Tavaszra lesz megállapodás az önkormányzati adósságrendezésről – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A folyamat keretében 1956 önkormányzat részesül teljes vagy részleges adósságrendezésben, ami az ország mintegy 9 millió lakóját érinti és 612 milliárd forintot tesz ki.
Az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések adósságát teljes egészében rendezi a kormány, míg az ennél népesebb városok esetében sávos adósságrendezést alkalmaznak. Vagyis annál kevesebb állami forrásból részesül egy önkormányzat, minél magasabb az iparűzésiadó-bevétele. A fennmaradó 1200 önkormányzat nincs eladósodva, de ők sem járnak rosszul, hiszen a kormány a jövőben figyelembe veszi a források elosztásánál a felelős gazdálkodást.
Szakértők szerint az önkormányzati adósságrendezés mellett szükség lenne a települések gazdálkodásának újjászervezésére is, hogy 5-6 éven belül ne álljon elő a mostanihoz hasonló helyzet. Szentendre leköszönő alpolgármesterének, számításai szerint akár 20-25 százalékkal is magasabb lehet a helyi települések adóssága annál az összegnél, amit jelenleg ismer a kormány. Polányi Sándor azt mondta a Gazdasági Rádiónak, a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cégek hitelei például nem feltétlenül kerülnek bele az éves beszámolókba.
Mint mondta, az állami nyilvántartásokba szereplő hiteladatoknál nagyobb az adóssága az önkormányzatoknak mert különböző csatornákon is eladósodtak nemcsak a kötvény a hosszú lejáratú hitel és nemcsak a olyan folyószámla hitel amit gyakorlatilag hosszú lejáratú hitelként használnak, hanem a kezességvállalások a lízingdíjak a saját cégek által felvett hitel. Tehát jó néhány olyan tétel van még, amire valószínűleg nem is fog kiterjedni az állami adósságrendezés illetve lehet, hogy nincs is benne az állami rendszerben.