A 10000-es felsőoktatás tovább  súlyosbítja az ország két részre szakadását

 A kormány nyilvánosságra került keretszámjavaslata szerint, jövőre csupán 10 500 hallgató juthat be térítésmentes felsőoktatási helyre. Ha a 1996-ban bevezetett tandíj reálértékét nézzük, még a részösztöndíjas hallgatók is többet fizetnek majd, mint azzal a tandíjjal, és ha a 2008-as tervezetet nézzük, akkor bár a felvettek között nagyobb arányban lesznek az ingyenes felsőoktatásban részesülők de abban a tervezetben az ingyenes képzést a szociálisan rászorulók és az ösztöndíjasok kapták volna meg. Most csupán a gimnáziumi eredmények alapján állítják össze a bekerülők listáját. Félreértés ne essék: a nagy probléma itt nem az, hogy valakinek egyáltalán fizetni kell, hanem az, hogy mivel a rendszer a jómódúaknak kedvez, így egy teljes generáció elől vághatják el a kitörés csatornáit.

A magyar oktatási rendszer legnagyobb baja sosem a felsőoktatás volt, az általános és a középiskolai oktatásban meglévő különbségek (lásd pesti gyakorlóiskola vs. mélyszegénységben lévő falu iskolája) mindig is sokkal nagyobbak voltak, és ezek konverzálódtak a felsőoktatásban. A most kialakuló rendszer hibája pedig az, hogy ezeket a különbségeket növeli.

Vajon ki mennyi energiát tud belefektetni az érettségibe, ki mennyi segítséget kap a felsőoktatásba való bekerüléshez? A 6 testvérrel rendelkező borsodi szegénygyerek és a budapesti értelmiségi család egyke gyereke között lehet egyenlőséget húzni?

Vajon ki szerzi meg a pluszpontnak számító nyelvvizsgát? Akinek a szülei be tudják íratni a gyereket magántanárhoz, esetleg már gyerekkorában is járt külföldön, vagy aki a nyomorból jön? Akinek a szülei nemhogy füzetet, de még húst se tudnak adni, vagy akinek okostelefonja és laptopja van? Merthogy ezek a kérdések ma Magyarországon. Vajon ki fog belevágni inkább a pluszpontos emeltszintű érettségibe? Akinek a környezetében alig csinált valaki ilyet, vagy akinek a környeztében ez elvárás?

De ha a gimnáziumi rosta és a jobb körülmények nem lennének elegendőek, már a középiskolai bejutáshoz kellő felvételi is rostál, ki kerül jobb vagy rosszabb középiskolai intézménybe. Hogy a lakóhelyet, a származást, a család anyagi körülményeit ehhez hozzárakva egy brutális ördögi kört kapjunk, amiben csak a legnagyobb tehetségek viszik valamire.

Ez a tízezres szám a szociális körülmények figyelembevétele nélkül elvágja a kitörési utat Magyarország felétől. Merthogy Magyarország végletesen ketté van szakadva, anyagi, területi és még számtalan szempontból. Mekkora különbség van egy budai zsúrfiú és egy nyírségi falusi gyerek között? Ez a rendszer valóban a tehetséget részesíti előnyben, vagy már a most megszerzett előnyöket növeli tovább?

Ezt a szakadékot mélyíteni bűn. Azt a különbséget, amely egyre nagyobb a magyar elit és a „plebsz” között, mélyíteni bűn. Ma Magyarországon éppen, hogy nem elvenni kéne az oktatásból, hanem pénzt önteni bele, ezt a 2008-as Orbán Viktor tökéletesen magyarázza el.

Azt viszont senki ne magyarázza, hogy nincsen pénz, vagy rossz a felsőoktatás struktúrája. Vasútfelújításra, stadionokra többet költ a kormány, mint oktatásra, és lehet, hogy utóbbi kettő is fontos, de ki fogja megvenni a vonatjegyet, és ki fog focimeccsre menni, ha nem lesz versenyképes munkaerő, így munkahelyek se Magyarországon?

És persze sok hiba van a magyar felsőoktatásban, de biztos, hogy a hiba nem az, hogy sokan járnak felsőoktatási intézményekbe, hogy tudást szereznek. Itt is a 2008-as Orbán Viktort tudom idézni:

„Nem az a baj, hogy Magyarországon túl sokan járnak egyetemre, mert Magyarországon nem érjük el még az európai átlagot sem a főiskolára, egyetemre járók arányát tekintve”

Lehet azt mondani, minek ide annyi diplomás, de aki ezt mondja, nézze meg mennyit keres egy ember diplomával és mennyit anélkül, hogy mekkora diplomás és a diplomanélküli munkanélküliség között a különbség. A diploma nem csak egy papír, hanem egy minimális tudás megszerzése is, amit lehet, hogy nem szakmai tudás, de e nélkül boldogulni sokkal nehezebb, mint evvel.

Persze az a helyzet, hogy a magyar oktatás jelenleg se éri el azt a színvonalat, ami valaha is meg tudná szüntetni a fennálló társadalmi, munkaerőpiaci problémákat. De az Orbán kormány nem, hogy javítana a helyzeten, hanem még azok elől is elszívja a levegőt, akik jó példát tudnának mutatni a kisközösségüknek. A tízezres felsőoktatás a jövőnk elől szívja el a levegőt.