Súlyos szakmai-etikai vétséget követett el Semjén Zsolt, de az ELTE nem tud hivatalos lépéseket megtenni – ezt közölte Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja. Ugyanakkor hivatalos lépéseket az eljárásjogi szabályok szerint nem tehetnek. Semjén Zsolt lezártnak tekinti az ügyet.
Sajtótájékoztatón ismertette pénteken Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja annak a bizottsági jelentésnek a következtetéseit, amely Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 1992-es szociológia dolgozatának szövegegyezőségeit vizsgálta. A dékán november 29-én jelentette be, hogy az ELTE Társadalomtudományi Kara háromtagú bizottságot állít fel Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatos állítások miatt. Tausz Katalin azt mondta, hogy a hvg.hu által az első körben ismertetett dokumentumok, és az akkori szerzőjog alapján nincs szó önplágiumról, először ezért nem akartak vizsgálatot indítani. Lapunk azonban ezt követően arra mutatott rá, hogy Semjén szociológia dolgozatának a kormány honlapjára felkerült, második javított kiadása és a konzulense tanulmányai között jelentős átfedések mutatkoznak.
A bizottság megbízatása arról szólt, vizsgálják meg a hiteles példányok alapján, mutat-e szövegazonosságot 1992-es szakdolgozata Molnár Attila Károlynak, Semjén Zsolt egykori konzulensének munkáival. Átadták a tagoknak a könyvtárban talált eredeti példány fénymásolatát, illetve Molnár Attila Károly írásbeli nyilatkozatát. Ebben azt hangsúlyozta, soha sem plagizált más szerzőktől.
A bizottság jelentős szövegegyezőséget állapított meg, ugyanakkor az akkori felsőoktatási törvény alapján nincs jogi lehetőségük lépni az ügyben, mondta Tausz Katalin, hozzáfűzve, hogy megállapították: Semjén Zsolt súlyos szakmai-etikai vétséget követett el. „Sem az akkori, sem a most hatályos jogszabályok nem adnak eligazítást arra az esetre sem, ha az oklevél kiadását követően derül fény arra, hogy az oklevél kiadásának esetleges feltételei nem álltak fent”.
Az 1992-es tanulmányi és vizsgaszabályzat Tausz szerint nem rendelkezett részletesen a szakdolgozat készítésének szabályairól, és arra sem ad lehetőséget, hogy bármilyen hivatalos eljárás induljon ebben az ügyben. Viszont az idézőjelek nélküli hivatkozás sem 1992-ben, sem ma nem volt megengedett, súlyos tudományetikai vétségnek minősül.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a konzulens Molnár Attila Károlyra nézve, akinek a tanulmányával Semjén szövege egyezőséget mutatott, sincs következménye a vizsgálatnak.
A hvg.hu kérdésére, hogy hogyan kerülhettek be az új szövegek a dolgozatba, Tausz Katalin azt mondta, nem tudja, hogyan kerültek bele, ezt szerinte az érintetteknek kellene tisztázni. A dékán elmondta azt is, hogy sok eljárásjogi szabályt megnézett, de az intézménynek utólagosan nincs lehetősége lépni, ám szerinte az erkölcsi kérdések nem évülnek el.