2012.12.12-én a Debreceni Ítélőtábla Dr. Háger  Tamás vezette büntetőtanácsa 10 órától a következő ügyet tárgyalja. A Miskolci Törvényszék 2012 májusában bűnösnek találta Sz. Attila I. r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett kényszervallatás bűntettében, társtettesként elkövetett testi sértés vétségében és közokirat-hamisítás bűntettében. Ezért őt a törvényszék 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. Annak végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. 

A törvényszék D. Zsolt II. r. vádlottat bűnösnek találta 2 rb. társtettesként elkövetett kényszervallatás bűntettében, társtettesként elkövetett testi sértés vétségében. Ezért őt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. Annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.
A törvényszék S. Róbert III. r. vádlottat bűnösnek találta közokirat-hamisítás bűntettében. Ezért őt 375.000 forint pénzbüntetésre ítélte.
A törvényszék ítélete ellen Sz. Attila és védője, D. Zsolt és védője, valamint S. Róbert és védője egyaránt felmentés érdekében fellebbezett.

Az I. II. és III. r. vádlott a cselekmények idején a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának voltak nyomozói és jelenleg is ezen a szolgálati helyen illetve beosztásban dolgoznak. 2009 augusztusában R. Attila az egyik mezőkövesdi középiskola tanára feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki családi házának falát festékkel leöntötte és ezzel mintegy 100.000 forintos kárt okozott. Arról is beszámolt, hogy saját illetve felesége mobiltelefonjára ismeretlen személy több ízben telefonálgatott, trágár szavakat használt, zaklatta őt és családtagjait. A Mezőkövesdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 2009 decemberében – mivel az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható – felfüggesztette a nyomozást. E határozattal szemben R. Attila és felesége sértettek panaszt jelentettek be, melyben sérelmezték, hogy a nyomozóhatóság nem kellő alapossággal végezte munkáját. A panasznak a városi ügyészség helyt adott és az ügyben a nyomozás folytatására utasította a nyomozóhatóságot. Ennek során kiderült, hogy telefonáló személye T. Zoltán, aki tagja egy 3 főből álló diáktársaságnak, akik sérelmezték, hogy R. Attila nem vitte el őket osztálykirándulásra. A nyomozóhatóság szükségesnek tartotta a fiatalok kihallgatását.
2010 márciusában az I. és II. r. vádlott megjelent a középiskolában. Az akkor még 18. életévüket be nem töltött 3 fiatalkorút, szabályszerű idézés, a törvényes képviselők és az iskolavezetés előzetes értesítése nélkül, kihallgatás céljából szolgálati gépkocsival a kapitányságra vitték. Az intézkedésről jelentést nem készítettek. A kihallgatás során T. Zoltánt II. r. vádlott azzal fenyegette, hogy ha nem ismeri el a cselekmények elkövetését, kilógatja az ablakon. I. r. vádlott egy ízben kézzel a fiatal arcába ütött. T. Zoltán végül elismerte a telefonhívásokat.
T Zoltán tanúvallomásáról a kihallgatáson jelen nem lévő S. Róbert III. r. vádlott vett fel jegyzőkönyvet, melyben íly módon hamis tényeket rögzített. A fiatalkorú P. Rolandot kihallgatása során az I. és II. r. vádlott több ízben pofon vágta, valamint folyamatosan durván és fenyegetően beszéltek vele azért, hogy ismerje a bűncselekmény elkövetését. Végül R. Roland elismerte, hogy 2 alkalommal felhívta telefonon korábbi osztályfőnökét.
A fiatalkorúak sérüléseiről orvosi látlelet készült, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.