Néha elgondolkozom azon,  hogy milyen lehet baromarcúnak születni. Mondjuk ez a dilemma a látszólagos párhuzamok ellenére nem kötődik szorosan a mai bejegyzés témájához.

Zsiga Marcell vitathatatlanul sikeres ember, és még idejében rájött, hogy nem érdemes, vegyészmérnöknek, programozónak, vagy bodzaszedőnek tanulnia. Keresett szakmákról van ugyan szó amelyekkel egész jól is lehet keresni, de a szolgálati autó mellé biztosan nem jár szolgálati út.

A pletykák szerint a Zsiga utca alig 7 millióba fájt, de ha figyelembe vesszük, hogy reggeltől-estig értünk dolgozik, be kell látnunk, hogy mindnyájunk közös érdeke, hogy zavartalanul és időben megjelenjen a munkahelyein a 47 ezer forintos ember.
A baj csak az, hogy ez a kis aszfaltcsík sokkal többe kerülhet még a kormánynak mint 7 millió forint.

Bölcs vezetőink százmilliós nagyságrenben szórják a pénzt önmaguk reklámozására, a kormányzati kommunikációra. Volt már bulvár-roham 800 milláért, a folyamatos konzultációs levelezgetés, IMF-plakátok, Bajnai-plakátok, és a többi okosság, ezzel azonban még koránt sincs vége, sőt, a kampány még csak most kezdődik igazán….

„Új igény merült fel” a Miniszterelnökségen, ezért jövőre 700 millió forinttal többet költenek kommunikációra, mint azt eredetileg tervezték. Két tárgyalásos közbeszerzésen fogják elkölteni a pénzt, amelynek összege végül a 700 milliónak csaknem a duplája is lehet. – Újabb 700 milliót szán kommunikációra a Miniszterelnökség – Origo
A kormány súlyos milliókat öl az olyan kifinomult kommunikációs vívmányokba mint például a „kreatív marketingkommunikációs stratégia”, a „márkakommunikáció tervezése”, és az „üzenetek megfogalmazása”, erre megjelenik Zsiga Marcell és elfingja az egészet, az összeg töredékéért csinál egy hatásos kis lejáratókampányt a saját pártjának. Nesze neked kreatív marketingkommunikációs stratégia. Persze nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy mekkora összegű kormányzati kommunikációt semlegesített Zsiga úr, de valószínűleg sokkal kevesebbet kellene az öntömjénezésre költeniük, ha nem lennének ennyire pofátlanok.

Persze a biztos Fideszes szavazókat ez nem hatja meg, mert meg lehet magyarázni, hogy mi ez a kis utacska az Oszkó-villához képest, de a hasonló történetek – amelyekből lesz még néhány 2014-ig – a bizonytalan szavazók közül sokakat még jobban elbizonytalanít majd a Fidesszel kapcsolatban. Ne felejtsük el, hogy a kormány kommunikációs agymosása is elsősorban a bizonytalanoknak szól.

Ez a történet akár még szórakoztató is lehetne, ha nem mi fizetnénk minden szóban forgó tételt: a Zsigát, az utat és a kommunikációt is.