Orbán Viktor erről pénteken, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt.(Archív fotó)
Az interjúban életszerűtlennek nevezte az Alkotmánybíróság hajléktalanokat érintő határozatát, az árfolyamgát lehetőségének kihasználására bíztatott és úgy értékelte: kormányának sikerült megfordítania a „rossz tendenciákat”.
A kormányfő hangsúlyozta, a választási regisztráció nem alkotmányellenes, hiszen maga az alaptörvény szabályozza. Emellett ugyanakkor számos részletszabálya van a jogszabálynak, amit azért jó, ha megvizsgál az Alkotmánybíróság, mert az „hűti a politikai vita hőmérsékletét” – tette hozzá Orbán Viktor, aki politikai „műbalhénak” minősítette a regisztrációval kapcsolatos vitát. Azt mondta: nincs olyan központi nyilvántartás ma Magyarországon, amellyel több százezer ember kirekesztésének veszélye nélkül le lehetne vezényelni egy választást.
Szavai szerint a 2010-es választások alkalmával is több tízezren „kirekesztődtek” a voksolásból. Nem a kettős állampolgárok, hanem a külföldön dolgozó nagyszámú magyar miatt van szükség a regisztrációra, amely „a nyugati civilizáció bevett intézménye” – mutatott rá.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy szerinte a hajléktalanság kérdésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat „életszerűtlen” és igenis meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok. Közölte, az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után a kormány egyeztet az önkormányzati vezetőkkel és „valószínűleg az emberekkel is fog”. A miniszterelnök szerint két lehetőségük van: vagy készítenek egy új törvényt az Ab határozatának megfelelően, vagy „ki kell mondani olyan alkotmányos elveket, akár az alkotmányban”, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, hogy közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.
Hangsúlyozta: az állam az elmúlt időszakban képessé vált annyi menedékhely fenntartására, mint amennyi ember fedél nélkül él ma Magyarországon.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány a rezsiköltségek csökkentésén dolgozik. Ezt az ezen a területen működő cégek profitjának csökkentésével és az ezzel a lépéssel érintett összeg embereknél hagyásával tervezi a kabinet.
„A közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: azt elfogadja, hogy az energiát termelő cégeknél profitnak kell jelentkeznie, de a fogyasztó és a termelő közé „ékelődő” szereplők esetében a profitot minimálisra kell csökkenteni.
Az adórendszerről szólva kijelentette, a mostani rendszer az új magyar gazdasági modell adórendszere, nincsenek benne válságadók, vagy ideiglenes elemek, ami most szerepel a rendszerben, az hosszú távon is szerepelni fog. Megerősítette: a kormány nem csökkenti a bankok, az energiaszektor, vagy a monopol helyzetben lévő cégek adóját, ellenben csökkenti a személyi jövedelemadót, a munkát terhelő járulékokat és a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók terheit.
Leszögezte: „nincsen semmilyen áthárítás”, sem a bankadót, sem a tranzakciós adót, sem pedig a közműadót nem tudják áthárítani a lakosságra.
A Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban megerősítette, Magyarország nem akar pénzt az IMF-től, csak biztonsági védőhálót „szerettünk volna”. Hangsúlyozta: az országnak pénzre nincs szüksége, mert Magyarország finanszírozható. Lassan ezermilliárd forint értékű állampapír van magyar magánszemélyek kezében és az eurókötvények kibocsátása is eléri a 100 millió eurót – mondta Orbán Viktor.
Szerinte ez is azt jelzi, hogy Magyarország pénzügyi oldalról biztos lábakon áll, ráadásul csökken a munkanélküliség és az adósság, a hiányt is sikerül a kívánt szint alatt tartani, illetve a születések száma is nőtt 4 százalékkal. Ezek mind azt mutatják, hogy a kormánynak sikerült megfordítania a „rossz tendenciákat” – értékelte a miniszterelnök.
Orbán Viktor a külföldi leminősítéseket „a múlt hangjainak” tartja. Azt mondta, a következő években ezek nem lesznek komoly hatással a gazdaságra, mert „az előttünk álló évek sikeres gazdaságait nem ezek alapján lehet beazonosítani”, hanem a munkanélküliség, az adósság, vagy az államháztartási hiány számai alapján, amelyekben Magyarország jól áll.
Az önkormányzatok adósságátvállalásával kapcsolatban leszögezte: annak költségeit a magyar gazdaság, a magyar emberek megtermelték, vagyis nem újabb hitelből váltja ki a településeket a kormány. Elmondta, a devizahitelesek és az önkormányzatok után jövőre eladósodott magyar vállalkozások kimentésére összpontosít majd a kormány.
A miniszterelnök felhívta az emberek figyelmét, hogy „mindenki, aki csak tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert a forint árfolyama a többi európai valutához hasonlóan bizonytalan lesz a következő években”.
Az Európai Unió következő hétéves költségvetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „pánikra, kétségbeesésre” nincs semmi ok, lesz megállapodás. Hozzátette: a magyar kormány azt az elvet képviseli a tárgyalásokon, hogy az új költségvetés „a gyengébben fejlett, kommunizmussal megvert, az elmúlt 40-50 évben a történelem szélére lökött országokat hozzásegítse ahhoz, hogy felzárkózhassanak a szerencsésebb történelmű, kommunizmus nélkül fejlődött nyugat-európai országokhoz”.