak lehetünk benne: nem csupán izmaink, hanem elménk is dolgozik.
Egészséges, kiegyensúlyozott étrend
Az aktív szellemi tevékenység mellett mindenképpen ügyelnünk kell a helyes étrendre is, amely a szellemi hanyatlás elkerülésére irányuló törekvések esetében nem sokban különbözik az egészséges táplálkozás közismert kritériumaitól. A legfontosabb a keringési rendszerünket kímélő „szívbarát” étkezés, ugyanis a memóriazavarok hátterében gyakran cukorbetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések húzódnak meg, melyek az artériák elzárásával és az agyi véráramlás lassításával lehetnek a mentális hanyatlás folyamatának kiváltói. Ezért az a legjobb, hogy ha étrendünk összeállítása során egyensúlyra próbálunk törekedni, amihez az elegendő mennyiségű vitamin, ásványi anyag, nyomelem és fehérje bevitelét, valamint a túlságosan zsíros élelmiszerek kerülését tanácsolják a táplálkozási szakemberek; így egyaránt jelentősen csökkenthetjük a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát és a szellemi leépülés esélyét.
Idősebb emberek esetében a fentieken túl figyelembe kell még venni az öregedéssel járó kedvezőtlen hatású tényezőket is (mint például az éhség- és szomjúságérzet gyengülése, a különféle betegségek negatív hatásai, a tápanyagok felszívódásának csökkenése, valamint az emésztés romlása), és ezek ismeretében kell a megfelelő étrendet összeállítani számukra, a már említett szabályok betartásával.
A szociális kapcsolatok megőrzése
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyedüllét, az ingerszegény környezet, valamint az e tényezők hatására kialakuló depresszió is növeli a szellemi leépülés kialakulásának esélyét, ezért mindenképpen hasznos, ha valamiféle közösséghez, klubhoz csatlakozunk, ahelyett, hogy reggeltől estig a televíziót néznénk. Annak ellenére, hogy a memóriazavarok és a szellemi hanyatlás elkerülésére semmi sem nyújthat garanciát, a felsorolt szempontok figyelembevételével jelentősen csökkenthető a betegségek kialakulásának kockázata, és kiküszöbölhető a helytelen étrendben és a mozgásszegény életmódban gyökerező problémák egész sora is