A kormány nyilvánosságra került keretszámjavaslata szerint a 2013-ban egyetemre kerülő diákok túlnyomó többségének tanulmányait már csak részben finanszírozza az állam. A jövőre egyetemre felvett diákok több mint 80 százaléka így részben vagy egészen maga lesz kénytelen megfizetni tanulása költségeit. A havi költség még a részösztöndíjasoknál is magasabb lehet Bokros Lajos egykori tandíjánál.
A két héttel ezelőttihez képest jelentősen átdolgozta a felsőoktatási keretszámokra vonatkozó javaslatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Index birtokába került előterjesztés szerint jelentős átcsoportosítást hajtanának végre az államilag finanszírozott helyek megoszlásában.
Az állam az eddig tervezett 30 ezer helyett csak 10 500 új hallgató képzését finanszírozná teljes egészében (állami ösztöndíj) a kétéves felsőoktatási szakképzésben, illetve az alap- és osztatlan képzésben. 46 330 diáknak csak részösztöndíjat kínálnak. Esetükben csak a képzési díj felét állják, a másik részt a hallgatónak kell megfizetnie.
A fenti számok azt jelentik, hogy az állam ugyan a felsőoktatás belépő képzésein a korábbinál több diák képzési költségeihez járul hozzá, mégis a 2013-as lesz az első olyan év, amikor a felvett hallgatók túlnyomó többségének már így vagy úgy fizetnie kell tanulmányaiért. Tavaly összesen 65 ezer diákot vettek fel állami és költségtérítéses felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan képzésre, és ez a szám várhatóan jövőre is ekörül alakul majd. A 10 500 teljes finanszírozású hallgató leszámítása után tehát ebből a 65 ezer diákból több mint 80 százalék félig vagy egészben kénytelen lesz tandíjat fizetni.
Havi 16 ezer a tandíj?
De mennyit? Nézzünk egy példát: ha valaki 2013-tól politológiát szeretne tanulni és csak részösztöndíjas helyre kerül be, akkor a szemeszterenkénti kb. 170-180 ezer forintos tandíj felét, azaz 80-90 ezer forintot saját zsebéből kell állnia. Ez havi lebontásban 16-18 ezer forintot jelent, ami az inflációt figyelembe véve éppen a duplája a Bokros Lajos által 1995-ben javasolt havi 2000 forintos szintnek (17 év inflációjával felszorozva az akkori kétezer forint ma kb. 8200 forintnak felel meg). A hallgatók jövőre ehhez diákhitelt vehetnek fel, amelyet tanulmányaik végeztével kell majd visszafizetni.
A kormány javaslata csak néhány száz teljes állami ösztöndíjas helyet irányoz elő a bölcsészettudomány képzéseken (550), a társadalomtudományi képzéseken (270), az agrár képzéseken (350), így az ide jelentkezők jelentős része jó eséllyel felesben fog majd fizetni. Az már korábbról ismert volt, és az új javaslat csak megerősíti, hogy a jogi és gazdasági képzések finanszírozásából teljesen kiszállt az állam: aki tehát jogásznak, közgazdásznak akar tanulni, annak a teljes képzési díjat meg kell fizetnie. index.hu